Pénteken este az olaszteleki gyülekezeti közösségi házban, szép számú érdeklődő jelenlétében kezdődtek el az idei falutalálkozó első rendezvényei. A jelenlévők két előadást is meghallgathattak Vörös T. Balázs, sepsiszentgyörgyi dokumentumfilm-rendező és operatőr, illetve a helybéli Barthalis Szabolcs tolmácsolásában.
Vörös T. Balázs az olaszteleki Daniel-kastélyban nemrég lezajlott Noise 2018 alkotótábor – amiről már beszámoltunk lapunkban – eseményeit foglalta össze. A filmműhely vezetője kifejtette, hogy az olaszteleki tábor hatvan fiatal résztvevőjének elsődleges célja a falu értékeinek felszínre hozatala volt, illetve arra törekedtek, hogy ezeket az értékeket minél messzebbre elhallatszó zaj kíséretében (a noise ugyanis zajt jelent), képletesen életre keltsék, és a világgal tudassák, hogy e kicsi székely falunak is van szellemisége, hogy a faluban még imitt- amott fellelhető apró székely szimbólumok akár önálló életre is kelhetnek, és a már letűntnek mondható idők jeleinek igenis van helyük a 21. században is.
Így például a kalligráfiai műhelyben dolgozó fiatalok a helyi szimbólumokból új betűtípust alkottak, megtervezték Olasztelek logóját (ábrás védjegyét) is. Az építészeti műhelyben alkotók összerakható elemekkel próbálták a faluképet javítani, stéget terveztek a Kormos-patak partjára, és azt is kipróbálták, hogy ezek az általuk létrehozott háromszög alakú faelemek miként illeszkedhetnének be a Daniel-kastély udvarának környezetébe, vagy miként tudnák vonzóbbá tenni a patakon átvezető régi vaspalló látványát. Egy szó mint száz, Olasztelek tehát fiatalosodott, korszerűsödött a táborlakók jelenléte által, és a táborban olyan ötletek születtek, melyeknek még nagy hasznát vehetik a helybéliek. A helyszínen a táborban készült képekből kiállítás volt látható, két helybéli kislány pedig tábori élményeikről is meséltek a hallgatóságnak: ők a divatműhelyben alkottak, régi viseletekből ihletődve terveztek új ruhákat.
Az est második felében Barthalis Szabolcs saját maga készítette fotók segítségével az egzotikus Fuerteventura szigetre kalauzolt, mely sziget a Kanári-szigetek legkeletibb tagja, mint elhangzott, spanyol fennhatóság alatt, de autonómiát élvezve. A sziget történelmének ismertetése után az előadó a szigeten tapasztalt érdekességekről mesélt, a helyet nemcsak természetföldrajzi, de kulturális, kulináris vonatkozásban is bemutatva. A végén több kérdésre is válaszolt, így a jelenlevők azt is megtudhatták, hogy a szigetlakók nemcsak autonómiát, de jelentős adókedvezményeket is élveznek, a spanyol kormány hagyja élni őket a turizmusból, mely a második világháború után indult itt virágzásnak.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó