A nyugati vakcinákat minden uniós tagországnak el kell fogadnia, az orosz és a kínai változatokkal beoltottak oltási igazolványát viszont az adott tagállam dönti el, hogy elismeri-e vagy nem. Ez a lényege az Európai Bizottság tegnapi döntésének. Eric Mamer szóvivő kedd délután azt mondta: "Amennyiben egy uniós tagállamnak kétségei vetődnek fel egyik vagy másik oltóanyag hatékonyságával kapcsolatban, lehetősége lesz arra, hogy ne ismerje el az adott vakcinát a beoltottságot igazoló tanúsítvány esetében".
Eric Mamer kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a brüsszeli testület az oltási igazolványokkal összefüggésben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által uniós alkalmazásra javasolt vakcinákkal való beoltottságot igazoló tanúsítványok automatikus elfogadását javasolta. Kifejtette: az uniós oltási portfólióban nem szereplő vakcinákkal kapcsolatban a tagállamok döntésén múlik, hogy elfogadják-e vagy sem az EMA által nem jóváhagyott oltásokat.
Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szintén kérdésre válaszolva azt közölte, az Európai Bizottság nem mond, illetve nem tud véleményt mondani a kínai vakcináról, azt azonban az uniós oltóanyag-stratégiával összefüggésben a kezdetektől hangsúlyozza, hogy alapvetően fontos a vakcinák biztonságának és hatékonyságának garantálása.
"Az Európai Bizottság mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy az uniós oltóanyag-portfólióban megtalálható valamennyi vakcina átmenjen az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatán a rendkívül fontos biztonsági és hatékonysági megfelelés érdekében" – fogalmazott.
A kínai vakcina nem része az uniós vakcina-portfóliónak, a tagállamok azonban tárgyalhatnak és szerződést köthetnek az uniós oltóanyag startégián kívül eső oltóanyagok beszerzéséről. Ez esetben azonban a vakcinával felvetőt probléma esetén minden felelősséget az adott tagállamnak kell viselnie – tette hozzá.
Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről. Amint látszik, az orosz vakcina sem része az uniós portfóliónak.
Mindez konkrétan azt jelenti, ha egy tagország nem fogadja el a kínai vagy az orosz vakcinát, az oltási igazolvány sem lesz érvényes, vagyis Magyarországon hiába oltatták be magukat rengetegen a két keleti valamelyik változatával, ugyanúgy nem tudnak utazni. Például Lengyelország nemrég bejelentette, sem a kínai, sem az orosz vakcinát nem fogadja el. Romániában ilyen probléma nem várható, a kormányfő azt közölte: nem fognak Oroszországtól vásárolni, továbbra is a Pfizer, a Moderna és az Astrazeneca vakcinájában bíznak.
A különböző vakcinák hatékonyságával kapcsolatban lehetetlen kiigazodni. Csak egy példa, amit az Index közölt: "A Sinovac kínai gyógyszergyár Covid-19 elleni vakcináját a Brazíliában végzett klinikai kísérletek mindössze 50,4 százalékban találták hatásosnak. Egy másik, törökországi vizsgálat szerint 83,5 százalékban hatékony." Ez pedig friss hír arról, hogy a kínai vakcina mégsem hatékony.
Az oroszok pedig egy hónapja arra figyelmeztettek: "Nagyszabású lejáratási kampányt tervez az orosz Szputnyik V vakcina ellen az Egyesült Államok a szövetségeseivel".
Úgy néz ki tehát, hogy az oltáshoz kötött "utazási szabadság" is áldozatul esik a különböző érdekcsoportok és lobbik háborúinak.