Fotó: realitatea.net

A büntetőjogot és az igazságszolgáltatást érintő sürgősségi kormányrendeletek tilalmára is kiterjesztené Klaus Iohannis román államfő annak a népszavazásnak a témáját, amelyet május 26-ára, az európai parlamenti (EP-) választások napjára szándékozik kiírni.

Iohannis hétfői sajtónyilatkozatában jelezte: a referendum eredeti témájának kibővítése miatt nem támaszkodhat arra, hogy a parlament két éve már pozitívan véleményezte a népszavazás kiírására vonatkozó kezdeményezését, ezért újból konzultálni fog a törvényhozással.

A jobboldali elnök szerint a kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) két éve folyamatosan támadják az igazságszolgáltatást, ehhez pedig sürgősségi kormányrendeleteket használnak. Iohannis azt szeretné egyértelművé tenni, hogy a PSD-nek erre nincs választói felhatalmazása.

A hetek óta lebegtetett népszavazás kiírását múlt csütörtökön jelentette be “eldöntött tényként” a román államfő arra hivatkozva, hogy a román népnek joga van eldönteni: hagyja-e az állampolitika szintjére emelni a korrupciót. Iohannis sem múlt heti, sem hétfői sajtónyilatkozata alkalmával nem pontosította, milyen kérdésre vár választ a választóktól, viszont minden nyilvános megszólalása alkalmával élesen bírálta a PSD-t.

Az államfő szerint a PSD több mint két éve ügyködik azon, hogy korrupt politikusai számára amnesztiarendeletet fogadjon el, hogy eltörölje priuszukat, és ez a veszély nem múlt el. Szerinte szabályozni kellene, milyen esetben folyamodhat a kormány – azonnal hatályba lépő, a parlament által később megvitatandó – sürgősségi rendeletek kibocsátásához, és lehetővé kellene tenni előzetes alkotmányossági kontrolljukat is.

Iohannis felszólította a kormányt, hogy ne próbálja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot, vagy az igazságszolgáltatás működését, amíg a választók ki nem fejezik ezzel kapcsolatos álláspontjukat a május 26-i népszavazáson.

Az államfő két éve, 2017 februárjában jelentette be népszavazási kezdeményezését, azt követően hogy Romániában több százezer ember vonult utcára tüntetni a kormány közkegyelmi és a büntetőjog módosítását célzó tervezete ellen, amelyet a demonstrálók a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékeltek. A bukaresti parlament akkor kedvezően véleményezte az elnök kezdeményezést, aki eredetileg a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről akart kiírni referendumot.

Romániában az államfő országos jelentőségű kérdésekben írhat ki véleménynyilvánító népszavazást, amelynek érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 30 százalékának részvételére van szükség.

Baranyi László / MTI

1 Comment

  1. antal m.

    A vég szövegét várjuk, – a referendumét!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.