Aki Európában él, jó eséllyel gyakran használja az eurót. Az 1960-as évektől kezdve napjainkig a közös európai pénznem hosszú utat tett meg míg az álomból valóság lett.

A gazdasági és pénzügyi unióról szóló kezdeti tárgyalások során még sokan hitetlenkedtek, mára azonban az euró 340 millió európai fizetőeszköze, világszerte pedig további 175 millióan használják.

De mit is tudunk az euróról?

Az euró története

€ – Az eurót, mint közös valutát 1999-ben 11 európai ország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) számlapénzként vezette be.

€ – A bankjegyek és pénzérmék 3 évvel később kerültek forgalomba.

€ – Az évek során az euróövezethez 8 további ország (Ciprus, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozott.

€ – Az euró második évtizedét gazdasági válság árnyékolta be.

€ – 5 ország szorult segítségre, miközben felerősödtek a spekulációk, hogy elhagyják az eurózónát.

€ – Óvintézkedéseket vezettek be, köztük az Európai Stabilitási Mechanizmust.

€ – A válság megismétlődésének elkerülése érdekében létrejött a bankunió, amelyhez további uniós országok csatlakozhatnak, amennyiben megfelelnek a konvergenciakritériumoknak.

De mik is azok a konvergenciakritériumok? Speciális gazdasági feltételek és mutatók, amelyeket az EU tagországok 1991-ben, Maastrichtban határoztak meg.

Bolgár tervek

Tavaly nyáron Bulgária két fontos lépést tett az eurózóna felé. Eldöntötték, hogy az ország csatlakozik az Európai árfolyam mechanizmushoz (ERM II), valamint a bankunióhoz, de a tervek teljesítésének előfeltételeként Bulgáriának meg kell reformálnia az államháztartását.

A szükséges feltételek aztán az idei év végére alakulhatnak ki. Ezután minimum kétéves kötelező várakozási periódus következik addig, míg a bolgár levát felválthatja az euró. Na de mi változna ezzel?

– Az euró-leva váltás növelné a bizalmat, ami a banki árfolyamok emelkedéséhez vezethet, ily módon olcsóbb lehet a finanszírozás. Természetesen az, hogy az Európai Központi Bank felügyeletet gyakorol a bolgár bankokra vonatkozó szabályzók felett, szintén nagyobb bizalmat generál a nyilvánosság, illetve a bankok partnerei körében – adja meg a választ Nedelcso Nedelcsev, a szófiai befektetési bank (Fibank) elnök-vezérigazgatója.

A 28 tagország közül Bulgária a 4. abban a rangsorban, amely arról szól, hogy az emberek mennyire bíznak az EU-ban. Egyre nő azonban a türelmetlenség és a félelem a hiperinflációtól – amitől az ország amúgy is 20 éve szenved –, ezért jóval kisebb a lelkesedés, ami az euró bevezetését illeti.

Az emberek 51%-a szeretné, ha a levát felváltaná az euró, 47% viszont úgy gondolja, hogy az euró bevezetésével sérülne az ország gazdasága. (A bolgár felmérési adatokkal szemben az eurózónában élők háromnegyede elégedett a közös pénznemmel.)

– A bolgár adatok a szomszédos Görögország rossz tapasztalatain, illetve a Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban felmerült gondokon alapulnak. Ezek teszik gyanakvóvá a társadalmunkat – mondja erről a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Cvetan Szimeonov.

Az eurózónához csatlakozás segítené az exportot, a bolgárok pedig már hozzászoktak ahhoz, hogy euróval fizetnek külföldön, vagy akár a saját hazájukban is.

Akkor mi okozhat problémát?

– Az emberek többsége fél attól, hogy jelentősen megnőnek majd az árak, ha az eurót bevezetjük. Azonban ezzel párhuzamosan a fizetések is emelkednének! Szóval, nem lesz gond. Nincsenek gazdasági akadályok: az inflációnk, a bankszektorunk stabil, a pénzügyi stabilitásunk rendezett – vélekedik a kérdésről a Független Szakszervezetek Szövetségének gazdasági elemzője, Ljuboszlav Kosztov.

Az euró jövője

Az euró 20 éves múltjáról, illetve a jövőjéről az eurócsoport elnökével, a portugál pénzügyminiszterrel, Mario Centenóval beszélgettünk az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban.

Euronews:

– Milyen szerepet játszik az euró az európai integrációs folyamatokban?

Mário Centeno:

– Az euró sokkal több mint fizetőeszköz, az európai identitás része. Pénzügyi stabilitást hozott, amihez az utóbbi 5 évben növekedés társult. Az euró nagyon fontos szerepet játszik az integrációs folyamatokban.

Euronews:

– Egyrészt azt mondhatjuk, hogy az euró már 20 éves, másrészt viszont, hogy még csak 20.

Mário Centeno:

– Pénznemként az euró még csecsemő. 20 év nagyon rövid idő egy ilyen fontos intézménynek. Mint a legtöbb kezdeményezésnek, eleinte ennek a projektnek is voltak hibái és hátulütői, azonban a krízisen túljutva, sikerült az eurót megerősíteni. A gazdaságainkra most a ciklikus hullámzás a jellemző, és egy sokkal erősebb fizetőeszköz.

Euronews:

– Foglalkozzunk egy kicsit a reformtervekkel! Mik lehetnek a legfontosabb változtatások, amelyek az euró prosperitásához és stabilitásához vezetnek?

Mário Centeno:

– Két folyamatban lévő fő reformterv van, amelyek megállíthatatlanok: a közös euróövezeti költségvetés és az egységes betétvédelmi rendszer, ami a bankunió harmadik pillére. Visszafordíthatatlan a kockázatkezelési program is. Az eurózóna országaiban manapság a korábbiaknál jóval alacsonyabb kockázattal számolhatunk a bank- és a pénzügyi szektorban, valamint a tagországok költségvetésében is.

Euronews:

– A 20. évfordulón nézzünk kicsit előre! Mi várható az euró következő 20 évében?

Mário Centeno:

– Még kiforrottabb és érettebb pénzügyi környezetre, erősebb intézményekre, és további integrációra számítok.

Euronews:

– Azt kértük, hogy hozzon egy tárgyat a 20. születésnapra, amely az eurót jelképezi. Mi az?

Mário Centeno:

– Egy rögbilabda. Nem könnyű bánni vele – csakúgy, mint az euróval. Ráadásul az eurónál is a fair play-n és a csapatjátékon van a hangsúly. Rögbizni is nagyon nehéz úgy, ha egy játékossal kevesebb van a pályán, azaz minden játékos, minden EU tagország számít.

Euronews

1 Megjegyzés

  1. Sorok-Soros

    Az Euro bevezetese,minden europai orszagnak elonyere valna,Hiszen egy kiszamithato penznemhez jutna a lakossag,jobb biztonsagosabb bankolcsonoket lehetne felvenni,es torleszteni. Ezaltal tobb biztonsagosabb munkahelyek,fizetesek lennenek. Nembeszelve,hogy kiszamithato nyugdijalapot lehetne teremteni,amir szamithatna az ember husz-harminc-negyven ev mulva is. Es ez egy nagyon fontos valami az egyszeru embereknek,hogy a kis megtakaritott penze,biztonsagban legyen.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük