A budapesti székhelyű ERGO – Európai Regionális Szervezet a Külhoni Magyar Családok Éve Program keretében a napokban, katolikus közösségekkel és civil szervezetekkel együttműködésben, Székelyföld-szerte pódiumbeszélgetés-sorozatot tart.

Ékes Ilona / Fotó: ERGO – Facebook

Minden helyszínen – Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen – két magyarországi és két helyi előadó jár körül olyan kérdéseket, hogy fontos-e napjainkban kötődésről beszélni, milyen kötődésekre van szükségünk ahhoz, hogy lelkileg és mentálisan egészséges személyiségekké váljunk, lazultak-e a családmegtartó kötelékek, és ha igen, miként lehetne azokat megerősíteni.

A pódiumbeszélgetés-sorozat két állandó résztvevője Ékes Ilona volt országgyűlési képviselő, a szervezet elnöke, és Koós Judit rendőrőrnagy, ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens. Az ERGO törekvéseiről és a kötődés fontosságáról velük beszélgettünk.

„Igent mondunk az életre, a családra, az időn és téren átívelő összetartozásra” – így hangzik az immár tizenegy éves múltra visszatekintő, budapesti székhelyű szervezet hitvallása. Milyen alapvető célokkal alakult meg az ERGO 2007-ben?

– Kezdetben Civil Egyeztető Fórum volt a neve. Amikor 2010-ben az elnökséget átvettem, az arculatváltás mellett a nevünket is ERGO – Európai Regionális Szervezetre módosítottuk. A célunk az, hogy megteremtsünk egy olyan polgári réteget a társadalomban, amelynek tagjai érzékenyek egymás problémáira, kíváncsiak egymás életére, segítik egymást, különös tekintettel az emberi jogokra és a hiteles információkhoz való hozzájutásra. Nagyon hangsúlyosan segítjük a családokat és azok motorjait: a nőket, nem kevésbé a gyermekeket és a fiatalokat. Ahogy a honlapunkon is olvasható, „azért fogtunk össze, hogy megismerve egymás életét, gondjait, problémáit, erőt merítsünk a találkozásból, hogy reményt, biztatást, örömet vigyünk otthonainkba, kisebb és nagyobb közösségeinkbe. Hogy a kapcsolatok, mint kis patakok, csermelyek, behálózzák a Kárpát-medencét – Európát”.

Koós Judit / Fotó: ERGO – Facebook

A kitűzött céloknak megfelelően az ERGO azóta is az egészséges életkezdet, az ifjúság, a család, az emberi jogok védelme és a mindezt károsan befolyásoló tényezők elleni küzdelem szolgálatában áll, és a Kárpát-medence, illetve a világ magyarságára egy egységként tekint. Milyen aktivitások voltak jellemzők a szervezet életében az elmúlt több mint egy évtized alatt?

– Munkánkat azzal kezdtük, hogy kapcsolatokat építettünk a magyarországi civil szervezetekkel, hogy egyáltalán tudjunk egymásról. Ez az időszak meglehetősen forráshiányos volt, emiatt nehéz volt a működésünk. A kormányváltás után nagyobb lehetőségek tárultak fel előttünk, attól kezdve tudtunk jelentősebb programokat, projekteket megvalósítani.

Magyar nők a nagyvilágban címmel 2014-ben a Magyar Parlament felsőházi termében konferenciát szerveztünk, amelyre 17 országból érkeztek magyar hölgyhonfitársak. Ezzel is szerettük volna demonstrálni, hogy összetartozunk, hogy fontosak számunkra a világban szétszórtan élő magyar nők és családok. Meg akartuk ismerni, hogyan élnek, milyen örömeik és nehézségeik vannak, miben tudjuk egymást segíteni. A konferencia utódkiadványaként egy könyvet is megjelentettünk és azonos címmel negyedéves hírlevelet is szerkesztettünk.

A Rejtett kincs Európában: az aktív nő európai uniós programba hét ország kapcsolódott be. Konferenciánkat ezúttal a Magyarság Házában tartottuk. Abban az időszakban indult el a Nyitott szemmel az ifjúság védelmében projektünk, amely a prostitúció megelőzésének, fiatal lányok megsegítésének a fontosságára hívta fel a döntéshozók figyelmét, törvénymódosítást is elérve. Az egészséges életkezdettel összefüggő törekvéseink jegyében Áldás, népesség címmel konferenciát szerveztünk 2015 júniusában a Lakiteleki Főiskolán és 2017 októberében Torockón a Duna Házban. Programjainkhoz kapcsolódóan kiadványokat is rendszeresen megjelentetünk.

A 2017-es esztendő is bővelkedett eredményekben és továbbszélesedett az ERGO tevékenységi köre. Miben mutatkozik ez meg?

– Kiemelkedő eredményeink között tartjuk számunk, hogy elfogadta meghívásunkat és 2017 májusában eljött hozzánk a test teológiájának egyik világhírű előadója, Christopher West: Budapesten a Jégpalotában tartott, Isten, szex és az élet értelme című hatalmas sikerű előadását kétezer fiatal hallgatta. December 4-én pedig Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában az Igazságügyi Minisztériummal és a brit The Centre for the Study of New Security Challenges Ltd-vel társszervezésben Az emberkereskedelem aktuális kérdései, különös figyelemmel a magyar helyzetre címmel nagy sikerű nemzetközi konferenciát szerveztünk.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elnyertük az ENSZ ECOSOC státust. Ez a kiemelt konzultatív státus feljogosít arra, hogy részt vegyünk az ENSZ civil munkájában és ajánlásokat fogalmazzunk meg. Tavaly májusban ott voltunk New Yorkban az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának 61., ez év elején pedig a 62. ülésén. Ott is sok hasznos kapcsolatot építettünk hasonló értékrendű civil szervezetekkel.

Szervezetünkben 2016 óta dolgozunk azon, hogy a világ negyven országában sikeres, eredményes és népszerű nemzetközi személyiségfejlesztő szexuálpedagógiai módszer, a TeenSTAR tananyaga magyar nyelvterületen is elérhetővé váljék, néhány képzést már szerveztünk korábban. Ez év elején egy hároméves transznacionális, ausztriai, németországi, felvidéki és erdélyi partnerszervezetekkel közös együttműködés megnyitotta a lehetőséget, hogy az Európában főleg német nyelvterületeken jól működő, kidolgozott TeenSTAR-programot itthon is bevezessük és megszilárdítsuk. A program rendkívül sokat segít a szülőségre való felkészülésben. Nemcsak a biológiai, hanem a lelki vonatkozásokat is tárgyalja, azt, hogy serdülőkorban miként változik a szervezet, az érzelmi világ és hogyan alakul ki, erősödik meg az értékrend.

– Mikor és hogyan találtak egymásra a Csíki Anyák Egyesületével?

– Közismert, hogy az eredetileg levelezőlistának indult, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel szervezetté alakult Csíki Anyák Egyesülete kiemelten segíti a várandós anyákat a szülésre való felkészítésben, folyamatosan fórumot nyújt a gyermeknevelés kérdéskörében a hozzá fordulóknak, kiemelten foglalkozik az egészségmegőrzéssel, ápolja a magyar hagyományokat és nyelvet, továbbá kulturális és karitatív tevékenységet is folytat. Az egyesület tagjai azon fáradoznak, hogy a szülők felelősségtudattal és magyarságukat megőrizve tudjanak gyermekeik és családjuk számára élhetőbb világot biztosítani. Ezek a célok és törekvések vezették el a Csíki Anyák Egyesületét és az ERGO – Európai Regionális Szervezetet az egymásra találáshoz öt évvel ezelőtt. A Csíki Anyák küldöttei részt vettek 2013. október 4–5-én Budapesten a Magyarság Házában megrendezett, Rejtett kincs Európában: az aktív nő című, az Európai Unió „Európa a polgárokért” programja támogatásával, az „Aktív nőkkel az Európai Unióért – A nők aktív politikai, gazdasági és civil részvételének támogatása” című nemzetközi projekt keretében megvalósuló konferenciánkon. Két évvel később mi, az ERGO munkatársai utaztunk Csíkszeredába, hogy társszervezők- és előadókként 2015. május 5–9. között részt vegyünk a Csíki Anyák Egyesületének Édesanyák Hete című, Hargita Megye Tanácsának márványtermében tartott többnapos rendezvénysorozatán. A Csíki Anyák Egyesülete két alkalommal is szólt tevékenységéről Magyar Nők a Nagyvilágban című hírlevelünkben (2015. augusztus, 2017. április), ez év januárjától pedig az együttműködésünk a TeenSTAR-programban folytatódik.

– Az ERGO hogyan kapcsolódott be idén a Magyar Kormány által meghirdetett Családok Éve, valamint a Külhoni Magyar Családok Éve programsorozatba?

– A Családok Évével a kormány törekvései azon az elven alapulnak, hogy „ha van gyermek, van jövő”. A kötődés nem más, mint éltető erő – az ERGO ezt az alapvető igényt szándékozik megerősíteni a Családok Évében. Amikor családról beszélünk, az első szavak egyike, ami erről eszünkbe juthat, a kötődés: kötődés anyához, apához, gyermekhez, testvérhez, további hozzátartozókhoz. S miután kialakul a gyermek szoros kötődése a szeretteihez, az idő előrehaladtával elkezd kötődni óvodai, iskolai közösségéhez, lakóhelye közösségéhez és hovatovább érezni kezdi a népéhez, nemzetéhez való tartozását. A kötődés mint éltető erő kérdését jártuk körül konferenciasorozatunkkal 2018 első felében Magyarország több nagyvárosában, így Szolnokon, Miskolcon, Egerben, Békéscsabán és Budapesten.

A kötődés kialakulása alapfeltétele a gyermek kiegyensúlyozottságra, boldogságra képes, lelkileg egészséges fiatallá és felnőtté válásának. A szülőségre való felkészülésről, a szülővé válásról általában keveset beszélünk, mert természetesnek tűnik, hogy ha jön a baba, akkor a szülő magától értetődő módon apává, anyává válik. Ezért tartottuk nagyon fontosnak, hogy rendezvényeiken beszéljünk a TeenSTAR-ról. Ehhez egy másik nagyon fontos témát is kapcsoltunk: a természetes családtervezést, a termékenység megismerését, amihez mi a Creighton Model Módszert és a NaProTechnológiát hívtuk segítségül. Hasonlóképpen szóltunk a háborítatlan szülés és szoptatás kérdéséről is, ami szorosabbá fűzi a kötődést.

Elengedhetetlenül fontos felkészülni és felkészíteni mindezekre nemcsak a fiatalokat és a szülőket, hanem a társadalmi környezetet és az egészségügyi szakdolgozókat is. Csak így érhetjük el azt a gondolkozásváltozást, amely segítheti a kötődés kialakulását. Kötődés nélkül ugyanis nem lehet élni, egészségesnek lenni. A gyermeknek kötődnie kell a szülőhöz, nevelőhöz, akár vér szerinti, akár örökbe fogadott vagy intézetben nevelt, hiszen ez adja a biztonságot az életében. És kötődnie kell a gyökereihez, hagyományaihoz, anyanyelvéhez, hitéhez. A kötődés éppolyan lelki szükséglet, mint testnek az élelem, a víz vagy a levegő.

– Székelyföldön is ugyanez lesz a pódiumbeszélgetések fő témája?

– A Külhoni Magyar Családok Évéhez kapcsolódó rendezvényeinken – melyekkel a Kárpát-medence szinte minden szegletét felkeressük – tágabb értelmezésben járjuk körül a kötődés kérdését. Összevetjük gondolatainkat arról, hogy napjaink megváltozott világában van-e létjogosultsága a kötődésről beszélni és milyen kötődésekre van szükségünk ahhoz, hogy lelkileg és mentálisan egészséges személyiségekké váljunk, így szemléljük, éljük és kezeljük az életünket. Megvizsgáljuk, hogy lazultak-e a családmegtartó kötelékek, és ha igen, miként lehetne azokat megerősíteni, hogyan lehetne elérni azt, hogy a természetes kötődésigény a különböző értékeinkhez belső iránytűként munkáljon bennünk.

– Koós Juditnak mit jelent a kötődés, hogyan értelmezi a fogalmat?

– A kötődés számomra a nagyobb időintervallumban fogható meg. A gyermek azáltal, hogy az édesanyja közelségében szocializálódik a világban, a kettejük egymásra hangoltságán keresztül szerzi meg a bizalmat a világ iránt. – Nemhiába tartja a mondás, hogy „a gyermek az anyatejjel szívja magába…” – Előbb az édesanyja, majd később az édesapja és a tágabb családtagok irányába is különféle kapcsolódásai lesznek. Ha ezekben a kapcsolódásokban a kérdéseire, a ki nem mondott igényeire kielégítő, megfelelő válaszokat kap, önbizalmat szerez. Ennek révén tudja majd értékesnek érezni magát, elhinni, hogy az ő élete, léte fontos.

A gyermek másolással, utánzással tanul, éppen ezért olyan lesz, mint a szülő, mint a legfogékonyabb időszakában a hozzá legközelebb álló személy. Azt a mintát fogja követni, amit az adott személy mutat számára. Ezért nagyon fontos a korai kötődési időszakban ott lenni a gyerek mellett, rendelkezésére állni, hogy megkapja a szükséges segítséget, támaszt a mindennapjaihoz, biztonságban érezhesse magát mindig. Ezeket a tapasztalatokat egész életére magával viszi mindenki, és ha itt valami hiba csúszik be, ez megnehezíti a majdani felnőttéveket. A későbbiekben, ha tudatosul, hogy hol és mi volt a probléma, nagyon nehezen bár, de sok munkával korrigálhatók ezek a kötődési hibák. Szakmai tapasztalatom, hogy a legtöbb deviancia, problémás fiatal életében utolérhető a törés, a hiány, ami kisgyermekkorából ered, abból, hogy amikor nagy szüksége lett volna a biztos kötődésre, megbízható sarokkövekre az életében, valami elcsúszott, valaki nem volt ott, nem elégszer volt ott, nem jól volt ott…

Ahogy növekszik a gyermek, a kötődési minták szerzési köre is tágul, a családi minták mellé bekerül az anyanyelv, a helyi szokások, és még sok minden, amit ösztönösen visz magával, és meghatározó mérce lesz az életében, bárhová is kerül a világban. Mindig ahhoz méri majd az új dolgokat, ezért nem mindegy, milyen mintát mutatunk a felnövekvő nemzedéknek, milyen értékrendet, fontossági sorrendet lát maga körül – mert ez határozza meg a gondolkodását önmagáról, a családról, a nemzetéről, a vallásról, az anyagiak fontosságáról, a munkáról… mindenről.

Marosvásárhelyen 2018. szeptember 26-án, szerdán este 19 órai kezdettel a Szent Imre Kollégiumban (Călăraşilor u. 1.) a rendezvény Papp László, a Szent Imre Kollégium lelkiigazgatója vezetésével közös áhítattal kezdődik. A Mustármag Együttes nyitóénekszámát követő pódiumbeszélgetésben Ékes Ilona, az ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöke, a gyergyóújfalvi születésű, Budapesten élő Koós Judit ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens, Márton Judit Marosvásárhelyen élő műemlékvédő szakmérnök és Szénégető István Barnabás plébános, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs irodájának vezetője vesz részt. A program a Mustármag Együttes zenei műsorszámával zárul.

Gyergyószentmiklóson az elindulásának hatodik évfordulóját ünneplő BELSŐ IRÁNYTŰ előadássorozat 2018/2019-es, hetedik évadának nyitóeseményén, 2018. szeptember 27-én, csütörtökön 19 órai kezdettel a Szent István Plébánia dísztermében (Testvériség sugárút 6.) a Keresztes Zoltán plébános köszöntőszavait követő pódiumbeszélgetésben Ékes Ilona, az ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöke, a gyergyóújfalvi születésű, Budapesten élő Koós Judit ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens, Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója és Korom Imre, a Munkás Szent József Templom plébánosa vesz részt.

Csíkszeredában 2018. szeptember 28-án, pénteken este 18 órai kezdettel a Jakab Antal Ház konferenciatermében (Szék út 147.) a rendezvény Percze László csíkszeredai konzul és Kolumbán Imre, a Csibész Alapítvány igazgatójának köszöntőszavaival, valamint az Árvácska Együttes zenei műsorszámával kezdődik. Az ezt követő pódiumbeszélgetésben Ékes Ilona, az ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöke, Koós Judit ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens, Sógor Enikő pszichológus, a csíkszeredai Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ ügyvezető igazgatója, a Prosperitas Vitae Egyesület elnöke, valamint Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke vesz részt. A program az Árvácska Együttes zenei műsorszámával zárul.

Kézdivásárhelyen a rendezvény a Szentkereszty Stephanie Egyesülettel társszervezésben valósul meg; 2018. szeptember 29-én, szombaton délelőtt 11 órára a Vigadó Művelődési Ház Kistermébe (Gábor Áron tér 21.) várják az érdeklődőket. A Közösségi Szolgáltatási Komplexum ellátottjainak nyitótáncát követő pódiumbeszélgetésben Ékes Ilona, az ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöke, Koós Judit ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens, Bálint Olga, a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnöke, a Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetője és Csoma Tünde Dalma klinikai szakpszichológus, pszichodráma-asszisztens vesz részt. A rendezvény, egyúttal a székelyföldi eseménysorozat befejezéseképpen Vargha Béla főesperes-plébános áldást kér a magyar, köztük a külhoni magyar családokra.

 A pódiumbeszélgetéseket Varga Gabriella újságíró, az ERGO – Európai Regionális Szervezet sajtóreferense vezeti. A Kötődés – az éltető erő című székelyföldi rendezvénysorozat fővédnöke Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője. A program a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Varga Gabriella