Akkor szoktunk mosolyogni amikor boldogok vagyunk, jó a kedvünk, valaki, vagy valami elnyeri a tetszésünket. Ezenkívül azonban dermedt mosoly, vagy kínos mosoly is az arcunkra ülhet egy kellemetlen szituáció közben. A tudósok és az anatómusok úgy tartják, rengeteg fajta mosoly van és talán igaz lehet az a mondás, hogy ahány ember, annyiféle mosoly létezik a világon. Mindenesetre jó tudni, hogy a michigani Wayne Állami Egyetem szakértői szerint akár hét évvel is meg tudjuk hosszabbítani az életünket, ha gyakran mosolygunk a egymásra!

Hány féle módon tudunk mosolyogni?

A mosolyunkat két alapvető csoportba tudjuk besorolni. Az egyik csoportnál csak az izmaink okozza mosolyunkat, ilyenkor sok esetben ez az arckifejezés nagyon erőltetett és mű. A másik csoport azonban az, amikor igazán, szívből jövő a mosoly, annak következtében hogy valami tetszik, vagy kedves számunkra. Ezt hívják Duchenne-mosolynak, melynek köszönhetően az egész testünket átjárja ez a kellemes, boldog, meleg érzés, szánk pedig akaratlanul mosolyra húzódik, mindenféle erőltetés nélkül. Így ez az érzés természetesen nem csak arcvonalainkra van hatással, hanem az egész szervezetünkre. Rengeteg professzor és tudós tartja úgy, hogy a mosoly, illetve a nevetés rendkívül jó hatással van a szervezetünkre, hiszen stresszcsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatása mellett még az immunrendszer serkentő hatással is bír. Egy önfeledt nevetés közben elkezdenek a boldogsághormonok termelődni szervezetünkbe, ennek következtében pedig a védekezőképességünk működésgátló kortizol, illetve a dopamin hormonszintje is elkezd lecsökkenni.

Akkor is mosolygunk ha nincs sikerélményünk?

A mosoly egy annyira bonyolult érzelmi reakció, amelyre még pszichológia szempontból sem tudtak magyarázatot találni. Eredete visszavezethető a korai reflexre, mely lényegében egy védekező magatartás feloldásaként kezdett el jelentkezni akkor, amikor egy másik, idegen egyeddel találtuk magunkat szemben. A mosoly emellett több funkciós érzelmekkel is kapcsolatban áll. Ilyen az érdekelődés új dolgok iránt, a sikerélmény, vagy éppen a boldogságérzet. Ezenkívül mosolyogni tudatosan is tudunk, például kommunikáció közben, amikor kellemes, barátságos hangulatot szeretnénk társunk felé vetíteni. Egyéb, mosolygással kapcsolatos felmérésből kiderült az is, hogy nem csupán azt a célt tudja szolgálni, hogy kifelé mutassuk érzelmeinket, hanem befelé is hat szervezetünkre, ennek köszönhetően bizonyos helyzetekbe segítünk saját magunkon a mosolygással, hogy kellemes hangulatba tudjuk hozni szervezetünket.

Emellett kiderült az is, hogy maga a mosoly mint arckifejezés, nem minden esetben áll közvetlen összefüggésben az érzelmeinkkel. Sok esetben a mosoly inkább egy intenció, mely abban a bizonyos hangulatban ki tud ülni az arcunkra. Például az ember nem csak akkor tud mosolyogni, mikor valóban megnyerte a lottó főnyereményt, hanem akkor is, ha egy találata sem lett, mégis eltud játszani a gondolattal, hogy „mi lett volna ha..”. Focistákat figyeltek meg meccs közben, akiknél hamar észre lehetett venni, hogy nem csak gól rúgásnál mosolyognak. Teljesen természetes reakciójuk a mosoly akkor is, mikor elvétik a rúgást, hiszen fejben tovább pörgetik a dolgokat és elképzelik, milyen öröm lett volna az, ha mégis berúgják a kapuba a labdát.