Fotó: John MacDuogall / AFP

Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása – mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy „az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket, és a menekültpolitika számos kérdésében „teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el” – írja az MTI.

Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és „csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.

Azonban az EU-ban „szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak „számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem” – mondta Angela Merkel.

Arra a kérdésre, nem ellentmondás-e, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő, a német kancellár kijelentette, hogy nincs szó ellentmondásról. A 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele és a folyamat irányítása, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.

Az viszont valóban helytelen volt, hogy a megelőző években „Németország, mint ahogy egész Európa”, túl sokáig hagyatkozott az uniós – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszerre, amely az akkori állapotában nem volt működőképes. Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról, hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – tette hozzá a német kancellár.

Kiemelte, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és „egy új, átfogó partnerség” jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra.

„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk” – mondta Angela Merkel.

A Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy pénteken, ugyancsak a Passauer Neue Pressében közölt interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble kiemelte: „bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”, mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban.

Azonban az is „világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt (a közös ügyekben), az végül saját magának árt leginkább” – mondta Wolfgang Schäuble.

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult keresettel az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet múlt szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű testület.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a Bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.

Mint megírtuk, szerdai évértékelőjén egyébként Jean-Claude Juncker is üzent a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, és az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. Hozzátette, a tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta, hozzátéve, az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam.

Csütörtökön pedig az Euronews csatornáján három népszerű európai YouTube-sztár és az „internet népe” faggathatta az Európai Bizottság elnökét. Az egyik felhasználó a magyarok számára is rendkívül érdekes kérdést intézett a luxembourgi politikushoz: arra volt kíváncsi, hogy vajon mihez kezdenek az EB és a visegrádi 4-ek (V4) között egyre szélesedő szakadékkal. Válaszában Juncker először is tagadta, hogy ilyen szakadék köztük létezne, szerinte ellentét valójában a V4-ek és a többi tagállam között van. Majd – Magyarország és Szlovákia konkrét említése nélkül – figyelmeztetett arra, hogy miután a V4 két tagállama elvesztette a kvótapert, ha továbbra sem teljesítik kötelezettségeiket, szerződésszegési eljárás indulhat ellenük, és akár bizonyos szankciók alkalmazása is elképzelhető. Egy másik kapcsolódó kérdés kapcsán is leszögezte, az Európai Bíróság döntése után „megvannak az eszközeik a makrancoskodó tagállamokkal szemben”. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem szabtak határidőt az érintetteknek.

Magyar Nemzet

 

5 hozzászólás

  1. Hímes tojás

    Ez a szerkesztőségi Magyar Nemzet cikk azt sugallja, mintha átfogó, mindenre kiterjedő beszámoló lenne a témáról. De ez nem igaz! A Magyar Nemzet EGYOLDALÚAN, döntően a migrációt kifejezetten támogatók szempontjából számolt be az ügy állásáról. Ezért nem említette meg, hogy Málta kivételével EGYETLEN MÁSIK TAGORSZÁG SEM hajtotta végre azt a határozatot, amit ERŐSEN VITATOTT MÓDON az uniós belügyminiszterek többsége határozott el két évvel ez előtt. A 120 ezer áthelyezni tervezett migránsnak csak a 20%-át sikerült IDEIGLENESEN áthelyezni, mert minden tagország alul vállalt! És már az áthelyezettek is elhagyták a számukra kijelölt országot. Vagyis összességében két év múltával totális kudarccal végződött a belügyminiszterek terve. Ezt a tényt megemlíteni a Magyar Nemzet SZERKESZTŐSÉGE és FELELŐS KIADÓJA nem ítélte fontosnak. /!/
    Azt sem említi a Magyar Nemzet, hogy az Európai Bíróság két évig töprengett a döntésén. Két év múltával a bíróság jogilag TELJESEN MEGALAPOZATLAN döntést szült. Tehát az uniós joggyakorlat SOKAK SZERINT ÚJABB MEGRENDÍTŐ POFONT KAPOTT a bíróságtól. /!/
    Az is fontos, hogy a bíróság CSAK arról döntött – amúgy ténylegesen jogalap nélkül(!) -, hogy a belügyminiszterek többsége által, és két évvel ez előtt a migránsok kvóta szerinti szétosztásáról szóló döntése “jogerős” volt.
    Amiről Merkel és haverjai, és az Uniós Bíróság SEM TESZ EMLÍTÉST, hogy AZ UNIÓ SZERZŐDÉSEIBEN A BEFOGADÁSRÓL DÖNTÉS KIZÁRÓLAG TAGÁLLAMI JOG. /!!!/ Tehát az Unió részéről nem létezik arra jogalap, hogy az Unió KÖTELEZŐEN MIGRÁNSOKAT “OSZTOGASSON” A TAGORSZÁGOK FELÉ.
    A “szolidaritás” kifejezés nem szerepel az Uniós szerződésekben. Tehát a szolidaritás emlegetése nem lehet jogalapja semminek!
    Ugyanakkor MINDENKINEK szerződésben vállalt kötelessége védeni az Unió határait a jogszerűtlen, erőszakos behatolóktól.
    Ugyanakkor az új tagálamokkal kötött UNIÓS szerződésnek RÉSZE A GAZDASÁGI FELZÁRKÓZTATÁS SEGÍTÉSE. Ezek utólagos “csonkolása” is jogalap nélküli cselkedet lenne. Így az ezzel fenyegetés is aljas, gusztustalan gesztus.
    Friss hír! Már az is bizonyított tény, hogy 2015 táján német televíziók ígéretekkel teli MEGHÍVÓT SUGÁROZTAK IRAKBAN ÉS SZÍRIÁBAN. /!!!/ Azt közölték a helyi tv-ben az ottélőkkel, hogy Németországnak szüksége van bevándorlókra. Ennek is szerepe lehetett a népvándorok felkerekedésében.
    Ezeket a “mellékes apróságokat” “elfelejtette” megemlíteni a Simicska-féle “alapos” Magyar Nemzet.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves tojás jól fizethetik a Fidesz propaganda osztályán, hogy ilyen hosszú lére engedi írásait

      Válasz
  2. Ginko

    Először a Kölni Dómban kellene arabúl kiirni, hogy ez a helyiség nem étkezde és nem is társalkodó hely.. Meg az sem lenne hiba ha valaki felvilágosítaná ezeket a jövevény fiukat,hogy a nők nem tekinthetők szabad prédának.

    Szóval Merkel mama jobb lenne ha otthon sepregetne és minket békén hagyna.

    Válasz
  3. Antal m.

    KÉREM!
    Német ország egy gazdag élország! Hát ha van potenciálja gazdaságilak, hát fogadja be továbbá is a menekülteket! Mert csak azok képesek befogadni a vándorlókat.
    Ha, az Uniós szerződésben kezdettől bele volt foglalva a,, migráns,, ügy,- akkor el kell fogadni! HA NEM,-/ellenkezőleg/,- ELKELL UTASITANI JOGGAL!
    Az unió, felvállalta a robbantásokat is!? Nem hiszem!
    Mert ez akkor se nem jogallam, de nincs köze a demokrácia épitéséhez sem az UNIÓBAN!

    Válasz
  4. Tóducz

    Há a xxx, másoknál szeretné elszállásoltatnii meghívott “vendégeit”!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.