Kép: kanizsaujsag.hu

A 2. magyar hadsereg elesett hőseire emlékeztek a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán megrendezett ünnepségen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar katonák a távoli hómezőkön a hazájuk, családjuk védelmében harcoltak és haltak hősi halált.

Áldozatuk tanúságul szolgál a nemzetnek, hogy józan politikával és előrelátó döntésekkel, az egység és az összetartozás erejének felmutatásával kell keresni a békét, és ezt a feladatunkat át kell adnunk az utánunk következő nemzedékeknek – mondta a politikus.

Smohay Ferenc nyugállományú zászlós, doni veterán a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2018. január 12-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország végzetes 20. századi történelmének tragikus évfordulóin megrendülten és tanúságokat keresve emlékezünk. Két világháború borzalmas vérvesztesége, igazságtalan békerendszere, két ideológiai rendszer pusztítása és évtizedekig tartó idegen megszállást követő politikai csatározások, a hallgatás és elhallgattatás évtizedei után kötelességünk tisztelettel emlékeznünk a második magyar hadsereg 75 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiájára.

Résztvevők a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2018. január 12-én. Középen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felidézte, hogy 1943 januárjában, az ellenfeléhez nem mérhető felszereléssel és fegyverzettel rendelkező hadsereg katonái haltak hősi halált a szovjet fegyverek által vagy a fagy miatt, kerültek évekre fogságba. Egy háborúba sodródott ország áldozatait gyászoljuk, azokat a katonákat akik határainktól sok száz kilométerre dúló harcokban áldozták életüket. Eközben a kényszerpályán vergődő Magyarország akkorra már rég elvesztette az önrendelkezés jogát a nagyhatalmi játszmában – mondta Vargha Tamás.

A megemlékezés keretében az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak a hősök emlékére, azoknál az egyes alakulatokat bemutató úgynevezett emlékpontoknál is, amelyeket a múzeum előtt, a Kapisztrán téren állítottak fel.

A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását, amelynek következtében a 207 ezer tagú 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája halt meg. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500-ra, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, és a sebesültek, a fogságba kerülők pontos száma sem ismert.

MTI

8 hozzászólás

  1. Mikulás

    Kedves Tóducz és Ginko Uraim, én abból indulok ki, hogy Magyarországot nyilvánvalóan agresszió érte, és Horthy erre válaszolt. Amikor Horthy később megpróbált kiugrani a második világháborúból, akkor azt írta Sztálinnak, hogy Kassa, Munkács, és Ungvár bombázása után támadtuk meg a szovjeteket, mert azt hittük, a szovjetek követték el a bombázást. Továbbá azt is írta Horthy Sztálinnak, hogy őt (mármint Horthyt) sajnos olyan német tisztek vették körül, akik nem értesítették őt arról, hogy Sztálin tagadta, hogy a szovjetek bombáztak volna minket.
    Most azért tegyük a mérlegre azt is, hogy minket sajnos a cári oroszok 1848-ban megtámadtak Habsburg kérésre, azután 1914-ben a cári oroszok ismét megtámadtak minket a szerbek és franciák oldalán. 1917-ben a cár kilépett ugyan a háborúból, de aztán Leninék ismét megtámadtak minket 1918-ban, hiszen leírja Tormay Cécile a Bujdosó Könyv-ben, miszerint 1918 őszén oroszországi zsidókat küldtek ide sok-sok orosz pénzzel, ők pénzelték Károlyi Mihályék patkány forradalmát. Tehát az oroszok már háromszor követtek el agressziót Magyarország ellen kevesebb mint 100 év alatt (1848, 1914, 1918), és azt se felejtsük el, hogy Sztálin megtámadta Lengyelországot és Finnországot a második világháborúban, még mielőtt a mi magyar városainkat bombázás érte.
    Ilyen előzmények után talán nem kellene csodálkoznunk, hogy Horthy azt hitte, a szovjet-oroszok bombázták Kassát, Munkácsot, Ungvárt, és hát a bombákon cirill betűk voltak.
    Én a fentiek miatt nem tudom elítélni Horthyt, gyalázatosnak nevezni őt pedig végképp nem vagyok hajlandó.
    Most utólag azt mondják magyar repülőgép szakértők, Brassóban gyártott román repülőgép volt az, ami bombázott minket. Erről hittük azt, hogy a szovjetek voltak.

    Mindez nagyon releváns lesz, ha megtámadjuk nemzetközi bíróságon a trianoni és a párizsi döntéseket. Mi nem voltunk agresszorok, hanem mi agresszióra válaszoltunk. Ha pedig Putyin kormánya megerősíti, hogy valóban nem Sztálin bombáztatta Kassát, Munkácsot, Ungvárt, akkor ki kell mondani, Romániát újabb háborús agresszióval vádoljuk, nemcsak az első világháborúban, hanem a másodikban is.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves, drága, szeretett Mikulás bácsi, nem kell sminkelni a múltat, nem kell a színes ruhákat összekeverni a mosógépben fehér damaszt ágyneművel, s fölég nem szabad magyarázgatni a történelmet hátakkal.

      Válasz
  2. Mikulás

    Rogerius-nak válasz: azok a gyalázatosak, akik a második világháborúban ismét megtámadták országunkat, ismét magyar vért ontottak, ismét a magyarok életére és javaira törtek, amikor Kassa, Munkács, Ungvár ellen repülőgépes bombatámadást indítottak.
    Magyarország nem jókedvéből lépett be se az első, se a második világháborúba, hanem azért, mert megtámadták Magyarországot.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves, drága és aranyos Mikulás bácsi a Don kanyarnál a magyar katonák úgy védték a hazát, mint ahogy most védik Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, stb. A szovjet hadsereg harcolt az elfoglalt hazájáért! Nem tetszik egy kicsit tudathasadásosan vélekedni, hisz ezt a mostanit minden második írásában agresszióként kezeli, ezt pedig honvédelemnek tünteti fel?

      Válasz
    • Ginko

      Kedves jó Mikulás !Minden tiszteletem de azért még tessék egy kicsikét ezt, azt olvasgatni.

      Válasz
  3. Rogerius

    Kétszázezer magyar áldozat. Nem hős, mert nem a Donnál kell a hazát védeni. Áldozatok, mert parancsra meneteltek több száz km-re a Hazától. A gyalázatosak akik vágóhídra küldték őket.

    Válasz
  4. Szekely Attila

    A megemlekezesrol keszult video megtekintheto az egyik legismertebb videomegoszton Tibor Bognar neve alatt.

    Válasz
  5. Gorcsa

    Ne feledkezzünk meg a költő Gellért Sándorról, aki ott volt, harcolt a hadjáratban és valóságos krónikáját adta a történetnek,méghozzá – versben.

    Válasz

Hagy egy Válaszot Ginko-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük