A Madarasi Hargita hegycsúcs rendezése székelyföldi közérdek

A Felcsík Kistérségi Társulás szeptember 14-i találkozóján tárgyaltak erről a csíki elöljárók, közbirtokosságok képviselői, Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna szenátor, Molnár Sándor, a Mária út Program koordinátora és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Balázs Dénes lelkész elmesélte hogyan történt az első kereszt állítása a Madarasi Hargita csúcsán 1990-ben, melyek voltak annak előzményei és hogyan alakult ki a búcsújárás a ’90-es években. Az utóbbi években szeptember második szombatján, a Szent Kereszt felmagasztalása alkalmából tartott Szentmisén közel 300 csíkmadarasi vagy Csíkmadarashoz kötődő személy vesz részt a Madarasi Hargita csúcsán.

Imre Lóránd közbirtokossági elnök ismertette az előzményeit a mostani találkozónak, amelyben kifejtette, hogy közel három éve dolgoznak egy olyan köztes megoldáson, amellyel a Madarasi Hargita csúcsán található 250 darab kopjafa és kereszt sokaságát egy hosszú távon kezelhető és tájba illő térré lehetne alakítani.

Molnár Sándor ismertette a Mária út Csíkmadaras és a Madarasi Hargita csúcsa közötti szakaszának tervét. A program koordinátor szerint jövőre már bejelentkezett egy magyarországi 15 fős csoport, akik ezen az útvonalon szeretnének áthaladni Csíksomlyóra. Ványolos Zoltán a Garden Proiect Kft. részéről bemutatta a Madarasi Hargitán elképzelt szakrális, szimbolikus tér látványterveit. A csíkmadarasi közbirtokosság felvállalja a költségeket, ugyanakkor a csíkkarcfalvi közbirtokosság is felajánlotta a segítségét.

A csúcs látványtervének bemutatása után, minden jelenlevő hozzászólt az elképzeléshez, egyetértés született abban, hogy köztes megoldásra kell törekedni. A köztes megoldás azt jelentené, hogy a 250 darab kopjafából 64 darab maradna a csúcson egy tájba illő elhelyezési mód szerint. Épülne egy templom alaprajzot formáló alacsony méretű fal, amely egyben ülő alkalmatosságnak is szolgálhatna és egy harangtorony, amely kilátóként is funkcionálna. A többi kopjafa az új Mária útszakasz mentén kerülne elhelyezésre a Madarasi Hargita csúcsától Csíkmadaras és Ivó irányába.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke támogatásáról biztosította a jelenlévőket, amennyiben a megvalósítás nem képezi a 2020-as év választási kampányának tárgyát Csíkmadarason. – Ez egy olyan témakör, amelyben a felek egyetértésre kell jussanak, hiszen ez pártok, egyéni érdekek és akár a település érdekei fölött kell álljon. Tamási Árontól tudjuk, hogy ez a székelyek szent hegye és így is tartjuk számon, a hegycsúcs rendezése pedig székelyföldi közügy és közérdek.

Bíró László, Csíkmadaras polgármestere szerint a Madarasi Hargita, turisztikai szempontból számos kitörési lehetőséget rejt magában, amely nem csak a településnek. de egész Hargita megyének jövedelmező lehet. A község elöljárója ugyanakkor hozzátette, hogy ehhez nagyban kell gondolkodni és együttesen kell afelé haladni, hogy valóban Székelyföld síparadicsoma lehessen a Hargita.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár korábban, márciusi látogatása során elismerően nyilatkozott a Hargita hegycsúcs rendbetételének kezdeményezéséről.

A Hargita Megyei Tanács sajtóközleménye