A kisebbségekkel ünnepelne az államfő

Fotó: evz.ro

Klaus Iohannis államfő szerint természetellenes lenne az országban élő kisebbségek nélkül ünnepelni az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés centenáriumát.

Az elnök tegnap, a romániai nemzeti kisebbségek napján kiadott üzenetében köszöntötte különböző nemzetiségű polgártársait, megemlítve, hogy nemrég hirdette ki azt a parlamentben csaknem egyhangúlag megszavazott törvényt, amely a nemzeti ünnepek sorába emeli december 18-át.

„A nagy egyesülés centenáriumának Romániájában a politikának, a civil kezdeményezéseknek, az oktatásnak és a kultúrának meg kell maradnia a tolerancia, a nyitottság, a másság elfogadásának és egymás tiszteletben tartásának jegyében. Természetellenes lenne a centenáriumot a nemzeti kisebbségek nélkül ünnepelni, amelyek jelentősen hozzájárultak a modern Románia fejlődéséhez” – írta Iohannis.

A nemzeti kisebbségek szerepét Mihai Tudose miniszterelnök is ünnepi üzenetben méltatta. „A mai ünnep nemcsak a kisebbségeké, hanem mindannyiunké. A nemzeti kisebbségekhez tartozó románok részesei voltak országunk történelmének, és részei lesznek Románia jövőjének is” – hangoztatta a kormányfő.

Románia 1998-ban kormányhatározattal nyilvánította a nemzeti kisebbségek napjává december 18-át, azt a napot, amelyen 1992-ben az ENSZ közgyűlése elfogadta a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát.

December 18. nemzeti ünneppé nyilvánításáról a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciójának javaslatára idén ősszel fogadott el törvényt a parlament. A jogszabály szerint az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak a nemzeti kisebbségek napja alkalmából szervezett kulturális rendezvényekre, és a törvény azt is előírja, hogy az ünnepről a román közszolgálati televízió és rádió is beszámoljon.

Arról nem rendelkezik a törvény, hogy a bevezetendő új nemzeti ünnep munkaszüneti nappá válna Romániában.

Háromszék

10 hozzászólás

  1. marczy

    A másság elfogadásáról mindig először a hatalmon lévőknek kell példát mutatnia, különben hitelüket vesztik. A románok pedig nem erről híresek. A nyelvi másság ugyanis ezek egyike. Ha meleg vagy Romániában, az oké (az sem feltétlenül az, ha az ortodox egyházon múlik…), de ha magyar, az nem? Bukarestben fogalmuk sincs arról, hogy “ezek a magyarok” miért akarnak folyton magyarul beszélni. Miért? Mert EZ ITT (mármint Erdély) MAGYARORSZÁG VOLT. És nem a magyarok tehetnek arról, hogy az országot, amelyben élnek, jelenleg Romániának hívják. És ha ez a románoknak nem tetszik, menjenek vissza a Kárpátokon túlra. Ettől Románia kevésbé lesz román? Vagy böki a csőrüket, hogy Székelyudvarhelyen képtelenség románul szót érteni? A nacionalista hőzöngések helyett inkább a megoldáskeresésre kéne pazarolniuk az energiáikat. Meg arra, hogy élhető országot csináljanak Romániából, ha már elszalasztották a Trianonnal és 89-cel ölükbe hullott történelmi esélyeket.

    Válasz
  2. Várközi

    De a nemzeti kisebbségekhez tartozó nem román, magyarok, németek, örmények, zsidók stb. nélkül? Végül még egy kérdés: pénz nélkül lehet-e ünnepelni? (Lehet, de nem érdemes).

    Válasz
  3. Tóducz

    Söt, hívatalosan (jogilag) Románia csak 1862 óta létezik. Azelőtt volt egy Valahia (Havasalföld) és egy Moldova, amelyeket a késöbbi román identitás és folytonosság gyártok román fejedelemségeknek neveztek.

    Válasz
  4. antal m.

    Helyes megjegyzést olvastam !
    A tovább menve,-nem tett eleget a Hatalom ahhoz, hogy mi a romániai magyarok itthon- biztonságban érezzük magunkat. Nem tiszteltetnek meg
    március 15-én szabad akaratú Magyar Nemzet ünneppel! Megtagadták!

    Válasz
  5. Szabó Tibor

    Ez egy szamárság!
    “A nemzeti kisebbségekhez tartozó románok részesei voltak országunk történelmének”
    A magyar kisebbséghez tartozók nem románok.
    Magyarként. de egyáltalán erdélyiként nem voltak részei az ott szóba sem jövő román történelemnek.
    Az erdélyi románok voltak részei a magyar történelemnek, hiszen az 1541 előtt és 1867 után, valamint 1848-49-ben Erdély jogilag is Magyarország része volt, a közbenső időben is vagy önálló magyar állam volt, vagy közvetlenül a magyar király címét betöltő osztrák uralkodó irányította.
    Erdélyben semmiféle román állami lét a Románia által elvesztett I.vh. előtt nem mutatható ki.
    1918-ban orvul megtámadták Erdélyt a románok ,nem tartották be sem a padovai, sem a belgrádi fegyverszüneti egyezményt, önkényesen bevezették a román közigazgatást. Egyoldalú népgyűlési határozatra hivatkozva az erdélyi betelepült románok kimondták az egyesülést Romániával, melyet a trianoni béke diktátum szentesített.
    Ekkortól a magyar kisebbség része lett Románia történelmének, de hangsúlyozandó, nem románként lett része.
    Magyarként erre kényszerült, vagy elmenekült.

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Kedves Szabo Tibor. A szamarsag az egeszben az,hogy On szamarsagnak nevezi az Elnok ur megallapitasat. Hogy lehet kulonvelemenye errol az mas,de szamarsagnak nevezni,az nem helyes. Azert nem artana,ha mas szemszogbol is megnezne a problemat. Csak velemeny,semmi elfogultsag nelkul.

      Válasz
      • Gorcsa

        Azok, akik odamennek majd, azokat a saját népük meg fogja bélyegezni. Mint eddig is. Vajon kiket akar az elnök ennek kitenni? Szóval uram, igaza van. Valóban nem szamárság. Gazemberség.

        Válasz
    • Tóducz

      Így van.

      Válasz
      • Tóducz

        Mármint a Sz,T. úr beírása, hogy tévedés ne essék. Itt a gép elhalálozási sorrendben hozza a hozzászólásokat és ez félrevezető lehet. Én az Sz.T., úr beírása alá írtam az előbbimet de az S.S. úr beírása alatt jelent meg.

        Válasz
    • Tóducz

      Kedves Sz.T., én még hozzáadnék egy harmadik variánst is: asszimilálodott és vadabb román lett a románoknál.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük