A sepsiszentgyörgyiek saját házi fürdőhelyüknek tekintett üdülőjét gyalog, a már 1899-től az Erdélyi Kárpát Egylet tagjai által megjelölt turistaösvényen (Őrkő – Bíróné pusztája – Erős Oldal – Piliske) is meg közelíthetjük, alig másfél óra alatt. A helység gyógyfürdővé válásában a véletlen játszott közre.
A 19. század negyvenes éveiben a felszíni vasas kicsapódás egy Farkas nevű nyugalmazott katonatisztet nemesfém utáni kutatásra késztetett. A kiásott tárnából széndioxid tartalmú gáz tört fel, melynek reumatikus fájdalmakat gyógyító hatásáról Székely László szentgyörgyi birtokos is értesült. Üzletet látva hasznosításában, üreget ásatott, padokkal vetette körül. A nép csak Gyilkosként emlegette. Később Gyárfás Sámuel városi pénztárnok kis építményt emelt a mélyedés fölé. Ekkor kapta a légfürdő a ma is használatos Gőzlő elnevezést.
1869-ben szabadtéri borvíz fürdőmedence létesül, a város költségén felépül az első kőépület. 1874-ben a város tulajdonlistáján Sugásban egy kétmedencés lobogó (szénsavas) hidegfürdő, egy timsós fürdő, két ivó- és egy szemvízforrás, valamint a Gőzlő, 16 vendégszoba és néhány szín szerepel, melyeket a kis jövedelmű látogatók elszállásolására építettek. 1888-ban egy részvénytársaság felhívása következtében megkezdték a villaszerű házak építését és az út javítását. 1893-ban a helyi újság beszámolója szerint a fürdő „tíz csinos pavilon, és ezekben negyven szobával, jól berendezett, kitűnő konyhával ellátott vendéglővel rendelkezik. A város tetemes áron új utat is épített”.
Még ugyanebben az évben felépül egy négykabinos melegfürdő és egy tekepálya, a következő évben pedig a mofetta fölé deszkaépületet emelnek. 1899-ben a helységben petróleumlámpákkal biztosítják a közvilágítást, a melegfürdőt kibővítik. 1901-ben megépítik a zenepavilont, az egész fürdőidényre zenekart szerződtet a város, mely naponta kétszer szolgáltat térzenét.
1902-ben a szász EKE több turistautat jelzéssel lát el. 1906-ban Gödri Ferenc polgármester elnökletével megalakul a Sugás Rendező és Szépítő Bizottsága, mely fenyőerdősítést, sétány- és országút-javítást határoz el, új villák építését szorgalmazza. Tevékenységének köszönhetőn telefonösszeköttetés létesül Sepsiszentgyörggyel, 1907-től az üdülési idényben rendszeressé válik a postai szolgáltatás.
Amint a Székely Nép 1907. évi egyik számában olvas-hatjuk: „a postásfiú délelőtt 10 órára felérkezik a hegyre, ott trombitaszóval jelzi érkezését, és lenn a fürdőn hamar szétosztja a postát. 10-től 12-ig marad, bélyegeket, postai értékcikkeket árusít, 12 órakor behozza a postát Sepsiszentgyörgyre”. Öt ívásra használható forrást tartanak nyilván: Jenő, Erzsébet, Főkút, Sósborvíz, Ferike. (Ma már csak az első kettő használható.) A fürdő népszerűsége emelkedik, olyan vasárnap nap is előfordul, amikor 400 kiránduló látogat oda.
Az első világháború rombolásait alig 1923-ban kezdik eltüntetni. 1924-ben villanytelepet létesítenek. 1928-31 között a fürdőidényben állandó orvosi szolgálat működik. 1937-ben autóbuszjárat indul Sugás és Sepsiszentgyörgy között. A bécsi döntés után Sugásfürdőt gyógyfürdőnek nyilvánítják, az elöregedett villákat lebontják, a fürdőhelyeket, sétányokat felújítják.
A világháború után az 1947-ben beindított kedvezményes villaépítési ajánlatok ellenére a fürdő kihasználtsága hanyatlani kezd. Az elkövetkezendő években a fürdőhelyet sorban adminisztráló vállalatok a megmaradt épületeket korszerűsítik, részben újakat is építenek.
József Álmos / Székely Hírmondó