A gyergyóditrói munkások lázadása és sérelmei

Fotó: g4media.ro/romania.europalibera.org

Az elmúlt napokban Gyergyóditróban zajló konfliktusok megrázták a romániai és az erdélyi közvéleményt, de valamelyest elérték a nemzetközi nyilvánosságot is.

Az ügy jelenleg ott tart, hogy a Rendőrség gyűlöletkeltés és diszkrimináció gyanújával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szintén diszkrimináció miatt indít eljárást. Korábban pedig a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is kiadott egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a diszkriminációt és elhatárolódik a helyi katolikus segédlelkésznek a konfliktusban képviselt álláspontjától. (Az ügy eddig  legkörültekintőbb bemutatása a magyarországi Index portálon jelent meg.)

Úgy tűnik tehát, hogy diszkrimináció-ügyben minden oké. A baj sajnos megtörtént, de az illetékes szervek és hivatalok most szépen rendet csinálnak.

Nehéz elmenni azonban néhány apróság mellett. A média az ügyet gyakran úgy tálalta, mintha semmi egyébről nem lenne szó, mint a helyiek rasszizmusáról, félretájékoztatottságáról (azaz butaságáról), vagy egyenesen csak össze-vissza hőbörögnének.

Pedig a valóban erre utaló megszólalások mellett mind a kamerafelvételeken, mind az ügy tisztázására a községben összehívott helyi tanácsülésen nyilvánosan elhangzottak azok a mondatok is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a konfliktus valódi gyökere nem a rasszizmus és a diszkrimináció, hanem a Ditrói Pékségnél tapasztalható munkahelyi viszonyok. Vagyis hogy az indulat elsősorban a cég vezetősége felé irányul és nem a messziről jött munkások irányába.

Ezeket a hangokat a média valahogy kevésbé hangosította ki. Úgy látszik, kényelmesebb kiszolgálni és megerősíteni a falusi és a munkásemberek butaságáról, előítéletességéről és műveletlenségéről a középosztálybeliekben élő képet, mint odafigyelni és jól érteni olyan szavakat és mondatokat, amelyeket nem a szavak emberei fogalmaznak meg.

Úgy látszik, a lenéző, ítélkező és értetlen közvéleményt némiképp félrevezette saját negatív elfogultsága és lenézése a munkásokkal és vidékiekkel szemben.

(Azt az elvi kérdést meg halasszuk későbbre, hogy vajon ha romákat ért volna munkaügyi, lakhatási vagy bármilyen más jellegű  diszkrimináció – ami egyébként nap mint nap megtörténik, csak épp nincs aki telefonáljon gyorsan a sajtónak ­–, vajon a mélyen tisztelt diszkriminációellenes tótumfaktumok és a közvélemény ugyanilyen gyorsan és heves igazságérzettől vezérelve vette-e volna védelmébe őket?)

DISZKRIMINÁCIÓ VAGY GLOBÁLIS SZINTŰ EGYENLŐTLENSÉGEK?

Számos megszólalás utal arra, hogy a helyieknek, vagy közülük legalábbis sokaknak nem önmagában az idegenekkel van bajuk, hanem azzal, hogy miután a rossz munkakörülmények, a megalázó bánásmód és a kifizetetlen túlórák miatt a helyiek egyre kevésbé hajlandóak a pékségnél munkát vállalni, a vállalkozó – a helyiek érzése szerint cinikusan!!! – idegen vendégmunkásokat visz a községbe, hogy megmutassa, nélkülük is boldogul.

Tehát nem önmagában az idegen vendégmunkásokkal van a gondjuk. Hanem azzal, hogy ahelyett, hogy a cég javítana a munkaviszonyokon, hogy megbecsülné a helyi munkaerőt, inkább tisztességtelen versenyhelyzetet generál a helyi és a messziről jött munkások között. Mert a cégvezetők hiába állítják a Facebookon közzétett nyílt levelükben, hogy nem tudnak magasabb fizetést biztosítani, ha a másik szavukkal meg elárulják: olyan jól megy a biznisz, hogy egyenesen egy új zsemlegyárat terveznek létrehozni.

Azt is nagyon sokan belátták a helyiek közül, hogy a messziről jött munkások ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint gyakran a helyiek, akik gyakran arra kényszerülnek, hogy otthonuktól távol, kiszolgáltatott körülmények között vállaljanak munkát.

Nem világos, hogy a helyi munkások vagy valamikori munkások által említett, a vezetőség részéről tapasztalt sérelmekből mi igaz és mi nem. A cég nyílt levele persze mindent tagad. Most ezt nem is tudjuk eldönteni. De van itt valamiféle feltűnő aránytalanság, nevezetesen hogy ezekben a kérdésekben egyetlen hivatal, egyetlen szerv sem vizsgálódik, ez ugyebár csak amolyan szokásos hőbörgés, úgyhogy kussoljatok.

Meg ugye ki is vizsgálódhatna? Sem a Polgármesteri Hivatal, sem Diszkriminációellenes Tanács, sem az Egyház nem illetékes. És úgy tűnik, a sajtó sem. Akkor ki? Kihez kell fordulniuk a munkásoknak, ha sérelem éri őket?

Lássuk, mit mond erről a nyílt levél:

„Voltak, akik Facebookon azt említették, hogy 12 órát kellett dolgozniuk, túlórázniuk, kivételes alkalmakkal. Ezeket mi mindig maradéktalanul kifizettük. Amennyiben valaki ezzel nem ért egyet, azt megkérjük, jöjjön el hozzánk, tisztázzuk a dolgokat, mint ember az emberrel.”

Ez a szöveg azt vélelmezi, hogy munkáltató és munkavállaló teljesen egyenlő felekként állnak egymással szemben a bérvitában. Ez azonban alapos csúsztatás, hiszen nyilvánvaló, hogy a munkavállaló kiszolgáltatottabb helyzetben van, s egy ilyen vita nem ember és ember között zajlik, hanem egy bármikor, akár Srí Lankáról érkező munkással is pótolható, tehát létfeltételeiben függő ember és egy erős gazdasági és zsarolási pozícióval bíró cég között.

A munkabéreket a cég – elvileg a törvényes előírásokat betartva, melyek egyébként az olcsóbb munkaerő behozatalának kedveznek – egyoldalúan határozza meg, ezeket a munkavállalóknak csak elfogadniuk lehet. Ha nem tetszik, mehetnek. Hol itt az egyenlő felek közti viszony? Sehol.

A céget semmilyen szabály vagy törvény nem kényszeríti arra, hogy amennyiben például tízszeres profitot realizál egy munkás munkája után annak béréhez képest, ebből bármennyit is visszaosszon a munkásoknak, vagyis emelje a fizetésüket, akiknek a munkájából ezt a profitot előállította. Inkább csinál még egy gyárat, amiben ugyanolyan alacsonyan tartva a béreket további embereket alkalmaz és elmondhatja, hogy mennyi munkahelyet teremtett és hogy a közösség milyen jól járt vele. Ezek ugye a piac szabályai, amelyek, mint tudjuk, szentek…

És ez a játszma globális szintű, azaz globálisan is a tőkével rendelkező vállalatoknak kedvez, szemben a globális munkásosztállyal. Ahogy az Index elemzése írja:

„És ezt egy 2018-as törvénymódosítás tette lehetővé: előtte az átlagbérnek megfelelő összeget kellett fizetni az EU-n kívülről jövő munkásnak, azután viszont elég volt a minimálbért. Így a pékségben fizetett 2000-2500 lej – 130-165 ezer forint – közötti fizetések helyett 350-et is lehet adni, amennyiért egy helyi már nem jönne el. Ez a titokzatos „800 eurós állami támogatás” nélkül is megmagyarázza, miért éri meg Srí Lankáról munkavállalót hozni.

GLOBÁLIS A MUNKAERŐPIAC, ÍGY AZ AZ ÁRVERSENY, AMELY KIALAKULT KELET- ÉS NYUGAT-EURÓPA KÖZÖTT AZ EU-N BELÜL, MOST MÁR MEGVAN A HARMADIK ÉS A „MÁSODIK” VILÁG KÖZÖTT IS.”

És arra sem kényszeríti senki és semmi, hogy tisztességesen bánjon a munkásaival, csak a cégvezetők egyéni erkölcse, ami vagy van, vagy nincs, vagy ilyen, vagy amolyan.

Persze – mondják erre az okosak – a munkás is szabad, felmondhat, kereshet más munkát, elmehet külföldre, stb. Igen, kereshet, hogyha van munka. S ha el is megy külföldre, ott sem védi meg senki. A cég szabad, a munkás ellenben szabad préda. Hozzák, viszik, pakolgatják innen oda, mint a két srí lankai munkást, és úgy van beállítva, mintha ő maga döntene, miközben egzisztenciális kényszereket követ.

Általában is elmondható, hogy sok vállalkozó, gyáros, cégvezető kiskirályként vagy épp rabszolgatartóként viselkedik a munkavállalókkal, akik számukra az aránytalanul nagy profitot termelik, s akiknek nincsenek érdekvédelmi szervezeteik, amelyeken keresztül megvédhetik magukat. Ezen kívül sokszor szó szerint a törvény felett állnak, mivel ha bűncselekményt vagy bármi törvénybe ütközőt követnek el, őket a rendőrség vagy az illetékes szervek csak a legritkább esetben vonják felelősségre.

Látjuk tehát, hogy a diszkrimináció ellen megvédenek az illetékes állami vagy morális hatóságok (olykor-olykor), de ki védi meg a munkavállalókat attól az egyenlőtlen és kiszolgáltatott helyzettől, amelybe a munkaadókkal szemben vannak?

Örvendetes, hogy van jogi megoldás a srí lankai munkások sérelmeire, de mi a megoldás a munkavállalók sérelmeire?

LESZ-E SZAKSZERVEZET?

A történelem azt mutatja, hogy a kapitalizmus első számú haszonélvezőivel, a tőkésekkel, vállalkozókkal, a politika vagy a média ideológiai megtévesztéseivel, az önelégült közép- és felső-középosztálybeliek arroganciájával szemben csak a munkások szervezett föllépése, a szakszervezeti mozgalmak azok, amelyek képesek hatékonyan képviselni a munkások érdekeit és elérni, hogy emberségesen bánjanak velük, hogy meghallgassák őket.

Nálunk fele működőképes szakszervezetek alig vannak, ahol igen, ott szimbolikus jelentőségűek pusztán. Talán azért, mert a szakszervezetek megfeledkeznek arról, hogy feladatuk nem a bürokratikus terhek növelése, hanem a piac és a gazdaság által létrehozott egyenlőtlenségek és kiszolgáltatottságok elleni küzdelem és az önszerveződés.

A történelem során a szakszervezeti mozgalmak voltak azok, amelyek elérték, hogy tilos legyen a gyermekmunka alkalmazása, hogy törvényileg szabályozzák a napi, a heti, a havi munkaidő maximumát, hogy a gyárakban, üzemekben emberhez méltó munkakörülmények legyenek, s hogy ne úgy bánjanak a munkásokkal, mintha nem is emberek, hanem igásállatok vagy gépek lennének.

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ahol nincsenek erős szakszervezetek vagy munkásszövetségek, ott a tőkéseket, vállalkozókat semmi sem tartja vissza attól, hogy kijátsszák, kihasználják, kizsigereljék és megalázzák a munkásokat. Ez nem csak a helyi vállalkozókra, hanem a világ legnagyobb vállalataira is igaz, még az irigyelt nyugati államokban is, itt van például az Amazon esete.

A szakszervezet arra is jó, hogy a tagok megválaszthatják saját képviselőiket, megvitathatják a sérelmeiket, tájékozódhatnak a jogi körülményekről és stratégiákat dolgozhatnak ki, például sztrájkot hirdethetnek. Így megvédhetik magukat attól, hogy a sajtóban előnytelen színben jelenjenek meg, hogy félreértsék őket, hogy egy érdekvédelmi akció során a munkások sérülékennyé váljanak.

Vagy megóvhatják magukat attól, hogy miközben rasszizmussal és diszkriminációval vádolják őket, ők maguk is masszív szociális rasszizmus áldozatává váljanak – mint ahogyan ez mostani esetben történt.

AZ IDEÁLIS MEGOLDÁS?

Nyilvánvaló tehát, hogy a diszkriminációt el kell utasítani. A munkások sérelmeinek orvoslásáért és védelméért vívott harc csak akkor marad szellemileg és erkölcsileg tiszta, ha ők maguk belátják, hogy ebben tévedtek. De ezzel nem ért véget a történet, hanem épp ezután kellene elkezdődjön a dolog érdemi része.

Sokan a ditróiak közül világosan elmondták, hogy nem az idegenből jött munkások személyével vagy idegenségével van a gond, hanem azzal, ahogyan a cég őket is eszközként használva zsarolja a helyi munkásokat. Ahogy a cégvezetők a nyilatkozatukban is utalnak rá, ők szó nélkül és fegyelmezettebben dolgoznak, s föltehetően olcsóbban is, mint a helyiek – azért, mert ők még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a helyiek.

Hiszen ők valójában nem „jöttek”, hanem őket „hozták”, s így minden tekintetben még inkább függenek a cégtől. Továbbá ők is csak eszközök egy globális játszmában, amelyben a cégeknek lehetőségük van válogatni az olcsóbb, fegyelmezettebb és kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkások között, hogy növeljék a profitjukat.

Ezért úgy látom, hogy amennyiben elindul a szakszervezeti önszerveződés – amire a ditróiak részéről is történt utalás –, az ezáltal biztosítani kívánt védelem, méltó elbánás és bérezés a már itt lévő srí lankai munkásokat is meg kell hogy illesse. Őket is be kell vonni a szakszervezeti önszerveződésbe.

Mert ha a srí lankai munkásokat ugyanolyan szakszervezeti védelem, elbánás és bérezés illeti meg, mint a helyi lakosokat, akkor a cég nem tudja többé azzal zsarolni a helyi munkásokat, hogy olcsóbb és engedelmesebb munkásokat szállít ide. Hiszen ha a helyiek szakszervezeti önszerveződése meg tudná védeni őket az esetleges visszaélésektől, akkor ők sem engedelmesebbek, sem olcsóbbak nem lesznek már.

Amennyiben a szakszervezeti önszerveződés így jár el, ha létrehozza a diszkrimináció-mentes érdekvédelmi szervezetet, vagyis tényleg elutasítja a diszkriminációt, akkor a cégnek tényleg nem fogja megérni, hogy messziről szállíttasson olcsó és engedelmes munkaerőt.

És ezzel egyúttal az is lelepleződik, hogy noha a cég kezdeményezte a srí lankai munkások megvédését a diszkriminációval szemben, valójában ő maga is egy rejtett diszkrimináció haszonélvezője és fenntartója, hiszen a helyi lakosok és a messziről hozott munkások közti költségbeli, a globális munkaerőpiaci helyzetből és az aktuális törvényi szabályozásból következő diszkriminatív különbségből profitál, még akkor is, ha ezt törvényesen teszi.

Ha tehát a helyiek nem ellenségként tekintenek a srí lankaiakra, hanem szövetségesként és védelemre szoruló munkásként, ha szárnyaik alá veszik őket és objektíven tájékoztatják őket a saját helyzetükről és ha kiharcolják számukra is a helyiekkel egyenlő bérezést, akkor elmúlik a félelem.

Nem azt kell követelni tehát, hogy a cég ne alkalmazzon nem helyi munkásokat (hisz ez diszkrimantív), hanem azt, hogy ugyanannyit fizessen a srí lankai munkásoknak, mint a helyieknek. 

Idáig kellene eljutnia az ügynek ideális esetben, hogy elmondhassuk, mindenkinek a sérelme meghallgatásra talált.

Borbély András / A Szem

26 hozzászólás

  1. Mendoza

    Ennyit az összetartozásrol és autonomiárol.

    Válasz
    • ez van

      Kedves Mendoza, autonómia esetén nem a B1 hírtelevizió osztaná az észt Rares Bogdan és Basescu elvtársakkal az élen, de nem is a rmdsz és koncleső bandája, vagy Tanasa, netán a korrupciót messzire elkerüléssel nem vádolható rendőrség, hanem a ditrói tömeg, meg a többi települések népe, akiknek a zsarnokság már nyakáig ér.

      Válasz
  2. Bennfentes

    Ez eléggé egyoldalúan van bemutatva. A vállalkozóról nem esik szó… arról sem, hogy a vállalkozó milyen kockázatokat vállal szemben a magánszeméllyel, a munkással. Gyakorlatilag a vállalkozó mindenért felel, őt büntetik meg, az ő cégét teszik csődeljárás alá, senkit nem érdekel a vállalkozó… A vállalkozó csak profitorientált döntést hoz. Amennyiben szakszervezet van, azonnal a munkaerő piacok torzulnak (nem javulnak). A munkatörvénykönyvünknél jobb szakszervezetet nem kell elképzelni. A vállakozó nem tud kirugni embert, nem tud felelősségre vonni stb. A munkaerő bármikor kimegy az ajtón, maximum bámulunk utána… és ennyi!!! De a nagyokos ditróiak miért nem jelentettek akkor amikor 12 óráztatták őket? Hol voltak akkor amikor nem kapták ki a szabadnapjukat? Érdekes, most tudnak hőzöngeni, de amikor a törvény, a munkatörvénykönyvi előírásokkal kellett volna élni, sehol sem voltak? Erről miért nem szól a cikkíró? Arról miért nem szól, hogy a profitból történik a fejlesztés, abból történik a tartalékok létrehozása, amiből, ha baj van, akkor a termelést újra lehet indítani? Szóval, ha az újságíró egy kis közgazdaságtant tanulna, netán munkajogi ismeretekkel rendelkezne, akkor árnyaltabb lenne a kép. Arról miért nem szól az újságíró, hogy az egyik munkást, okkal/ok nélkül letolták, és azonnal kiment az ajtón. Nem felmondás, nem két hét… semmi. Mit tegyen a vállalkozó? Simogassa, dédelgesse, azért a munkáért is fizessen, amit nem jól végeztek el? Nem csoda, hogy másokat hozott a vállalkozó és, hacsak nem tanulunk meg dolgozni, akkor hozni fognak mások is, továbbra is!!! Mi nem tudunk dolgozni, szemben az ázsiaival, ezért vannak előttünk és lesznek is. Ha nem változunk meg, az ún. székely büszkeségünket nem tesszük félre, nem tanulunk meg dolgozni, nem leszünk nyitottak, akkor csak még több és még több idegen munkás fog jönni, mert ez a piac. A piacot lehet befolyásolni, de nem erőből… hanem tudással. Tessenek a ditróaik és más székely testvéreim, TANULNI, a büszkeséget félretenni és akkor nem lesznek ilyen esetek. Sem túlkapások a vállalkozók részéről, sem túlkapások a székelyek részéről.

    Válasz
    • Dr. C

      Ajjjaj! Itt mindenki hülye, csak a “szegény”, “tisztességes” , profitorientált vállalkozó nem az. Kicsit egyoldalúan tetszik látni a dolgokat, tisztelt bennfentes. (Amúgy vannak némi ismereteim a közgázról is, meg tapasztalataim a cégvezetésről is.)

      Válasz
    • ez van

      Jut eszembe a régi kollektív idejéből, hogy a vendégmunkást jobban fizették, mint a helybelit. Hogy oldották meg, hogy senki jövedelme ne sérüljön? Két gazdaság kicserélte a munkásait, így mindenki magasabb jövedelmet zsebelt be, mintha otthon bérezték volna. Egy idő után már el sem mentek otthonról, hanem csak a másik gazdaság munkásainak a neve alatt futott a fizetés, miközben mindenki otthon maradt dolgozni.

      Válasz
    • TÓDUCZ

      Drága Bennfentes, nagyon globalista kapitalistául tetszett felvezetni a dolgot, de egy szót se tetszett szólni az eu-s vissza nem térítendő támogatásokról, a romák kormány által biztosított adókedvezményekről, stb.

      Válasz
      • Bennfentes

        Igen, mert tetszik, nem tetszik, csak a kapitalizmus működik. A többi – akár kommunizmus, akár szocializmus, akár más rendszerek – nem állták ki az idő próbáját. A profitból van fejlődés… a profitadóból van szociális rendszer, és így tovább. Lehet szidni a kapitalizmust, jómagam is teszem sokszor, de több száz éve ezt az elkényelmesedett világot az tartja fent. Viszont érdekes, hogy a TANULÁSRÓL és a nyitott elméről szóló megjegyzésemet senki sem kommentálta. Érdekes, hogy a munkaügyi feljelentéseket szintén nem kommentálták…? Akkor hogy is van ez? A vállalkozás nem jótékonykodás, a vállalatvezető nem jótékonykodó lélek. A közgazdaságtan nem ember ellenes és nem ember melletti, hanem a választások tudománya. Ha a vállalkozó meglépte ezt… akkor az az ő döntése volt. Ha a székely atyafiak amikor mehettek volna feljelenteni, akkor az igazságérzetüket nem sértette semmi? Szóval, hogy is van ez?

        Válasz
        • ez van

          Úgy van kedves Bennfentes, hogy gátat csak akkor építünk, ha nagyon megnő a víz. Ha kicsi, akkor elsáncoljuk, levezetjük, elirányítjuk. Jelen esetben, amíg csak egy-két sértett van, senki nem hallgat rájuk, a nagyok sem pazarolják rájuk az energiát. A kapitalizmusban is csak a nagyobb csoportok tudnak érdemben eredményeket elérni. Nem mintha jelen esetben születnének elfogadható eredmények, hisz az egész folyamat rasszista, gyűlöletkeltő, diszkriminációra való felbujtás vádjával került a rendőrségre kivizsgálás céljából.

          Válasz
        • Dobai

          A kapitalizmus sem tökéletes, de egyelőre annál jobb nincs.

          Válasz
        • Backspace

          Bennfentes uraság , hölgyemény : Nem értem ,ennyi okossággal felvértezve miért a maradi ditrói népet nyaggatják a hülyeségeikkel? Annyi fiatal , a teljes nyitottság mellett fanatikusan elkötelezett , a befogadás kultúrájában jártas , felkészített elme és munkaerõ kallódik kihasználatlanul mindenféle frászbukokon , miért nem ott keresnek?
          Javaslom keresse meg azt a transzmicsodás nyeletlent , legutóbb tudósítónak álcázta magát ,szerintem órák alatt összedobja önöknek a transzmicsodásokból a kellõen fel és megvilágosult csapatot. A gyülésen felszólalt maszolos kollégája is , elsõrangú dagasztó lehetne . Miért nem õket üldözik az ajánlataikkal ? Vagy Bendét ? Világosan elmondta hogy mit kell tenni . Tegyék meg müszakvezetõnek hisz pompásan rámutatott , hogy kinek mi a feladata. A sajátjáról megfeledkezett , de elnézzük neki , hisz nyitottak vagyunk.

          Válasz
    • antal m.

      Bennfentes !
      Ön mindent egy oldalról lát, –üzlet érdekelt. Pont ezért képtelen volt magáévá tenni a fenti nagyon értékes közlést! Ne pár évet, hanem egy életet az emberekkel dolgoztam és óvatosan bántam velük, mert azok a személyem fizetéséhez is hozzájárultak munkájukkal és azt értékelni kell! Ön képmutató, – ne foglalkozzék a székelyek magatartásával,/ büszke, stb./mert ezek szerint semmit nem tud e népességről! Szívelje meg azt amit tartalmaz a szerző közleménye, ha még üzletet akar fenn tartani! Jó lenne, ha egy nagy község népével, mint Ditró, jó barátságban élne, mert az az üzletágát is csak segítheti! Győződjön meg abban, hogy mint itthon élők, e vidéken jól ismerünk mindenkit!

      Válasz
    • Backspace

      Bennfentes uraság vagy hölgyemény , egyremegy. 1194 lej/hó (2018-ban) nem jogosítja fel önt semmire a folyamatos hála kifejezésén kívül kemény fizikai munkát végzõkkel szemben. Világos? Az is biztos , hogy önnek nem szabad céget alapítani , még vezetni sem. Garantált bukás a vége . Hogy hol a hiba ? A hét év . Az otthoni. Meg egy rakás el nem olvasott könyv amíg iskolába járt. Nem tanult meg tanulni, de megtanítja a székelyt dolgozni. A félanalfabéta cégvezetõ példája: Azt hiszi , hogy több az esze , mert visszaél az emberek kiszolgáltatottságával , bizalmával és ebbõl akar meggazdagodni ? Azt gátlástalanságnak hívják. Lehet élni vele Romániában egy ideig. Aztán jön a lejtmenet . Emelkedése bukása. Ezzel ellentétben van olyan cég is , ahol a munkaerõhiány ellenére megengedhetik maguknak a válogatást. Aki pedig egy ilyenhez bekerül , az tudja , mert éreztetik vele , (anyagilag is) hogy biztonságban van és láss csodát nem kell hajcsár melléje ! Somfordálás idõhúzás helyett még õ jelentkezik , hallode koma , az úgy nem jó ,. így csináljuk mer így gyorsabb . Jóvan , eresszed. Soha nem értettem miért kell az emberek integritását pénzért , fõképp aprópénzért lezúzni. Sok szélhámos analfabéta marhája.
      A gátlástalanságot termékvásárlással nem támogathatom.

      Válasz
    • Mendoza

      Tökéletes válasz a kedves újságírónak.

      Válasz
    • marczy

      Itt nem nettó profitellenességről van szó, hanem a profit vég és erkölcsi gátak nélküli hajhászásáról. Nem épeszű profitnagyságról, hanem a béreknek a végsőkig történő leszorításáról, azért, hogy 10-szeres helyett 11-szeres profitot könyvelhess el mint vállalkozó.
      A Munka Törvénykönyve írott malaszt, tudom én ezt nagyon jól. Ha ki akarnak rúgni, úgyis kirúgnak, találnak rá alapot, úgy, hogy szavad sem lehet.

      Miért nem jelentették, amikor 12 óráztatták őket? Mert tudták jól, hogy el fogják kenni az ügyet és még ők fogják a bokájukat megütni és az ő helyükre hoznak akár ugyanannyi(!) Srí Lanka-i melóst. (Ezt nem ellenük mondom.)
      Az ázsiaiaknak is kezd elegük lenni a rossz munkakörülményekből, a húsdaráló oktatási rendszerükből. Ezért jönnek Pestre a kínaiak. Köszönik szépen, jól vannak.
      Ha Ditróban egy ember jelenti a visszaélést, őt fogják kitenni a cégtől. Ha kettő, dupla a pofon. Ezt senki nem akarja. Ha viszont mind a 100 ember egyszerre áll fel, akkor gond van. Ez nem munkaerőpiaci torzulás. Ma is igaz, hogy etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk, nem csak Mária Terézia korában volt az.

      Ja, és mondok valamit: a zsemle előállítási költsége köszönő viszonyban sincs annak árával!!! Pontosan tudom, mert elég közel álltam a tűzhöz annak idején. Sokszoros profittal adják el!

      Válasz
  3. STRAUB JÓZSEF

    Ez az ügy nagyon veszélyes precedenst teremthet. Mostantól kezdve a romániai cégvezetőknek azon fog járni az eszük, hogy hogyan hozzanak olcsóbban dolgozó külföldieket, a helyi szakemberek helyett. Igy is magas volt az emigráció ro-ban, most még magasabb lesz. Éljen a globalista népvándorlás!

    Válasz
  4. PZ

    Persze, meglehet próbálni, de nem lehet szépíteni. Onnan indult, hogy most 2-en jönnek, majd százan, végül iskola és templom kell nekik. Vírust hoznak, nőket erőszakolnak, nem kell a fekete kézzel gyúrt kenyér. Másrészt, csak akinek nincsen üzletvezetői tapasztalata írhat ilyet. Hogy mennyi kötelezettség, hasztalan időpazarlás és kiadás, és teljesen baloldali munkatörvénykönyv (a munkavállaló egyszerű bejelentéssel távozhat, míg a munkaadó nagyon nehezen oldhatja meg).

    Válasz
    • Backspace

      Hány cég költözött el a svédektõl 2019-ben és miért? Pedig ott minden van és minden rendben van. Travesztita Jézust ábrázoló oltárkép , bõrszerkós apostolokkal , leszbikus papnõ felügyelete alatt, nem ilyen maradi hívek mint nálunk és vállalkozók valóra vált álma , a korlátlanul áramló olcsó munkaerõ és az üzletvezetõk hivatalosan lépéselõnyben vannak a hatóságokkal együttmüködve a kipihent munkaerõt folyamatosan toborzó alvilággal szemben. The Local ma este: Explosions , biker gangs , Stokholm blast , builders failing to keep track of explosives, rape , special situation és így tovább ez csak egy a sokból , mit nézzünk még ? Franciát ? La Depeche : Moselle : un homme pénètre dans une gendarmerie et attaque au couteau un militaire …röviden és magyarul a zsandár lelõtt egy késfitogtatót ma délután. Az angolok a legutóbbi késelést majszolják a brexit mellett. A sky news-on sznobok bölcselkednek sznobok szokásairól és Markó Béla azzal akar megetetni , hogy a Fidesz a felelõs mindezért. Azt javaslom becsüljük meg azt a viszonylagos biztonságot ami még megadatott és ne kísérletezzünk mindenféle állítólag profitgeneráló társadalmi masinációval.

      Válasz
  5. antal m.

    Borbély András közlése a lényegre alapoz. Már a téma címe is a valóságot tükrözi!
    Annyira pontos a felvezetése, hogy Európai vagy országos jó tanulság lehet mindenhol!
    Ez a figyelmeztetést pont Székelyföldön Ditróban kellet felszínre kerüljön, mert a nép tisztességesen és becsületesen akar élni,- ezt mindenki így kell elfogadja és megszívelje, hogy az emberiség demokratikusabban az az civilizáltabb környezetben dolgozhasson!
    Oda kel hatni, hogy az emberek mindenhol becsületesen dolgozzanak de tisztességben éljenek! Nem holmi politikai tőkéket érjenek el, – – némi közönségeink ellenségei-gonoszai!

    Válasz
  6. ac

    Ez az egyik legkiegyensulyozottabb cikk amit a temaban olvastam. A szombati falugyules vegignezese utan azt gondolom, van optimizmusra okunk: az ilyen jellegu onszervezodesek, amik a potencialis hatalmi tulkapasok fekezeset, a hatalom megosztasat hivatottak elomozditani peldaertekuek masok szamara is (legyenek munkavallalok vagy munkaltatok) s szuksegesek egy kozosseg hosszutavu harmonikus szocialis es gazdasagi fejlodesehez. Tobb evtized kell elteljen egy erett demokracia felallitasahoz a kommunista megfelemlitesek utan, de ez az ut elore, meg ha kicsit lassu is.

    Válasz
  7. TÓDUCZ

    Nem csak az egykori UDMR-és Asztalos Csaba, és a nyugalmazott püspök reagált globalistaként, hanem Ő méltósága VI-os Lenin Béla is, aki az ügyért a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktort és azokat a helyi vezetőket tette felelősé, akik a helyi közösség érdekeit képviselik. A romákok vígan dörzsölik a tenyerüket és elégedetten kérnek hátradőlve egy kévét egy felessel.

    Válasz
    • menasagh

      A leninbéla az asztalocsaba, a kellemetlenhunor bár címükben a romániai magyarok érdekvédelmét kéne képviseljék, mindig a maguk és most már mondhatjuk hogy a mások érdekeit tartják szem előtt sőt most már azt a magyar kormányt is támadják akiktől mindenféle okokkal pénzért kunyeráltak.
      Már azt is ell lehet képzelni, hogy a román támadásban aktív eszerepet vállaltak.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves menasagh, evidens hogy vállaltak, hisz tanúskodnak a megszólalásaik, megnyilvánulásaik!

        Válasz
      • Backspace

        Bárki bármikor szóvátett valamit , az udemeráj emberei azonnal beindították : Uszító , megbontod az egységet , az egység a jövõ és gyorsan futottak maszolékhoz cikket rendelni , hogy az nem úgy van. Hány éven keresztül õrjöngtek a liberál véleményvezéreik? A színes a szép a színes a jó. De mikor szavazni kell csak fehéret és magyart me jõ a világvége. Az nem xenofób . Kampány alatt kussoltak a szivárványimádók. Nem fért bele az álkeresztény színészkedésbe a szivárvány.
        Azzal kezdték hogy kimosták az udemerájt , nem a politikum csinálta , hát ki a jó franc csinálta ? A hanyagságával a cinkosságával? A polgármesterek egy akkora faluban mindenrõl tudnak . Mindenrõl. csak alszik a fülén az egész me csabika , jajhát nehogy megsértsük csabikát janikát stb Ez minden székely faluban így van. Egy gödröt ahogy kiástál tízen kérdezik minek fogtál neki abból egy biztosan jelent. A megyei tanácselnõk asztaltárságában is üldögélnek olyan jómadarak akik nem szégyellték fizikailag bántalmazni munkásaikat , de ha sértett nem tesz panaszt , nincs ügy. A megye történe csupa kiskirályok emelkedése és bukása. A volt kommunista traktorgyárossal kezdve napjainkig mindegyik a közpénzt , vagy munkásokat szipolyozott. Az új csapatban is , hm meglepõdtem , az egyik jelenleg is városházán alkalmazott profi adócsaló tanácsadója , Egyre jobb lesz , kitartást . Ne bontsuk meg a régi maffia új arcainak új perspektíváinak egységét. Ugyanaz : Nincs sértett nincs ügy .
        Hogy nem a politikum oldja meg az is biztos. A politikum ahová a korrupt mancsát betolta ott csak rosszabbra fordulnak a dolgok. Eléggé ellentétes , gondolkodj színesen befogadón , de szavazz etnikai kizárásos alapon. Az a videó harminc év korrupciójának , hanyagságának , aljasságának eredménye. Tessék , itt van a nagyvilág elé tárva , kendõzetlenül.

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves Backpace, amikor az 1990-es években elkezdtem írogatni az erdélyi magyar sajtóban és a magyarországiban is az UDMR-és korifeusok (Markó, Frunda, Borbély, Király, Kincses, Kelemen stb.) viselt dolgairól (együtt nőttem és vénültem meg velük), kanyargós úton a tudomásomra hozták a bennfentesek, hogyha nem fogom be a pofámat, akkor kirúgatnak az állásomból és a marosvásárhelyi Sz. János plébánia lépcsőin koldultakból fogom eltartani az öt gyerekemet. Mondanom se kell nagyon megijedtem, és tovább hoztam a köz tudomására múltjukat és jelenüket.

          Válasz
          • Backspace

            Ezt a gyakorlatot a mai napig folytatják.

          • Dobai

            Drága doki, a belövéséből azt vettem ki, hogy a markolóbéluskája
            nagy ember, csak egy kicsit gazember.

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük