A várossal szembeni erősebb kötődés és fokozottabb visszatérési szándék jellemzi a magyar nemzetiségű fiatalokat, mint román kortársaikat – derült ki egyebek mellett abból a felmérésből, amelyet a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet készített a közelmúltban a sepsiszentgyörgyi középiskolákban 2014–2018 között végzett diákok bevonásával.

Fotó: Albert Levente

A telefonos megkérdezéssel végzett közvélemény-kutatás a fiatalok elvándorlása elleni lehetséges önkormányzati lépések kidolgozását támogató Youmig-projekt részét képezte. A projektet, mely révén egyebek mellett a hazatelepülni készülő fiatalokat segítő sepsinet.ro honlap, valamint egy egyablakos tájékoztató rendszer is létrejött, tegnap zárták a sepsiszentgyörgyi városházán.

A közvélemény-kutatás a második volt a sorban, amelyet az intézet a projekt számára készített, az előző a felnőtt lakosság körében zajlott, hasonló módszertannal és témakörökkel. A tegnap bemutatott kutatás eredményeit Kiss Tamás szociológus foglalta össze. Eszerint az említett időszakban végzett közel háromezer fiatalból hatszázat kerestek meg. A közel negyven kérdést hat témakör köré csoportosították: szociodemográfiai jellemzők, migrációs tendenciák, képzettség, munkaerőpiaci lehetőségek, nyelvismeret, valamint az elégedettségi szint Sepsiszentgyörgy kapcsán. Kiss Tamás szerint az eredményeket némileg torzítja, hogy minden tanintézet nem bocsátotta rendelkezésükre a végzősökre vonatkozó adatokat, például a Puskás Tivadar- és a Constantin Brâncuși-szakközépiskola sem.

A szociodemográfiai jellemzők közül Kiss Tamás fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy korábbi, a 2004–2013 közötti időszakban végzettekre fókuszáló felmérésük eredményeihez ké­pest számottevően megnőtt a magyar tannyelvű iskolát végzett magyar nemzetiségűek aránya. Érdekes továbbá: a magyar válaszadók igen magas arányban állították, hogy legalább középszinten beszélik a román nyelvet. A más idegen nyelvek közül az angolt jelölték meg a legtöbben, erről a román fiatalok nagyobb arányban állították, hogy haladó szinten bírják. Érdekes továbbá, hogy a magyar fiatalok nagyobb arányban vállalnának kettőnél több gyermeket. Noha a válaszadók többsége egyetemista, a román nemzetiségűek között magasabb a már dolgozók aránya. Kiss Tamás szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a végzős fiatalok az érettségit követően javarészt távoznak Sepsiszentgyörgyről, a magyar nemzetiségűek között viszont sokkal magasabb azok aránya, akik szívesen visszatérnének. A román fiatalok esetében a megkérdezettek kevesebb mint tíz százaléka jelezte, hogy komolyan foglalkozik a hazaköltözés gondolatával.

A jobb munkakörülmények, a magasabb életszínvonal miatti elvándorlás esetében a felmérés elég jelentős eltéréseket mutat a magyar és a román fiatalok között. A magyarok lehetséges célpontként az anyaországot, más erdélyi vagy székelyföldi várost, illetve Nyugat-Európát, az Amerikai Egyesült Államokat vagy Kanadát jelölték meg. A román fiatalok elsősorban külföldre távoznának, de elég magas azok aránya is, akik más erdélyi (nem székelyföldi) várost választanának vagy az ország más vidékére költöznének. A románság esetében jellemzőbb, hogy rövid távú munka miatt, míg a magyarok a hosszabb távú foglalkoztatottság érdekében döntenének a költözés mellett.

A magyarok közül többen válaszolták azt, hogy végleg távoznának.

A munkaerőpiaci elhelyezkedésre és a bérezésre vonatkozó kérdésekre érkezett válaszok is sajátos képet mutatnak. Mind a román, mind a magyar fiatalok túlnyomó többsége a magánszférában helyezkedett el, a bérezés tekintetében viszont a románok jobban állnak. Kiss Tamás szerint utóbbi összefügg azzal is, hogy a románok körében nagyobb az egyetemet, főiskolát végzettek vagy végzők aránya.

A várossal kapcsolatos elégedettségi szint a magyar fiataloknál az összes vizsgált területen (jövedelem, bérszint, beruházások, kultúra, szabadidő, gyermeknevelés, oktatás) magasabb, mint román kortársaik esetében. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a román fiatalok a brassói, bukaresti lehetőségekhez viszonyítják a sepsiszentgyörgyieket, illetve Kiss Tamás szerint – bár ez nem szociológiai kategória – szubjektív okként ott lehet még, hogy a magyar nemzetiségűeket „erősebb gyökerek kötik” a városhoz.

Nagy D. István / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. Mikulás

    Na hát, a dákórománok nem akarnak az ősi dákóromán földön maradni?

    Mi lelte szegény dákórománokat?

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük