Az Országház Esterházy János üléstermében tanácskozott november 12-én (hétfőn) a Nemzeti összetartozás bizottsága, melyen jelen volt és felszólalt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke is. Az ülés napirendjén szerepelt – egyebek mellett – az erdélyi autonómia helyzete, valamint a november 18-án Sepsiszentgyörgyön megszervezésre kerülő Székely Nagygyűlés is.

Sándor Krisztina felszólalásában beszámolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács október 27-én Marosvásárhelyen megtartott együttes Küldöttgyűléséről, majd emlékeztetett: a két szervezet küldöttjei együttesen döntötték el, hogy negyedik alkalommal is a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiatervezetet, valamint második alkalommal a személyi elvű autonómiára vonatkozó törvénykezdeményezést. „Most, a román centenárium évében, különösen fontosnak tartjuk, hogy a bukaresti döntéshozókat emlékeztessük a gyulafehérvári ígéretekre. Történelmi feladatunk ez, s úgy gondoljuk, minden törvényes eszközzel azon kell dolgoznunk, hogy képviseljük az önrendelkezés ügyét” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezető elnöke. Sándor Krisztina hozzátette: támogatják a Székely Nagygyűlés megszervezését, s a legfőbb cél az, hogy – a pártpolitikai- és az egyéni sérelmeken felülemelkedve – a lehető legtöbb ember vegyen részt azon. „Önrendelkezési küzdelmünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Székely Nagygyűlés felmutathassa az autonómia kapcsán egyébként létező egységes igényt. Egy korábban végzett felmérés is azt mutatja: az erdélyi és székelyföldi emberek vágynak az autonómiára, azonban azt is tudatosítanunk kell, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban túl sokszor használtuk ezt a fogalmat, hozzá társuló tényleges sikerek nélkül. Az erdélyi, székelyföldi magyar ember érdemi előrelépést vár e területen, s ennek felelősségét, valamint a közös cselekvés szükségszerűségét mindannyiunknak tudni kell” – jelentette ki Sándor Krisztina, majd hozzátette: az EMNT által szervezett román—magyar konferenciák is jó lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy – az autonómia szempontjából is megkerülhetetlen – egyre szélesebb körű román—magyar párbeszéd folytatódjon.

„Az önrendelkezési formák kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja már a kezdetektől fogva egyértelmű: hisszük és valljuk, hogy az autonómia a legmegfelelőbb közjogi megoldás közösségünk megmaradása és gyarapodása szempontjából” – kezdte felszólalását Toró T. Tibor. A Néppárt ügyvezető elnöke hozzátette: fontosnak tartja az év elején elfogadott hárompárti autonómianyilatkozatot, ugyanakkor azt is, hogy összehangolt politikai cselekvés jöjjön létre e kérdés kapcsán. „A sepsiszentgyörgyi Székely Nagygyűlés fontos erőpróba lesz. Az erdélyi magyar pártok bebizonyíthatják, hogy komolyan gondolják az autonómiatörekvések képviseletét, s épp ezért senki nem hivatkozhat korábbi sérelmekre vagy az egyeztetések hiányára. Az külön értékelendő, hogy a Nemzeti összetartozás bizottsága foglalkozik e kérdéskörrel, s hátországként támogatja a kezdeményezést. Meggyőződésünk, hogy az autonómia kivívása érdekében összehangolt fellépésre van szükség. Külön köszönet illeti Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, akik fontos munkát végez azért, hogy a nemzetpolitika asztalán tartsa az önrendelkezés ügyét” – jelentette ki Toró. A politikus gratulált a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, majd elmondta: közel járnak a sikerhez, s a magyar nemzetpolitika feladata lehet, hogy – a Minority SafePack-hez hasonlóan – segítséget nyújtsanak a kezdeményezőknek. Felszólalása végén Toró T. Tibor elmondta: a magyar külpolitikának – a gazdasági együttműködések megteremtésén túl – az autonómia ügyét is képviselnie kell a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, végezetül pedig felajánlotta együttműködésüket abban a munkafolyamatban, melynek eredményeként az autonómia gondolata hangsúlyosabban is megjelenhet Magyarország alaptörvényében.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája

5 hozzászólás

  1. antal m.

    Igen, – legyen NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS!

    Válasz
  2. Pál

    Mint magyar állampolgárok is kérhetnénk a határreviziót is.

    Válasz
    • Névtelen

      kerni barmit lehet, max kapsz egy nagy NEMET :p

      Válasz
    • Tóducz

      Kedves Pál úr, ráérne megkomolyodni is közbe-közbe, két határrevízió között.

      Válasz
      • Pál

        Legalább etnikai vonalokon legyen a határrevizió ám a mai budapesti kormány nem képes rá. Először is a csonkahoni pártok alapítsanak itt is pártszervezeteket aztán látsunk erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki stb képviselőket az Országházában aztán majd a többi is.

        Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.