A Tusványos utolsó napján, szombaton Hajlák Attila István kézdivásárhelyi plébános nyitott a a Keskeny út sátor programját. Szentbeszédében az élet szentségére hívta fel a figyelmet.
A délben kezdődő előadást Kincses Kálmán szenterzsébeti református lelkipásztor tartotta Az ősi hagyaték ma fegyver is címmel. Az előadó a címből kiindulva mesélt a Tápióbicskéről kapott ágyú maketről, ami gyakorlatilag egy színházi kellék. Ő maga kérdezett rá a székelykeresztúri rendőrségen, hogy kell-e rá engedély.
Másnap elvitték a makettet és ezután öt évet tartott a pereskedés, aminek az eredménye az lett, hogy ítéletben kimondták, hogy nem minősül fegyvernek a makett, és reméli, hogy az elkövetkezendő napokban az áprilisi ítéletet végrehajtják és vissza szolgáltatják az öt évvel ezelőtt kapott ajándékot.
Az előadás címe a Wass Albert Hagyaték című írásából vett gondolat, ami eredetileg így hangzik: „az ősi hagyaték ereklyéje ma fegyver is, mely jövendőt biztosít a nemzetnek, ha magára talál általa, és él a hatalmával.”
Kálmán elmondása szerint ez a gondolat, ami egyfajta hitvallása is, ami meghatározza a gondolkozását is. Ma nem hősi halottakra, hanem hős élőkre van szükség, azért, hogy olyan értékek mentén lehessen a közösség életét meghatározni, amire lehet építeni.
A liberális világ az önmegvalósítást, a konzervatív világ pedig a közösségbe ágyazott egyéni megvalósulást tűzte zászlajára. Ez azt jelenti, hogy valaki a maga szerepében és helyén egy egész közösséget irányít.
Kincses Kálmán szerint nekünk is az a dolguk, hogy olyan nyomokat hagyjunk hátra, amin az utánunk jövők el tudnak indulni. Ilyen például a kaláka intézménye is. Ezt nem szabad elhagyni, mert ez ad az embernek szabadságot. A pünkösdi királyválasztás szenterzsébeti rendezvénye is ide sorolható, ami ma már a helység egyik legszebb és legnagyobb ünnepe és eseménye.
Az előadás alatt ezen a napon is működött a Baba-Mama sátor a jurtában. Ma is kevésnek bizonyult a hely a gyerekek számára, olyan sokan vettek részt a foglalkozásokon. Az előadás után a sátorzáró és a sátorbontás következett.
Köszönjük Albu Zsanett, Bardócz Tímea, Bálint Gyopár, Baróti Tibor, Dombi Anita, Farkas Paula, Fodor László, Léva Csilla, Lőcsei Zsuzsanna, Majos Zoltán, Molnár-Mikola Andrea, Pánczél Erika, Szilágyi Nagy Zétény, Udvari Balázs önkénteseknek és Zelma nővérnek és csapatának az önkéntes munkát, a Tusványosi szervező csapatnak és az Emberi Erőforráso Minisztériumának a támogatást, valamint a betérőknek a részvételt. Nélkül nem valósulhatott meg az ez évi tusványosi Keskeny utas missziónk.
Bardócz Csaba