A bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

A múlt héten a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet.

Kedden az emberi jogi bizottság alig húszperces ülésén is – az előterjesztő meghívottjaként – jelen volt és szót kapott Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki cáfolta azt a vádat, miszerint a törvénytervezet etnikai alapú autonómiára vonatkozna.

“Ez nem igaz, Európában, ahol területi autonómiák működnek, nem használják ezt a kifejezést. A területi autonómiának egyformán haszonélvezője annak a régiónak minden lakója” – ismételte meg érveit a magyar közmédiának adott későbbi nyilatkozatában az SZNT elnöke.

Elmondta, nincsenek illúziói, de előrelépésnek tartja, hogy a törvénytervezet körüli vita során egyfajta írásos párbeszéd kezdődött a Székelyföld autonómiájáról, megismerhették a törvényhozási tanács elutasító érveit, amellyel szemben a parlament elé terjeszthették az SZNT érvrendszerét.

Az előterjesztő Kulcsár Terza József mellett a szakbizottság másik RMDSZ-es tagja, Benkő Erika háromszéki képviselő is a törvénytervezet támogatására próbálta rávenni bizottsági társait.

“Székelyföld autonómiája csakis párbeszéd, társadalmi és politikai konszenzus útján jöhet létre, és létrejötte esetén nyilvánvalóan Románia szerves része marad, fel sem merül a szecesszió gondolata” – mutatott rá a képviselő, kifejezve meggyőződését, hogy mindenképpen “eljön majd az idő”, amikor a román államnak érdemben kell foglalkoznia a székelyek autonómiaigényével.

A bizottsági ülésen a testület nem magyar tagjai nem fogalmaztak meg ellenérveket a törvénytervezettel szemben, a szavazáson is többen tartózkodtak, de végül a bizottság negatívan véleményezte a tervezetet.

A Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet a szakbizottsági véleményezések után a képviselőház plénuma elé kerül, azt követően pedig a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa fogja meghozni róla a végső döntést.

MTI

 

5 hozzászólás

  1. GERGELY

    És a nemzeti önrendelkezés (ethnikk-hai authonóómia”) az miért baj?

    Ha valaki el akar érni, az alku elején a maximumot kell követelni; és nem kérni, főleg olyantól, aki aztán felejtős, hogy bármire is hajlandó lenne.

  2. Gorcsa

    Az előbbiekből minden esetre úgy tűnik, hogy az a bizonyos bizottság inkább a “kisebbségellenes” nevet érdemli meg, mint a “kisebbségügyi”-t. Persze mindenki tévedhet, de ezúttal nagyon úgy látszik.

    • Tóducz

      Mindenki tévedhetet Önön kívül Gorcsa dr. úr. Úgy van, ahogy feltételezni tetszett.

    • Tóducz

      Ja, elfelejtettem megmagyarázni, hogy miért. Utólag megteszem. A romákiai többi kisebbség, az a sok és “színes”, teljesen elromákosodott. Otthon is romákul görögök, törökök, ukránok, szlovákok, csehek, örmények, zsidók, szászok stb. Egyszóval csodásan asszimilálódtak a romák nemzetbe , ők már a romák nemzet romákjainál is romákabbak! Mi még helyenként magyarul kommunikálunk a közben és otthon is. Ezért vannak elkeseredve a romákok!

  3. antal m.

    Ha jól értelmeztem volt, az autonómia részünkre az identitásunk megőrzése fő tényezője!
    Nem adhatjuk fel a nemzeti identitásunk minden jogát, nyelvet amely éltet!
    Nem akarjuk, hogy másodrendű emberként éljünk,- emberi jogok egyenlőségében van biztosítva az egyenlőség! Egyenlő jogú embereknek nem kell fogni a kezét-korlátozni az életét! Az ígéret betartást,- nem visszaélést vár el az embertől! AUTONÓMIA!