A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni magyar egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.
1. A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázat kiírásával ösztönzi a kezdő jogászok, valamint a kisebbségvédelem területén tevékenykedő pályakezdő külhoni fiatalok kisebbségvédelemben történő elméleti elmélyedését.
2. A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen területen megszerzett tudásukat.
3. A pályázatra vonatkozó tartalmi és formai követelmények a következők:
Pályázni bármely, a kisebbségvédelmet érintő írással lehet, különös tekintettel az alábbi témákra:
a) Nemzetbiztonság vs. jogbiztonság – Hogyan sérülnek az alapvető emberi- és kisebbségi jogok a nemzetbiztonság fenntartására való hivatkozással?
b) Az igazságszolgáltatás függetlensége, különös tekintettel a kisebbségi ügyekre
c) Kettős állampolgárság problematikája, különös tekintettel a szlovákiai, illetve ukrajnai szabályozásokra
d) Ombudsmanok szerepe a kisebbségi jogvédelemben (illetve a Vajdaság esetén a tartományi jogvédő szerepe)
e) Civil szervezetek szerepe és lehetőségei a kisebbségi jogvédelemben
f) Nyelvhasználati jogok a kisebbségi médiában
g) Nyelvhasználati jogok az állami és önkormányzati hivatalokban
h) Kisebbségi szórványközösségek nyelvi revitalizációja
i) Iskolai szegregáció, nyelvi diszkrimináció, és a magyar nyelviség fenntartásának aktuális problémái
j) Kéttannyelvű oktatás: az asszimiláció előszobája, vagy a nemzeti kisebbségek sikeres társadalmi integrációjának eszköze?
k) Tankönyvpiaci beavatkozások, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkrimináció egyik formája
l) A kisebbségi jogérvényesítés diplomáciai- és lobbilehetőségei a Nemzetközi Szervezetek viszonylatában
m) Nemzetállamok reneszánsza az újjá formálódó Európában: új kihívások a kisebbségi érdekérvényesítés számára
n) Kisebbségvédelem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában?
o) Kisebbségvédelem az Európai Unió Bíróságának esetjogában?
p) Az Európai Ombudsman és a kisebbségvédelem
q) Kisebbségi ügyek az Európai Parlament Szakbizottságai előtt
r) Az EBESZ ajánlások kisebbségvédelmi dimenziói
s) A nemzeti kisebbségek védelmének megjelenése az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tevékenységében
t) Az Európai Unió nyelvi- és kulturális sokszínűségének fenntarthatósága
u) Milyen hatással van a migrációs válság a hagyományos nemzeti közösségek érdekérvényesítési lehetőségeire?
v) Infrastruktúrafejlesztés, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni sajátos diszkriminációs eszköz
w) Decentralizáció és gazdaságfejlesztés: autonómiakoncepciók gazdasági vonatkozásai
x) Pénzügyi autonómia a határon túli magyar térségekben. Valóban nettó befizetői-e a magyar többségű térségek a központi költségvetéseknek?
A tanulmányokban az elméleti háttér mellett jogesetek, szemléltető példák bemutatását várjuk egy szerzői ív terjedelemben (40.000 karakter). A pályázatokra vonatkozó formai követelményeket lásd a csatolmányban.
4. A pályázat beküldésének módja:
A pályázatokat doc, vagy docx formátumban, elektronikus levélben kérjük benyújtani a jogvedo.intezet@kji.hu címre.
5. Máshol már megjelent pályamunkákat nem fogadunk be!
6. Fenntartjuk a jogot, hogy az esetleges visszaélések miatt a beérkezett pályamunkákat plágiumkeresővel vizsgáljuk át.
8. A pályázat benyújtásának határideje: 2019. május 31.
9. A beérkezett pályázatok díjazásáról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai 2019. május 31-e után 14 napon belül hozzák meg döntésüket, a pályamunkákban feldolgozott témák újszerűsége és hozzáadott értéke alapján.
10. A legjobban sikerült pályázatokat Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó́ nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelenítheti az Intézet köteteiben. Ebben az esetben fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására.
11. A nyertes pályázókkal a Kisebbségi Jogvédő Intézet szerződést köt az elkészített pályamű díjazása céljából.
12. A díjazás mértéke:
I. helyezés: 110.000 HUF
II. helyezés: 90.000 HUF
III. helyezés: 70.000 HUF.
A Kuratórium tagjai különdíjat vagy különdíjakat is megállapíthatnak.
13. A díjazottak az elismerő oklevelet ünnepélyes keretek között vehetik át a Kisebbségi Jogvédő Intézet által 2019 nyarán szervezett nyári egyetemeken. Személyes részvétel akadályoztatása esetén, kérés alapján, postai úton kézbesítjük az oklevelet.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) saját gondozásában megjelenő tanulmánykötetekhez az alábbi formában kéri a kéziratokat.
Alapvető formai kritériumok:
– MS Word formátum (doc, docx)
– Times New Roman betűtípus
– 12-es betűméret
– 2,5-es margók
– 1,5-ös sortávolság
– A térközök nagysága, mind 'előtte', mind 'utána' 0 értékű legyen.
– Az egyes bekezdéseket az első sor tabulálásával és nem enterrel jelöljük.
– Lábjegyzeteket központozás után szúrunk be, elsősorban mondat végi írásjel, vagy mondatközi vessző után.
– A szövegközi, idegen nyelvű szövegbetoldásokat zárójelben, dőlt betűvel kell szedni pl.: Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities
– FUEN). A szövegközi idézeteket szintén idézőjelek között, kérjük betoldani (pl.: „a kocka el van vetve”), lábjegyzetben megadva, hogy az idézet, a forrásszövegnek pontosan melyik oldalán található
– A kéziraton szerepeljen a szerző neve, intézménye/munkahelye, és az ott betöltött tisztsége. Több releváns pozíció esetében kérjük valamennyi tisztség pontos megjelölését.
Ábrák, grafikon, táblázatok:
A cikkhez tartozó ábrákat, táblázatokat, grafikonokat a fő szövegbe illesztve, címmel és folytatólagos sorszámozással ellátva kérjük közölni, emellett hivatkozni kell rájuk a szövegben is. Diagramok esetében az Excelben készült változatot és a hozzá tartozó munkalapot is csatolni szükséges. Fotót tartalmazó cikk esetében, az eredeti képet is csatolni kell, a forrás feltüntetésével. A kép minősége legalább 300 dpi felbontású legyen, preferált formátum a ’jpg’. Szerzőink vegyék figyelembe, hogy a képek fekete-fehérben kerülnek majd kinyomtatásra a kötetek végső változataiban.
Források, hivatkozások:
A tanulmányban szereplő hivatkozásokat a szövegen belül lábjegyzetként (és nem végjegyzetként) kérjük megjelentetni, a következő formában:
1. Önálló monográfia esetén: Kardos Gábor: Az alapvető jogok európai védelme.
Budapest: Mobil Kiadó. 2004.
2. Tanulmánykötetben közölt cikk esetén: Ghai, Yash: Introduction: nature and origins of autonomy. In: Ghai, Yash – Woodman, Sophia (eds.): Practising self-government. A comparative Study of Autonomous Regions. Cambridge: Cambridge University Press.
2013, 1-31.
Többszerzős tanulmánykötet esetében a szerkesztő(k) nevét a fentebb látható módon, kötőjellel elválasztva adjuk meg, melyet az (ed.), (eds.), illetve magyar cím esetén a (szerk.) kifejezés, végül pedig kettőspont követ a cím bevezetéseként.
3. Folyóiratcikk esetén: Kiss Tamás: Marginalizáció, etnikai párhuzamosság és aszimmetrikus akkomodáció – Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok. In: Magyar Kisebbség. XX. évf. 12. (75-76.) sz. Kolozsvár: Jakabffy Elemér Alapítvány. 2015, 30-64.
A tanulmánynak a kötetben elfoglalt pontos helyét a fent illusztrált módon, az évszámot követően, a kezdő- és záró oldalszámok kötőjellel elválasztott megadásával jelöljük, ’pp.’ illetve ’old.’ rövidítések nélkül.
4. Nem magyar szerzők esetén: A fentiek szerint azzal a különbséggel, hogy a szerző nevét magyar írásmód szerinti sorrendben, vesszővel kell feltüntetni, pl.: Cunningham, Kathleen Gallagher.
Mind a magyar, mind a külföldi szerzők esetén kiírandó a teljes keresztnév, nem csak annak első betűje. A vezetékneveknek pedig csak a kezdőbetűjét szedjük nagybetűvel, nem az összes betűt. Vagyis helyesen pl. Deleanu, Ion, nem pedig Deleanu I., vagy DELEANU, Ion.
5. Internetes hivatkozás esetén: Ha valamely hivatkozott művet az internetről értük el, akkor a fenti módon megadott hivatkozási adatok után hozzárendeljük a forrás rövidített letöltési helyét (kerülve a hivatkozás sokszor több soros URL címének kiírását), és időpontját, pontosvesszővel elválasztva, pl.: Makkay József: A román államhatalom székelyföldi testőre. Erdélyi Napló, 2017. július 20. XXVII. évf., 29. szám. Letöltés helye: www.szekelyhon.ro; letöltés ideje: 2018.02.21.
Ha a hivatkozni kívánt internetes forrásnak nincs teljes körű bibliográfiai adata (név szerinti szerzője, forrásanyag évfolyama, kiadás száma), akkor csak a meglévő adatokat írjuk ki, pl.: Milošević: Ovo je antisrpski referendum. Vecernji List,
2017.09.19. Letöltés helye: www.vecernji.hr; letöltés ideje: 2018.02.20.
6. Nemzetközi dokumentum esetén: Az első hivatkozásnál meg kell jelölni a nemzetközi szervezetet, a dokumentum sorszámát és címét: pl.: ENSZ Közgyűlés A/RES/61/295 számú Nyilatkozata az Ősalakos Népek Jogairól; vagy: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) számú Ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyvével kapcsolatban. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: 1201 (1993)-as ajánlás.
7. Állami jogszabályra való hivatkozás esetén: Elegendő a jogszabály sorszámát és címét megadni, ezeket viszont minden esetben a tanulmány nyelvén. A római és arab számok használata meg kell egyezzen az adott jogszabályt kihirdető hivatalos közlönyben megjelenő formátummal. Pl.: 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól; vagy: Ukrajna 2017. évi 2145-VIII. számú törvénye az oktatásról.
8. Európai Uniós jogszabályok esetén: Az első hivatkozásnál szükséges a rendeletek, irányelvek, határozatok pontos számának, valamint címének megadása. Pl.: A Tanács
2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: 2000/43/EK irányelv, vagy „az Irányelv”.
9. Jogesetre való hivatkozáskor: Stankov és Ilinden Egyesült Macedón Szervezet v.
Bulgária ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága, 2001. október 2-ei ítélete.
Közvetlenül egymást követő hivatkozásnál ugyanarra a forrásra történő hivatkozás esetén a másodiktól: Uo., 110.
Amennyiben nem közvetlenül követi egymást a két hivatkozás, de azonos műre vonatkozik, akkor a másodiktól: Kardos 2004 i.m., 111.
Ha azonos szerzőtől egynél több mű szerepel hivatkozásként ugyanabból az évből, akkor az évszámokhoz rendelt latin betűk segítségével teszünk ezek között különbséget (pl.: 2013a;
2013b; 2013c). Több mű egy lábjegyzetben történő felsorolásakor az oldalszámot követő pont után pontosvesszőt használunk. Minden lábjegyzet ponttal végződik.
A kiadónak székhelyül szolgáló város nevét olyan alakban közöljük, ahogy a hivatkozott szöveg nyelvéből adódik. Így például szerb nyelvű szöveg esetén Beograd-ot írunk, nem Belgrádot; ha Pozsonyban megjelent magyar szöveget hivatkozunk, akkor Pozsonyt írunk, de ha szlovákot, akkor Bratislava-t. Kétnyelvű kiadás esetén mindkét változat szerepelhet.
A KJI szerkesztősége fenntartja a jogot a kéziratok esetleges nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására. Az eszközölt módosításokat – a szerző igénye szerint – minden esetben bemutatjuk jóváhagyásra.
Amennyiben a fenti kritériumok teljesítése akadályba ütközne, úgy kérjük, szíveskedjen a kötet szerkesztőjéhez fordulni, az alábbi elérhetőségeken:
Dr. Dabis Attila
KJI kiadványok szerkesztője
Tel.: +36-20/522-7440
E-mail: dabis.attila@kji.hu
Közlemény