Erősödő tiltakozás kíséri a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által helyi fejlesztési programként e hónap elején jóváhagyott, a Sugásfürdő felé vezető út mentén a Honvéd-kút övezetében, közel 13 hektáron elterülő oktató-szórakoztató park tervét.

Fotók: Toró Attila / sepsiszentgyorgy.info

Az ellenzők-bírálók többsége a helyszín miatt háborog, súlyos természetrombolásról beszélnek, mások az egész létesítményt támadják, tájidegennek nevezik, de olyan is akad, aki a turistalétszámot tartja ijesztőnek, illetve többeknek az önkormányzat eljárása sem tetszik. A felvetettekről Antal Árpád polgármestert is megkérdeztük, aki jelezte: ha a közösség nem akarja, erőszakkal nem hozzák létre a parkot.

Az önkormányzat július 19–29. között bocsátotta közvitára azt a határozattervezetet, amely a helyi fejlesztési program létrehozásáról rendelkezik, illetve a területrendezési terv összeállítását célzó eljárást is útjára engedi. Ennek része az a látványterv amelyet már ismertettünk, és amely szerint 12,8 hektáron elterülő, egy 4,8 millió eurót kóstáló kalandpark jönne létre az említett helyszínen.

A Family Adenture Park névre keresztelt létesítményben egy kétszintes – éttermet, mozit, ajándékboltot, tó fölé kinyúló teraszt magában foglaló – épület, egy gyermekváros, Naprendszer-modell, egy virtuális sétát biztosító szafaribusz, bobpálya, nagyméretű játszótér, mászófal, kötélpálya kap majd helyet. Emellett egy tavat is kialakítanának, amelyhez két „vízi felvonó” tartozna, amelyek révén a tó élővilágát lehetne szemügyre venni. A beruházó – a rozsnyói dinóparkot is létrehozó sepsiszentgyörgyi HCR Kft., melynek egyik társtulajdonosa Sárkány Árpád – legtöbb másfél év alatt alakítaná ki a telepet. A több parcellára osztott terület a város tulajdona, a telekkönyvi nyilvántartásban legelőként szerepel.

Egy közmeghallgatást megérdemelt volna

A testületi döntést követően Toró Attila fotóművész, környezetvédelmi aktivista hívta fel a figyelmet a beruházás vitatható részleteire. Magánszemélyként közérdekű adatigénylést nyújtott be a városhoz, ezt elsőre kedvezőtlenül bírálták el, majd második nekifutásra lehetősége nyílt betekintést nyernie a beruházásra vonatkozó dosszié egy részébe – a további okiratokat várhatóan hétfőn kapja kézhez.

Toró Attila lapunk megkeresésére elmondta: nem a beruházással van feltétlenül gondja, hanem a helyszínnel, illetve a létesítményt alkotó egyes elemekkel. Azt is vitathatónak találja, hogy az önkormányzat túl általános fogalmazást használt a közvita meghirdetése alkalmával, így a lakosság nem is igazán tudhatta, hogy pontosan mivel is kapcsolatban kellene észrevételeket tennie. Az is gyanúra ad okot, hogy egy ilyen méretű beruházást a városvezetés nem látott érdemesnek beharangozni. Ami viszont jóval aggasztóbb, hogy a legelőként nyilvántartott területet nagyjából hatvan-hetven százalékban erdő borítja – ez egyébként a határozathoz csatolt légi felvételeken is látszik –, így nehezen hihető, hogy nem kell majd fákat kivágni – hívta fel a figyelmet.

Toró Attila szerint a besorolás kedvező az önkormányzat és a beruházó számára, hiszen a legelők esetében nem szükséges betartani az erdővágásnál érvényes szabályokat. Az aktivista szerint komoly erdőirtást (és egyben élettér-felszámolást) kell véghezvinni a park kedvéért. Mindezt úgy, hogy a park területének szinte fele a Bodok-Barót Natura 2000 Madárvédelmi területtel kerülne átfedésbe.

Felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e olyan elemekre a természet közepében, mint a virtuális valósággal operáló (képernyőkre kivetített képekkel) szafaribusz, az acél- és üvegépület, illetve egy olyan gyermekváros, amelynek nagy része – a leírás alapján – nagy eséllyel műanyagból készülne el, akárcsak a játszótér is. További kérdések, hogy a város mit nyerne egy magánberuházás nyomán, milyen hatása lesz majd az előrevetített látogatószámnak a környezetre, illetve a Borvíz utca lakóinak mindennapjaira – például a számottevően megnövekvő autóforgalom nyomán.

Toró Attila szerint az önkormányzatnak mindenképp közmeghallgatást, lakossági fórumot kellett volna szerveznie, még mielőtt nekiláttak a tanácshatározat előkészítésének, döntéshozatalról nem is beszélve. Az általa a Facebookon, valamint a sepsiszentgyörgy.info honlapon közzétettekre érkező vélemények megfogalmazói is javarészt a vitatható átláthatóságot, a lakosság véleményének mellőzését, a nagyon rossz helyszínválasztást, illetve a várható turistaszámban rejlő veszélyeket hozták fel. Többen felvetették, hogy a város más térségében lévő kihasználatlan területet kellett volna választani vagy a sugásfürdői telephez csatoltan kialakítani a létesítményt, vannak viszont olyanok, akik teljességgel ellenzik a parkot.

Erőszakkal nem építenek parkot

Antal Árpád polgármester lapunk megkeresésére úgy vélte, az első és legfontosabb kérdés, hogy szeretnénk-e, ha Sepsiszentgyörgyre több turista érkezne, mivel gyakran hallani, hogy azt kellene elérni, hogy az idegenforgalom virágozzon a városban. Emellett szintén érdemes tisztázni, hogy a helyieknek jó-e az, ha el kell utazniuk ahhoz, hogy gyerekeiknek olyan élményeket szerezzenek, mint például amit a rozsnyói dinópark nyújt, vagy jobb lenne, ha valami hasonlót megtalálnának Sepsiszentgyörgy környékén, ahová mások is jönnek és itt költik el a pénzüket.

Az elöljáró továbbá tisztázta, hogy a közzétett látványterv nem azonos a kivitelezési tervvel. Előbbire azért volt szükség, hogy az illető övezetre vonatkozó városrendezési tervet kidolgozhassák. Ez a dokumentum azt szabja meg nagy vonalakban, hogy az övezetben milyen beruházásokat lehet majd végrehajtani. A park története egyelőre arról szól, hogy létezik egy vállalkozó, aki hajlandó közel ötmillió eurót befektetni, hogy egy oktatási-szabadidős létesítményt hozzon létre az önkormányzattal partnerségben, és ezzel kapcsolatosan kidolgozott egy előzetes koncepciós tervet. A kivitelezési tervek nyilvánvalóan a helyszín sajátosságaihoz alkalmazkodnak majd. Egyelőre egy ötletről van szó, ami viszont talál a város profiljához: gyermek- és családbarát.

Antal Árpád szerint az egész történetben a manipuláció a legzavaróbb, vagyis egyesek máris úgy állítják be, hogy műanyag eszközökkel lesz tele a létesítmény.

Ide épülne a kalandpark

A polgármester azt is tisztázta: amennyiben a város lakói nem szeretnék, hogy a park megvalósuljon, ő nem szándékszik semmit erőltetni. Ez egy lehetőség beruházásra, ami a helyieknek szól elsősorban, bevételi forrás a városnak is, de ha erre nincs igény, akkor nemet lehet mondani. Az elképzelés az önkormányzat és a beruházó közös ötlete, már jó ideje foglalkoztatja őt, hogy egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó résztulajdonosa a dinóparknak, és kérte őket, hogy Sepsiszentgyörgyön is hozzanak létre valamilyen hasonló oktatási-szabadidős létesítményt.

A város anyagilag nem vesz részt a kivitelezésben, a hozzájárulást a terület jelenti, a cég részben vissza nem térítendő támogatásból oldja meg a finanszírozást. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy az önkormányzat társuljon. Antal Árpád szerint a város is részesül majd a jövedelem egy adott hányadából, de ennek mértékéről később születik döntés. A polgármester ugyanakkor azt is tisztázta, hogy máshol nem rendelkeznek olyan területtel, ahol egy ilyen elképzelést meg lehetne valósítani.

Erdőirtásról vagy bármi más beavatkozásról ugyanakkor addig nem lehet érdemben beszélni, amíg a kivitelezési terv nem készült el. Egy lakossági fórumtól sem zárkózik el, ha szükséges, megszervezik, és amennyiben az derül ki, hogy a közösség elutasítja a beruházást, akkor lemondanak arról.

Nagy D. István / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Há lenne egy kicsivel fontosabb dolog is, pl: az utcák aszfaltozása és sok egyéb.

    Válasz

Hagy egy Válaszot Tóducz-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük