A gyulafehérvári határozat eredeti szövege / Forrás: Wikipédia

Az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe foglalását kezdeményezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely egy erre vonatkozó törvénytervezetet iktatott hétfőn a román parlamentben.

A szövetség hétfői közlése szerint azokat a rendelkezéseket emelnék törvényerőre, amelyek a mai napig nem valósultak meg a nyilatkozatból.

Az RMDSZ törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely kimondja: “Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

Az RMDSZ a törvénytervezetében azt kéri, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken, különítsen el a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahelyet a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben. Kérték azt is, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását szabályozzák a kisebbségi statútumban, illetve tegyék lehetővé a megyei önkormányzatok döntése nyomán fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. “A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – olvasható a közleményben.

A nyilatkozat a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.

MTI

4 hozzászólás

  1. atilsz

    Az igaz , h sok kozunk nincs, de megis ez emelkedett jogrendbe, a magyarok gyuleserol meg szinte senki sem tud, nheany torteneszt leszamitva, amugy annak tortenelmileg sajnos mar semmi sulya nem volt, a halyzeten ugysem tudtak volna valtoztatni…. Vmire pedig emlekeztetni kell a roman honpolgarokat a kisebbsegi jogokrol, mert kulonben elfelejtik…igenis emeljek torvenyre es tartsak is be amit igertek, ilyen egyszeru….semmi tobb.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves atilsz, a romákoknak van egy közmondásuk: “Fa-te frate si cu dracu, pana treci puntea.” (Szövetkezz az ördöggel is, amíg átjutsz a pallón.)

      Válasz
    • GERGELY

      Egyetértek. Nem sokat ér, hogy pár száz oláh rendezett egy összejövetelt, de legalább tartsák be, ha már erre hivatkoznak. Azóta is törvényükben kellene legyen. Ráadásul 100 éve volt, lehetne attól feljebb is lépni.

      Válasz
  2. Szekely Attila

    UDMR-es elvtarsak nekunk erdelyi magyaroknak semmi kozunk a romanok 1918. december 1. gyulafehervari nagygyulesehez!!! Mi erdelyi magyarok az 1918. december 22. kolozsvari magyar nemzetgyuleshez kell ragaszkodjunk amelyik kimondta , hogy az erdelyi magyarok nem akarnak elszakadni a tortenelmi Magyarorszagtol!!!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.