Most „csak” egy 10.000 lejes ló esett áldozatul a medve látogatásának Oltszemen, legközelebb talán egy gyerek. Félidős csikózó

Egy 10.000 lejes ló esett áldozatul a medve legutóbbi oltszemi látogatásának. Szerencsés véletlen, hogy az ugyanazon az udvaron lévő intézmény állami gondozásban lévő gyerekei közül éppen egyik sem járt arrafelé.

Megmarcangolt a medve egy lovat csütörtökre virradóan az oltszemi kastély udvarán. A szerencsétlenül járt állatra a polgármester talált rá reggel, amikor hátrament a kertbe.

– El nem tudtam képzelni, miért van a földön ez a gyönyörű kanca. Amikor közelebb értem, akkor láttam, hogy kilógnak a belei – mondta el Fodor István.

A sepsibodoki polgármester szerint a medve az Olt felől közelítette meg a kastélyt, de valószínű nem a fogathajtóknak kialakított úton jött fel, mert akkor a birtok másik felébe ért volna, hanem átmászott a kastélyt körülvevő kőfalon. A lovakat nem kötik be éjjelre sem, hanem szabadon hagyják a gyümölcsösben.

– Valószínű, hogy hátulról vetette rá magát, mert látszik, hogy nemcsak kihasította a hasfalát, hanem a nyakát is összekarmolta – véli a polgármester.

Az aktív vadász Fodor szerint a lónak akkor sincs esélye elmenekülni, ha nincs kipányvázva. A medve ügyes vadász, hisz a sokkal kifinomultabb érzékekkel rendelkező és „jobb nevelésben részesült” őzbakot is elkapja, ha kell. Behúzódik a fa mellé és megvárja, míg közelebb jön, majd egészen ki­emelkedő kezdősebességgel, onnan támad rá az állatra – magyarázta.

A Magyarországról kapott fajkanca annál is értékesebb, hogy félidős csikózó volt. Túlélési esélyeivel kapcsolatban igen visszafogottak az állatorvosok, mert a medve karmolása rendkívül fertőző, ezidáig még egyetlen megtámadott állatot – se tehenet, se szamarat, se juhot – nem sikerült megmenteni.

A polgármester gondja azonban még ennél is sokkal nagyobb, hiszen fizikailag is nagy kár a lóért, de ugyanazon az udvaron működik a Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatósághoz tartozó központ, ahol több mint ötven iskoláskorú gyerek lakik.
– Elképzelni sem lehet, hogy mi történt volna, ha ketten-hárman, esetleg többen arrafelé csatangolnak – mondja Fodor, hisz nem lehet pontosan tudni, hogy mikor és mennyi ideig volt ott a medve.

A bodoki polgármesteri hivatalhoz tartozó gazdaság udvarán ugyan van két „rendes” kutya, amelyek „nem ijednének meg egy medvétől”, azokat azonban nem merik szabadon engedni. „Ha errefele haladunk, így sem biztos, hogy megúszom, de ha a kutyák szednek szét vajegy gyermeket, akkor biztos megkötnek” – vélekedik a polgármester.
Mindeközben tucatszám várakoznak a környezetvédelmi miniszter asztalán a székelyföldi kilövési engedélyekre vonatkozó kérések, valamint az állatvédők ezek elutasítását szorgalmazó beadványa.

– Várom szeretettel az állatvédőket a bodoki kastélyba, vagy felszegre, akárhova – mondja Fodor – talán ha találkoznának egy szép őszi estén valamelyik utcasarkon, dűlőben vagy a diófa alatt egy, mondjuk, négy boccsal arra járó anyamedvével, esetleg gondolkodóba esnének és átértékelnék szemléletmódjukat.

Erdély András / Székely Hírmondó