A hajthatatlan

Vannak emberek, akiket szólásra teremtett az Isten, ezért akkor sem hallgatnak, amikor másokba már beléfagyott a beszéd, és körülöttük félelem szőtte csend honol. Vannak emberek, akiknek a torkából meggátolhatatlanul tör fel az igazság, és súlyosan koppan a tőle rettegők hallócsontjain. Vannak emberek, akiknek a hangja messzire csendül, és reményt kelt a csüggedőben, a tévelygőnek pedig irányt mutat.

A magát mindenhatónak képzelő elnyomó hatalom nem kedveli őket, mert az útjában állnak. Éppen ezért, ha nem tudják beléjük fojtani a szót, akkor aljas körmönfontsággal állítják félre őket. Az évek múlásával sem halványodó emléküket azonban képtelenek kitörülni a mostoha sorsú véreik tudatából, személyük a helytállás örök példája marad.

Ilyen nagybetűs ember volt a Székelyvéckén napvilágot látott Visky Árpád (1940–1986) színművész is, akit nem csak sziporkázó tehetséggel, hanem egyenes gerinccel is megáldott az Úr. A hazugságokra, képmutatásra és megfélemlítésre épült rendszerekben azonban, így a kommunizmusban sem kedvelik a hajlongók közül felemelt fejjel kimagaslókat. Főleg, ha azok egy megsemmisítésre ítélt nemzeti kisebbség tagjai. Így a sorsa eleve megpecsételődött

Kivételes képességeivel és jellemével már a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kirítt a sorból. Annak elvégzése után pedig Sepsiszentgyörgyön és a székely fővárosban egyaránt elkápráztatta és magával ragadta a közönséget. Népszerűsége szúrta a hírhedt kommunista román titkosrendőrség (Securitate) szemét, de a haragját nyilvánosan tett rendszerbíráló kijelentéseivel vonta magára. Az igazság kimondásában ráadásul a fenyegetéseik ellenére is hajthatatlan maradt.

A szeku pribékjei előbb elhurcolták, majd katonai törvényszék elé állították, ahol 5 év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki rá. Innen másfél esztendő multán nemzetközi nyomásra szabadult ugyan, de a színpadra többé nem léphetett. Elhallgattatni viszont csak a halál tudta, amely az őrkői erdőben érte utol, máig tisztázatlan körülmények között. A hivatalos álláspont szerint önkezével vetett véget az életének. Visky Árpád 2020. július 8-án tölthette volna be a 80 évet.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

6 hozzászólás

  1. antal m.

    ,,A hajthatatlanok,,– sajnos és szomorú, hogy többjüknek, egészségük- életük ment rá nekik, a kegyetlen sorscsapások okán, hogy kivédtek minket az életben maradásban! Úgy is nevezhetjük, — őseink de, hőseink voltak!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök űr, Ön ne dobigája egy betonkeverőbe a hajthatatlanokat a megélhetési “hajthatatlanokkal”!

      Válasz
      • antal m.

        Tóducz úr! Ön inkább magát példázza a ,,megélhetési,, megnevezéssel, /kifogás/mert 4o évet képtelenség egy helyen tevékenykedni, mint Ön tette!
        Bizonyítványa annak,, hogy Ön ott, /Mikházán/ jól meg élt! Ellenben én, fél vagy évente más-más munkahelyet vagy beosztást töltöttem be, ide-oda volt nálunk a mozgás! Új munkálatokba betörni–szokni, nem egyszerű! Még a betonkeverők is másak, amelyről Önnek nincs fogalma! De, nem egy injekciós fecskendő! Érhetetlen nekem az, hogy miért keveredik keverőkbe, hisz nem az Ön ismert szakterülete? NEVETSÉGES!

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Mérnök elvtársa a PCR-nek és kommenista élenjáró kitüntetett betonkeverő ne tessék ugatni!

          Válasz
          • antal m.

            T. A PCR nyavalya, Önt ma is kínozza!

  2. TÓDUCZ

    Igen Bedő úr, voltak Visky Árpádok, Pálfi Gézák meg sok ezer névtelen erdélyi magyar sorstárs mások és voltak/vannak Király Károlyok, Domokos Gézák, Sütő Andrások, Tőkés Lászlók és mások.

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük