Gazda József és Kiss Jenő. Albert Levente felvétele

A világnak ebben a felében az 1970-es, 80-as években bűnös volt, aki menteni akarta a múlt emlékeit, akkoriban kockázatos volt egyenes gerincű embernek lenni, az igazat kimondani – Gazda József ilyen körülmények között – vagy épp ezek ellenére – mégis vállalkozott az élő emlékezet átmentésére az utókor számára.

Akkoriban a vasfüggöny mögül a nyugati világba nagy nehezen kiszabadult hazánkfia sokfélét hazahozott magával (már ha hazajött), Gazda József azonban különleges tárgyat: egy riportermagnót vásárolt Bécsben. Mert terve volt: rádöbbent ugyanis, hogy sokan, akik a múltat magukban hordják, élnek még, köztünk járnak-kelnek, és talán el is mesélik mindazt, ami velük történt. Így kezdte el az 1970-es évek legelején a sorsemlékek gyűjtését, az idők során bejárta a világot, mindenhol magyarokat keresve – és vallatva.

Az ötven esztendő alatt összegyűjtött vallomásokból született legújabb könyve, a kedd délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban bemutatott, A Golgota útján című kötet, mely 430 meghurcolt embertársunk jaját tartalmazza, akik az átlagosnál jobban megszenvedték a második világháborút – ismertette a könyv tartalmát Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató, a szerző beszélgetőtársa, aki faggatta Gazda Józsefet anyaggyűjtésének módszeréről, interjúalanyai viszonyulásáról, végül arra kérdezett rá, van-e remény arra, hogy ne kelljen újabb Golgota útját járnunk.

Gazda József szerint „egy bűnöző banda irányítja a világot, akiknek akasztófán lenne a helyük, ők azok, akik világkormányban gondolkoznak, szinte kísértetiesen látom, hogy mind erősödik a hatalomnak a hatalma, ezért szánakozó félelemmel nézem unokáimat, hogy mi vár ezekre a gyerekekre”. De hozzátette, mindig él a remény, hiszen az emberek alapvetően jók. Próbáljuk erkölcsiségünket megőrizni, a jót magunkban erősíteni, és hinni abban, hogy érdemes jónak lenni – összegzett Gazda József.

Váry O. Péter / Háromszék

2 hozzászólás

  1. antal m.

    A múlt elmélyül, a történelme fennmarad így igaz hogy az törölhetetlen!
    Mindig az a jó, hogyha kikerülnek azok az elitjeink-íróink-tudósaink akik tehetségeikkel feljegyzik a megtörténteket, maradandó-vá hozzák azokat.
    Igen,–én is féltem elszóródott gyerekeimet-unokáimat az eddig szokatlan országokban, az Unióban. Sokan mondják,- hát ne menjenek el! De, a jobb megélhetőség sodorja az embereket,- habár minden elég kilátástalan ott is!
    DOLGOZNI-KÜZDENI- EGYBEHOZNI A CSALÁDOKAT MINDEN ERŐNKKEL TESSZÜK!

    Válasz
  2. Gorcsa

    A múltat eltörölni valóban nem lehet, de elhazudni sajnos lehetséges. Szerencse, hogy vannak még ilyen emberek mint Gazda József, akit különben is mindig tiszteltem, s aki, meg a hozzá hasonlók igyekeznek megmenteni abból amit lehet.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük