A járvány, mely fölzabálta a reformokatHárom hét múlva kezdődik az új tanév, és miközben mindenki arról vitázik, elegendőek-e az egészségügyi minisztérium által követelt óvintézkedések, jó vagy sem a gyermekeket állandó maszkhordásra, fizikai távolságtartásra kényszeríteni, lesz-e elég fertőtlenítő-, védőfelszerelés, és meg tudják-e a szülők állapítani – felelősségvállalási nyilatkozat terhe alatt –, hogy porontyuk esetleg vírushordozó lenne, a román oktatás sokkal mélyebb, akutabb gondjai ismét elsikkadni látszanak.

Vitázni bőven van miről, hisz úgy tűnik, a szigorító intézkedéseket nem ahhoz igazították, ami tényleg szükséges lenne, a minél nagyobb védelemhez, hanem próbálták a nyers honi valóságra szabni. Szó sincs már a legfennebb 15 fős osztályokról – főként nagyobb városokban sem tanterem, sem pedagógus nem lenne elegendő –, védőüvegekről, kizárólag maszkkal próbálják majd kivédeni a fertőzés terjedését, amely vagy lesz, vagy nem.

Nehezen elképzelhető, hogy azokban a családokban, ahol a napi betevő is gondot jelent, tudják biztosítani a gyermekenként 3–5 arcvédőt naponta, s az is, hogy a kicsik számára megfelelő lesz az egész arcukat eltakaró felnőttmaszk, képesek lesznek megfelelően kezelni, és egyáltalán kibírnak 4–8 órát ezekben. És alig hihető, hogy a reggel munkába igyekvő szülő riadtan otthon tartja szortyogó gyermekét, hisz az elmúlt években is megtapasztalhattuk az influenzajárványok idején, hogy más megoldás híján sokszor a lázas, köhögő apróságokat is óvodába, iskolába küldték. Most pedig még, ha felelősek vagyunk, a nagyszülők sem bevethetőek.

Tehát, miközben joggal és okkal mindenkit a gyermekek biztonsága foglalkoztat, még a legilletékesebb, a minisztérium sem beszél a lényegről, az oktatás tartalmáról és minőségéről. Idén szó sem esik a tankönyvekről, pedig éppúgy hiánycikkek, mint az elmúlt években, a törvény által kötelezett óraszámcsökkentést pedig halasztják, hisz az elmúlt hónapok fejetlen, ész és tartalom nélküli kapkodásában senki nem ért rá ilyesmivel foglalkozni az egész nagy minisztériumban.

Csak az előkészítősök számára sikerül kidolgozni valamit, azt talán be is vezetik idén, így legfennebb tizenkét esztendő múlva lesz esélyük a romániai gyermekeknek észszerűbb, szellősebb, modernebb oktatásra. Hacsak addig egy újabb miniszter új elképzelése ismét fel nem borítja a megkezdett munkát. Semmit nem hallani arról, miképpen pótolják be a tavalyi járvány által elsodort második félév anyagát, és bár nyakunkon az új tanév, a tanárok továbbképzéséről sem esik sok szó, igény ugyan lenne rá, de se pénz, se ötlet nincs arra, miképpen kellene megvalósítani.

Még az eddigieknél is bizonytalanabb, kilátástalanabb új iskolai esztendő kezdődik idén szeptemberben. A román hatóságokban nem, legfennebb a jó Istenben bízhatunk, hogy nagyobb veszteségek nélkül, valahogy ezt is túléljük.

Farkas Réka / Háromszék

3 hozzászólás

  1. pista

    Reform. Amikor ezt a szót hallom már borsódzik a hátam, mert tudom, hogy ez, nálunk, nem hoz semmi jót. Tantárgyakat “kicsapni”! Hát ez a legegyszerűbb “megoldás”!

    Válasz
  2. ez van

    “a törvény által kötelezett óraszámcsökkentést pedig halasztják, hisz az elmúlt hónapok fejetlen, ész és tartalom nélküli kapkodásában senki nem ért rá ilyesmivel foglalkozni”. Érthető, mert minálunk mindenki mindennel foglalkozik. Ja nem, inkább mindenki semmivel. Pedig állítólag minden munkakörben minden alkalmazottnak van munkaköri leírása (vagy ez csak mifelénk kötelező büntetés terhe mellett?). Az pedig nem írja elő sehol, hogy a tankönyvekért felelős szaktárca fizetett alkalmazottai ne a tankönyvekkel, hanem maszkgyártással töltsék munkaidejüket. Vagy a miniszter az óraszámokat meghatározó törvények megvalósíthatóságának kidolgozása helyett a tengerparti üdülők veszélyeztetettségével foglalkozzon. Kedves Réka, tizenkét évet vizionál a modern oktatás beindulásáig, ha nem lesz minisztercsere. Szeptember 27-én választások lesznek (ha nem fogják kibekkelni), ami az eddigi tapasztalatok szerint minisztercserékkel jár. S ez nem tizenkét év múlva lesz. Ergo…

    Válasz
  3. TÓDUCZ

    Járvány előtt is vérszegénység volt a tanügyben is.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük