A neheze ezután jönA járványnak és a gazdaságnak is. A koronavírus-járvány tetőzését Nelu Tătaru egészségügyi miniszter április végére várja, tehát a következő hetekben minden óvintézkedés dacára el fog durvulni a helyzet, jelentősen megnő a fertőzöttek, betegek, és sajnos az elhunytak száma is.

Most már minden csatornán ömlenek a figyelmeztetések és jó tanácsok, hogy vigyázzunk magunkra, tartsuk be a katonai rendeleteket, vegyük komolyan az egészet.

De vajon az állam mennyire vigyáz ránk? Ilyen méretű világjárványra a fejlett országok sem voltak felkészülve, és az senki előtt nem titok, hogy a hazai egészségügyi rendszer zöme évekkel, évtizedekkel van elmaradva a valóban korszerű ellátástól. Ezért is kulcsfontosságú nálunk a vírus terjedésének lassítása: nagyon kell kapkodni ahhoz, hogy az anyagi hátteret (ami a védőmaszkoktól és tesztektől a műszerekkel kellőképpen felszerelt betegágyakig terjed) és a szakembergárdát (az orvosok, asszisztensek, ápolók, laboránsok és mások, például a karhatalmiak seregét) biztosítsa a kormány. Lett volna kicsit több idő, a minisztériumot állítólag már január közepén figyelmeztették a közelgő vészre (külföldről), de Bukarestben még március elején is a politikai játékok foglalkoztatták a döntéshozókat.

Az eredmény pedig látszik: pénteken, március 27-én az igazolt koronavírus-fertőzések közel egyhatoda az orvosok és ápolók közül került ki – ez másfélszerese az olaszországi arányoknak! –, és 18 kórházat kellett teljesen vagy részlegesen lezárni. Azaz pontosan az első vonal az, amit nem sikerült kellőképpen megvédeni. Ki harcoljon akkor a betegséggel? A kórházakat a fertőtlenítés után újra lehet nyitni, ám az egészségügyi személyzet legjobb esetben is két hétre esik ki. Az okok ismertek: sem védőeszköz, sem teszt nem volt elég, és a tesztelési protokollum is túlságosan laza volt. No meg az emberek is: nem a fővárosi nyugdíjas belügyi tiszt volt az egyetlen, aki még betegen is megpróbálta félrevezetni a hatóságokat. És vannak tünetmentes vírushordozók is, akik nem tudnak fertőzöttségükről, ezért nem is igen értik, hogy miért kell otthon maradniuk.

A bezártság tavasszal különösen nehéz, főleg a szűk tömbházlakásokban, ahol sok család él zsúfoltan. És kevesek rendelkeznek akkora tartalékkal, hogy a többhetes vagy hónapos jövedelemkiesés ne okozzon gondot nekik. Négyszázezer alkalmazott van már most kényszerszabadságon, és a munkaügyi miniszter egymillióra számít. Ráadásul hazajött bő nyolcszázezer külföldön élő román állampolgár, akinek nincs itthon megélhetése. A kormány ígért munkanélküli segélyt és egyéb támogatásokat (például az adók és a hitelrészletek halasztását), de a hirtelen megugrott egészségügyi és rendfenntartási költségek mellett ez nagyon súlyos terhet jelent, hiszen Románia gazdasága eleve rossz lábon állt, a növekedés a nagyrészt import áru fogyasztására alapozott. Ennek hatását érezhetjük bizonyos gyógyszerek és élelmiszerek hiányán is, de a másik nagy kérdés – a járvány utánra – az marad, hogy a padlóra kerülő gazdaságot mikor és hogyan lehet majd szilárdabb lábra állítani. Erre még feltételes válaszunk sincs…

Demeter J. Ildikó / Háromszék

6 hozzászólás

  1. marczy

    Hargita megyében tudtommal nem tombol a járvány, viszont a dévai kórházat annak összes dolgozójával együtt teljes karantén alá vonták.

    Ha valakinek valamilyen halaszthatatlan(!) ügyben utaznia kell, kettős állampolgárként(!) Magyarország és Ausztria irányába még megteheti. Magyarországon átutazhat, az Ausztriába történő belépéshez negatív koronavírus-tesztre és egy arról szóló, 4(!) napnál nem régebbi, több nyelven (legjobb a román, magyar és német) kiállított orvosi igazolásra van szükség.

    Válasz
  2. antal m.

    Nagyra értékelem a fenti írásban a komolyan kimutatott országos hiányosságokat ami az egészségügyünket érinti, és jellemzi! Hatalmas a lemaradás, de ezen leltárfélét, az országunk vezetősége, maradéktalanul és elég sürgősen meg is kellene oldja!
    Közeleg nem csak a koronavírus fertőzés,– még egy súlyos gazdasági válság is!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök úr, a világ legfejlettebb részein, ahol az egészségügyi hálózat “fejlett és szuper”, se tudják “felkészülten” és lezserül kezelni a világjárványt! Ilyenszerű lelkesítő és buzdító felhívásokkal és javaslatokkal nem lehet gátat vetni a járványnak. Zenét is kéne komponáljon hozzá!

      Válasz
      • antal m.

        Tóducz úr! Úgy van. De, lelkesedni, folyton kell!
        Nem csak egészségügyre, hanem mindenhol, helye van a nívós elvárásnak!
        Az utóbbi ösztönzése nem rossz, csak mindenben, senkinek nincs tehetsége! Magamat is bele értem.

        Válasz
  3. Dr.Fikker János

    Fikker János:

    Csak akkor lesznek…

    Kinyílt “Pandora szelencéje”,
    az ember, sokat nem tanult.
    Aligha gondolt jelenére,
    így újra beszűkült az Út…,

    Az ember,” sorsának kovácsa” ?
    Hát, félig-meddig, ez igaz.
    Van természet,vannak erők,
    a Hold alatt, a Nap alatt…

    De vannak fényes csillagok.
    Bolygó planéták,és üzennek,
    csak akkor lesznek holnapok,
    ha híve vagy a rendnek…

    Válasz
  4. TÓDUCZ

    Eddig csak az előszó volt, ezután jön a tragédia első, második és harmadik felvonása.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük