A legerősebb kötelék

Gulyás Gergely: Magyarország a gyilkossági kísérlet ellenére is életben maradt

A magyar nemzet életképességét, a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón és a Rákóczi Szövetség megemlékezésén.

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a Citadella jelenleg romos épületében alakítják ki a Magyar Szabadság Múzeumát. Orbán Viktor miniszterelnök és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalán hangsúlyozta a magyar összefogás fontosságát.

– Ma száz éve kényszerültünk a trianoni békediktátum aláírására. A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy eredményes és befejezett gyilkossági kísérlet ellenére is életben maradt

– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. Gulyás Gergely hozzátette, fejet hajtunk mindazok előtt, akiket az elmúlt évszázad során magyarságuk miatt kivégeztek, bebörtönöztek, vagy megnyomorítottak.

– A nemzeti gyásznap tíz éve a nemzeti összetartozás napja is, ekkor tettük lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését, a lehetőséggel már közel 1,1 millió magyar élt – fogalmazott a politikus, aki bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök június 6-án, Sátoraljaújhelyen mond beszédet és avat szobrot. – A kormány támogatja, hogy a Citadellán létre jöhessen a Magyar Szabadság Múzeuma, a projekt révén a romos épület, valamint az azt körülvevő tér megújulhat – jelentette be a tárcavezető.

Gulyás Gergely a Kormányinfót követően a Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi megemlékezésén Mohácsnál is nagyobb nemzeti tragédiánknak nevezte Trianont. Kijelentette, ma nemcsak a veszteségeinket kell számba venni, hanem hálát kell adnunk azért, hogy túléltük, és a világ magyarsága újraegyesült.

– A nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál, ezért őrizték meg magyarságukat sok millióan akkor is, amikor kisebbségi létben egyszerre kellett a kommunista terrorban és az asszimiláció kígyótorkában életben maradni. 2010-ben alapvető fordulat következett be a nemzetpolitikában

– hangsúlyozta, majd emlékeztetett: az Orbán-kormány véget vetett az önfeladás és a „merjünk kicsik lenni” politikájának. – Mindezt nem szomszédaink ellenében, hanem, ha lehetett, velük összefogva tettük. Nem gondoljuk, hogy ukrán és román szomszé­daink ne juthatnának ugyanarra a bölcs felismerésre, mint amelyre szerb, szlovén és részben szlovák barátaink jutottak – húzta alá. Gulyás Gergely úgy vélekedett, az első száz év próbáját kiálltuk, az előttünk álló évszázad feladata pedig az, hogy erősödjünk és gyarapodjunk.

Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napján a Hazám, hazám című dalt és a hozzá készült videóklipet osztotta meg Facebook-oldalán. Mint írta, az összetartozás dala arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk.

A legerősebb kötelék

ORBÁN VIKTOR JÚNIUS 6-ÁN MOND BESZÉDET / Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

„A száz éve történt trianoni döntés nemzeti tragédia. Nincs más nemzet, amely hasonló csonkolást túlélt volna, ugyanakkor ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben” – tette közzé gondolatait közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

– Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el. De nem sikerült megtörni minket, és nem felejtünk

– hangzott el az Alapjogokért Központ Bethlen-szobornál tartott koszorúzásán.

Gyurcsány Ferenc: a trianoni döntés jogszerű

 

Az ellenzéki pártok és politikusok is véleményt nyilvánítottak a száz évvel ezelőtti békediktátumról. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke május 30-i Facebook-posztjában azt írta, Trianon „megoszt, mert sokaknak ma is élő eleven, személyes, családi, nemzeti fájdalom, másoknak viszont a történelem olyan ismerni való száraz ténye, mint például a mohácsi vész”. A pártelnök úgy fogalmazott, „a magyarok sokaságának háborgása ellenére Trianon nemzetközi jogi értelemben vett jogszerűségét egyetlen komoly közjogi tényező sem vitatja”.

A Jobbik egy, a közösségi oldalán közzétett videóval emlékezett meg a száz évvel ezelőtti döntésről. A videóban Jakab Péter pártelnök elmondja, „új nemzetegyesítésre van szükség, hogy azt az erőt, amit magyar a magyar ellen fordít, végre egy nagy, közös nemzetépítésre használhassuk”.

A Párbeszéd a békediktátum századik évfordulóján emlékfa ültetésével emlékezett meg. Tordai Bence országgyűlési képviselő szerint „Trianon az igazságtalanság szinonimája, a magyar nemzet számára történelmi tragédia, ugyanakkor vannak, akik ma is maguknak tartják meg a jogot, hogy eldöntsék, ki magyar érzelmű és ki nem”.

Molnár Zsolt (MSZP), a parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke úgy fogalmazott: Trianon következményeit visszacsinálni nem lehet – de meghaladni igen. „Ehhez az kell, hogy ne a múltba révedjünk az évszázados sérelmek miatt, hanem a jövőbe tekintsünk, hogy az ellenségeskedés helyett keressük az utat egymás elfogadásához” – mondta a szocialista politikus.

Az LMP sajtómegkeresésre válaszolva állásfoglalásában kijelentette: Magyarország történelmi sebei közül a trianoni diktátum az egyik legfájóbb pontja a múltunknak és a jelenünknek is. „A mai napig úgy élnek magyarok a Kárpát-medencében, hogy számukra a magyar nyelvhez, a magyar oktatáshoz, a magyar kultúrához való hozzáférés nem alapjog és a napi küzdelem része” – írták.

Budapest főpolgármestere a Mérce.hu-n írta le gondola­tait az összetartozás napján. Mint fogalmazott, sok rendes magyar hazafit ismer, „akiket nem érdekel már ez az egész”. Arra kéri őket, legyenek szolidárisak és érdekeljék őket azok, akiknek fontos Trianon emléke. Karácsony Gergely történelmi bűnnek tartja, hogy a Fidesz jó ideje azonosítja a maga érdekét a nemzet érdekével, miközben – szerinte – demokráciában a politikai vitáknak nem lehet az a tárgya, hogy ki tartozik a nemzethez, csak az, hogy mi a jó a nemzetnek.

Trianon-fájó versenynek nevezte a momentumos Szarvas Koppány Bendegúz a békediktátumra emlékezést. A képviselő tegnapi Facebook-posztját azzal kezdte, „Évente június 4-én tetőzik a magyarkodó pózverseny, ahol egyes, magukat jobboldalinak mondó politikai szereplők azon küzdenek egymással, hogy ki tud hivalkodóbban sajnálkozni az idén százéves tragédia fölött”.

Veres László István / Magyar Nemzet

2 hozzászólás

  1. Rozsnyai LÁszló

    A DK, Momentum sikeresen távozik.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Hova Rozsnyai úr, hisz napról napra pimaszabbak, vokálisabbak és szemtelenebbek?

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük