A bukaresti szociálliberális kormánynak adott igazat szerdán a jobboldali államfővel folytatott jogvitában a román alkotmánybíróság.
A taláros testület szavazattöbbséggel megállapította: Klaus Iohannis alkotmányos természetű jogi konfliktust okozott azzal, hogy megtagadta Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes (DNA) főügyész leváltását, amelyet Tudorel Toader igazságügy-miniszter kezdeményezett.
Miután a kormánykoalíció a korrupcióellenes ügyészek visszaéléseiről szóló sajtóleleplezésekre hivatkozva egyre hangosabban követelte Kövesi menesztését, az igazságügyi miniszter februárban egy húszpontos "bűnlajstromot" olvasott Kövesi fejére, és leváltását kezdeményezte, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a DNA-t.
Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt, de a kormány szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál.
Az államfő – és az őt támogató jobbközép ellenzék – szerint a közvetlenül megválasztott román államfőnek mérlegelési lehetősége is kell legyen egy ilyen döntésnél, nem lehet csak "közjegyzői" szerepe egy kinevezésnél.
Toader azonban – aki korábban maga is alkotmánybíró volt – azzal érvelt, hogy az államfőnek nem hatásköre az ügyészségi vezetők munkáját menedzseri és szakmai szempontból kiértékelni, tehát leváltásuk esetében nem bírálhatja felül az igazságügyi minisztert.
Az alkotmánybíróság döntésének fontos belpolitikai tétje van, Romániában ugyanis éles konfliktus alakult ki a DNA ügyészeit visszaélésekkel vádoló baloldali kormány és a jobboldali államfő között, aki szerint a kormánypárti politikusok korrupciós pereik miatt támadják a DNA-t.
Az alkotmánybíróság később teszi közzé az indoklást, amely útmutatásul szolgálhat arra, mi a megoldás az intézmények közti jogvitára.
Az alkotmánybíróság döntései Romániában is kötelező érvényűek, de ebben az esetben elvi állásfoglalásról van szó. Amikor a taláros testület megállapítja, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő két hatalmi tényező között, az alkotmánybírák általában nem a konkrét esetre írnak elő kötelező érvényű megoldást, hanem a konfliktus megismétlődésének elkerülésére adnak útmutatást.
Baranyi László / MTI