A jó jegyek és a rossz rendszer

Nagy az öröm Románia-szerte. A képességvizsga eredményei jobbak, mint tavaly ilyenkor, kétszer annyi a tízes jegy, mint az előző években.

De saját magunkat csapjuk be, ha elhisszük ezt, figyelmeztet Ștefan Vlaston az Adevărul hasábjain. Az oktatási rendszer reformja iránt elkötelezett, nyugalmazott matematikatanár a legutóbbi – tavaly decemberben közzétett – nemzetközi PISA-felméréssel veti össze a hazai minősítéseket, és sokadszor is sürgeti a valósággal való szembenézést.

Eleve gyanús maga az, hogy ahol a PISA-tesztek szerint a diákok 44 százaléka funkcionális analfabéta, ott hirtelen több ezren írnak a legmagasabb jegyre érdemes román dolgozatot. Matematikából az furcsa, hogy a nyolcadik osztályosok 30 százaléka az átmenő jegyhez szükséges egyszerű műveleteket sem ismeri, közel 44 százalék azonban közepesnél jobb (7-es jegy fölötti) értékelést kapott a képességfelmérőn. Igencsak furcsa ez, ha tudjuk, hogy a PISA-tesztek szerint 8 év alatt 19 ponttal esett vissza a számtant valóban értő kiskamaszok teljesítménye. Ezek után a magyar gyermekek román jegyeinek 10 százalékos javulásában is van okunk kételkedni – különösen Székelyföldön, ahol az állam nyelvének elsajátítása a legnagyobb kihívások közé tartozik. Arról, hogy eme osztályzatok mennyire tükrözik a tudást, nem kell magas szintű kutatásokat végezni: a román nyelv tanításának hatékonyságáról egy regáti őstermelő is pontos képet tud adni, hiszen azok a diákok, akik 8-as és 9-es jegyeket kapnak soha el nem olvasott irodalmi művek elemzésére a képességvizsgán (és később az érettségin), még a piaci bevásárlással is nehezen boldogulnak.

Minderről azonban hivatalos szó nem esik. Innen-onnan elszórtan azt lehet hallani, hogy a tételek idén könnyebbek voltak, mint tavaly, tavalyelőtt (ezt igazolja a sok magas jegy is), és hát a tananyag is kevesebb volt szinte egy félévnyivel, de attól az idei végzősök jegyei és oklevelei épp annyit fognak érni, mint a korábbi évfolyamoké. Ez már elég ok lenne arra, hogy a minisztériumban végre nekifogjanak a tananyag évek óta ígérgetett csökkentésének: lám, ezek a generációk is mennek tovább, és valószínűleg nem az fogja őket hátráltatni, amit nem bifláztak be márciustól errefelé, hanem az, ami eleve elhibázott a romániai oktatásban. Ez történt nagyobb társaikkal is, sok-sok előző generációval. A várt tanügyi reformot minduntalan elnapolják, valahogy sosem alkalmas rá a pillanat. Holott egyedül a döntéshozók alkalmatlanok, akik mindig kapnak kibúvót a feladataik alól. Ellentétben az iskolásokkal, akiknek végig kell küzdeniük magukat egy elavult és torz rendszer akadályain, ahol a tudás nem új világok felfedezésének örömét hozza, hanem nagymértékben hasznavehetetlen rakománnyal terheli meg őket.

A „jó eredmények” ünneplése nem csupán elkendőzi a valóságot, hanem azt is jelzi, hogy az oktatási rendszer megváltoztatása ennek a kormánynak sem áll szándékában. Idén választási megfontolásokból nem kavarnak be az álló, sőt pangó vízbe, jövőben pedig már ígérnie sem kell senkinek, legfeljebb az ellenzéki padsorokból tüzelnie a hatalomra. Így veszett el már három évtized, és így fog elveszni a többi is. Meddig?

Demeter J. Ildikó / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük