A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi tagjai idén sem feledkeztek meg 56 dicső hőseiről, így annak rendje és módja szerint minden tagszervezet a saját vagy a szomszédos tagszervezet városában rótta le kegyeletét.
Idén a sepsiszentgyörgyi tagszervezet kézdivásárhelyi bajtársaink meghívásának eleget téve velük együtt emlékeztek meg 56 hőseiről. Hasonló korú kamaszok társaságában vonultak fáklyákkal és emlékeztek a szabadság árára Kézdivásárhelyen! Ezt követően a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai csaltak könnyet szemükbe a Vigadó nagytermében bemutatott megemlékező műsorukkal. A telt házas megemlékezés igazolja a reményt, hogy nincs még veszve minden, a Hősök nem hiába haltak meg! Aki jelen volt érthette és érezhette szavainkból a csillapíthatatlan vágyat a szabadság iránt, bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat amit követel. A kegyelet koszorúit az előadást követően helyezték el a Hősök emlékművénél.
Fáklyás felvonulással és az emlékezés koszorújának elhelyezésével tisztelgett az székelyudvarhelyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) az 1956-os forradalom hősei előtt.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom kolozsvári tagszervezetei közös megemlékezésen tisztelegtek az 56-os hősök előtt. A megemlékezés a kolozsvári házsongárdi temetőben található Reményik Sándor sírjánál zajlott le. A szabadságharcosok emlékét és hősiességét felidéző beszédek után koszorúzás, a Magyar és a Székely Himnusz eléneklése volt a megemlékezésünk záró mozzanata.
Az erdővidéki vármegyések idén a Baróti Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen vettek részt, szép számban felsorakoztatott rendőri egységek vigyázó tekintete mellett. 1956-ban nemzetünk ismét megmutatta a világnak, hogy a magyar nép nem egy meghunyászkodó, potenciálokat kereső, háttérben tevékenykedő nép, hanem ha szükséges fél világgal száll harcba igazáért, és addig harcol, amíg csak bír. Sajnos a számok nem hazudtak 56’ őszén, és a nagy elszántság, valamint harci-kedv alul maradt a jelentős páncélos és gyalogos túlerővel szemben.
Kommunista rezsimhez híven a forradalom leverését kegyetlen megtorlások követték, melyeknek több ezer áldozata volt, nem csak Csonkahonban, hanem Romániában is, annak ellenére, hogy itt csak szervezkedés volt, rengeteg embert börtönbe zártak, sok volt a kiskorú áldozat is.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sajtóközleménye