A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés legfrissebb eredményei szerint az erdélyi magyarok körében szinte teljes konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságé.

A koronavírus Erdélyben felmérés: pesszimista gazdasági és szociális jövőkép

Az adatok szerint a válaszadók 15%-a tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek szociális szempontból, számukra a válság esetleges elhúzódása alapvető egzisztenciális problémákat eredményezhet. A munkaerőpiac radikálisan átalakult, a februárban még aktívak alig 63%-a dolgozott április elején.

Első körben a magánszektor van kitéve a legnagyobb megpróbáltatásnak, a turizmus, a vendéglátás, a kereskedelem, a könnyűipar és részben az építőipar, illetve a szállítási ágazat a leginkább érintett.

A felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények a gazdasági, szociális és munkaerőpiaci kérdéseket elemzik. A legfontosabb eredmények:

1. Gazdasági és szociális hatások

  • A 2008-as pénzügyi válságnál súlyosabb gazdasági visszaesés következik:
    • A helyzet anyagi hatásai mindenkit érintenek. Konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább olyan súlyosak lesznek, mint a 2008-as recesszióé, a válaszadók többsége annál negatívabb forgatókönyvet vizionál.
    • Kétharmad körüli azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük jelentősen romlani fog. A válaszadók csupán egynegyede bízik abban, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.
    • A pesszimisták az átlagnál magasabb arányban városiak, fiatalok, alacsonyan iskolázottak, a munkaerőpiacon aktívak. Gazdasági ágazatok szerint a vendéglátásban, a kereskedelemben, az iparban és a szállítási ágazatban dolgozók a leginkább borúlátóak.
  • 10-ből 4 személy szociálisan veszélyeztetett helyzetbe kerülhet:
    • A válaszadóink 42%-a valószínűsíti, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, amennyiben a járvány elhúzódik 2–3 hónapot. A legtöbben a közköltségek fizetésének nehézségét jelölték meg (29%), de a válaszadók majdnem egynegyede attól tart, hogy nem lesz elegendő pénze ennivalóra.
    • Amennyiben a korlátozások enyhítésére, vagy különleges szociális támogatások bevezetésére nem kerül sor a válaszadók mintegy 15%-a rövid távon súlyos helyzetbe kerülhet: számukra akár az ennivaló megvásárlása is problémát jelenthet akár egy hónapon belül. Ez a súlyosan veszélyeztetett csoport felülreprezentált a Székelyföldön és a Partiumban, a fiatalok, az általános vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében. Munkaerőpiaci aktivitásuk szerint a képesítést nem igénylő egyszerű foglalkozásúak, a szakképzetlen munkások, a szolgáltatásokban és értékesítésben alkalmazottak, az önfoglalkoztatók és a saját szükségletre termelő gazdák a leginkább érintettek. Gazdasági ágazatok szerint a kereskedelemben, a vendéglátásban, a könnyűiparban és az építőiparban dolgozók esetében jellemző az átlagon felüli egzisztenciális veszélyeztetettség.

2. Munkaerőpiaci változások

  • A februárban még aktívak csupán 63%-a dolgozik jelenleg:
    • A járvány hatásai drasztikusan érintik a munkaerőpiacot. A februárban még gazdaságilag aktív válaszadóink 8%-a számolt be arról, hogy máris munkanélküli lett, 22%-uk kényszerszabadságon, 5%-uk fizetés nélküli szabadságon van. További 8% esetében a munkaadójuk már kilátásba helyezte a kényszerszabadságot vagy az elbocsátást április elején.
    • A jelenleg aktívak 36%-a tart attól, hogy elveszti munkahelyét vagy munkanélküli marad, amennyiben a szigorító intézkedések még 2–3 hónapig tartanak.
    • A munkahelyüket egyelőre biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak.
    • A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.
  • A munkakörülmények is radikálisan megváltoztak:
    • A jelenleg még dolgozók 16%-ának jelentősen, 20%-ának valamelyest csökkent a munkaideje, 54% a megszokott időtartamban dolgozik. A munkaidő növekedéséről a megkérdezettek 8%-a számolt be, ez átlagon felül a szellemi munkát végzők körében jellemző, akik a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, illetve az információs-kommunikációs szektorban dolgoznak.
    • Az aktív válaszadók egyötöde kizárólag otthonról végzi munkáját, további 8% részben otthonról, részben pedig bejár a munkahelyére is. Mintegy 70% továbbra is bejár dolgozni, többségük esetében a munkahelyen védőintézkedéseket foganatosítottak (maszk, kesztyű, távolságtartás). Akik továbbra is a megszokott körülmények között dolgoznak (az aktív válaszadók 29%-a) a mezőgazdaságban és az építőiparban felülreprezentáltak, a falvakban, az alacsonyan iskolázottak körében.

A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez.

A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. Az oktatási kérdéseket bemutató harmadik elemzés is hamarosan megjelenik.

A részletes eredmények ezen a linken érhetők el. (Erdélystat)

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük