Az utóbbi években a romániai külföldi működőtőke (Foreign Direct Investment – FDI)-állomány értéke folyamatosan növekedett – hívja fel a figyelmet az Erdélystat elemzése.
Az erdélyi régió FDI-állománya szintén gyarapodott, és országos részaránya is növekedett. 2018-ban közel 19 milliárd euró volt Erdély FDI-állománya, míg a havasalföldi és moldvai FDI-állomány csupán 13 milliárd euró volt. Habár a külföldi befektetők számára egyértelműen a főváros a legvonzóbb, Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír.
2018-ban az FDI legnagyobb része Hollandiából származott (19,4 milliárd euró), ami a romániai külföldi működő tőke állományának 23,9%-át teszi ki. A második helyen Németország áll, 2018-ban 10,3 milliárd euró származott innen, ami 12,7%-át képezi az FDI-állománynak. A harmadik a sorban Ausztria 9,9 milliárd euróval (12,2%).
A külföldi működőtőke leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban hasznosul. További fontos szektorok, ahol jelentős értékű külföldi tőke hasznosult az elmúlt 12 évben: a kereskedelem, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások.
A külföldi működőtőkével rendelkező romániai vállalatok üzleti forgalma folyamatosan növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta a 165 milliárd eurót. A külföldi vállalatok Romániában való jelenlétének fontosságát mutatja az a tény, hogy az országban realizált összes üzleti forgalom közel felét teszik ki. Az FDI-t birtokló vállalatok alkalmazottainak száma szintén növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta az 1,3 millió főt, ami az ország összes alkalmazottjának megközelítőleg egynegyedét jelenti.
Erdély régiói közül Bánság és Dél-Erdély rendelkezik a legnagyobb FDI-állománnyal. Bánságon belül Temes és Arad megyében kiemelkedően magas az FDI-állomány. Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy ez Temes megyében például olyan nemzetközi szinten is jelentős vállalatoknak köszönhető, mint a német érdekeltségű Hella (autóvilágítás) és Continental (autóabroncsok), valamint az észak-amerikai érdekeltségű Aptiv Technology (autóalkatrészek) és TRW (fékrendszerek) vállalatok. Arad megyében szintén több autóiparhoz köthető vállalat van jelen: az amerikai érdekeltségű Takata Romania SRL (légzsákok), a német tulajdonú Webasto (autóhűtési és -fűtési rendszerek), illetve a japán Yazaki autóalkatrész-gyártó.
A dél-erdélyi régióban Brassó megye rendelkezik jelentős vonzerővel az FDI-t illetően. Brassó megye legnagyobb vállalata a svéd tulajdonú Autoliv, amely biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykereket gyárt. Fehér megyében szintén magas az FDI értéke, hiszen itt tevékenykedik Erdély legnagyobb vállalata, a Mercedes-Benz tulajdonában álló Star Assembly (automataváltók).
Közép-Erdély megyéi, Kolozs és Maros megye szintén jelentős FDI-állománnyal rendelkeznek, hiszen számos külföldi érdekeltségű nagyvállalat van jelen, mint például a Bosch.
Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.
Annak érdekében, hogy az eltérő méretű erdélyi régiók könnyebben összevethetők legyenek, az Erdélystat elemzői az egy lakosra eső FDI-állomány mutatóval számolnak. Az országos átlag 4092 euró/lakos, de ez magába foglalja a főváros FDI-értékét is, ami hatalmas volument képvisel, és torzítja a regionális összehasonlítást. Ha a fővárost kivesszük az országos átlagból, akkor azt láthatjuk, hogy az egy főre eső FDI-állomány alig 1000 euró. Ennél az erdélyi átlag lényegesen magasabb (1945 euró). Erdély megyéit megvizsgálva Temes megye kiemelkedően magas FDI/lakos mutatóval rendelkezik, itt egy lakosra 6214 euró FDI jut. Az ellenpólust Hargita megye képviseli, itt csupán 365 euró FDI jut egy rezidens lakosra.
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható.