Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát Romániában rendkívül óvatos enyhülés követte. Az 1956-os magyarországi forradalom előtti éveket a rendszer konszolidációja jellemezte, ami előkészítette az ‘56 után beindított erőteljes nemzet- és államépítési folyamatot.

Kolozsvári utcakép a múlt század második feléből. Fotó: Erdély.ma / Erdélyi Krónika

Az 1950-es évek második felében a magyar többségű észak-erdélyi városok, köztük Kolozsvár románosítása állami prioritássá vált – olvasom Stefano Bottoni Az elveszett centrum – Kolozsvár a második világháború után címmel megjelent írását egy történelmi folyóiratban. Az 1956-ban tartott népszámláláskor a románok száma az 1948 óta eltelt 8 év alatt bekövetkezett közel harmincezres növekedéssel majdnem utolérte a magyarokét (74033 a 74155-tel szemben).

A vasúti műhelyekben és az újonnan létesített gyárakban – pl. a Carbochim üzemében – a munkások túlnyomó többsége már román volt, akik a közeli falvakból, Mócvidékről, és akkor még csekély számban a Kárpátokon túlról telepedtek be Kolozsvárra. Demény Lajos történész visszaemlékezése szerint 1957-ben a párt főtitkára, Gheorghe Gheorghiu-Dej pezsgőbontással ünnepeltette meg a KB épületében dolgozó káderekkel – beleértve a magyar nemzetiségűeket – a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentését, mely szerint Kolozsvár – a történelemben először – abszolút román többségű várossá vált. Az ötvenes évek első felében a városkép is gyorsan változott: az államigazgatás, a katonaság, az oktatási intézmények (elsősorban a Babeş-egyetem) és az új üzemek körül rohamléptekkel épült az egyre nagyobb, a régi magyar várostól immár függetlenül működő ,,román” Kolozsvár.

Az új kolozsvári román elit számára a magyar már nem a kommunikáció elsődleges nyelve volt, inkább csak egy megtűrt státusú nyelv az egyre dominánsabbá váló román mellett… A ,,magyar” Kolozsvár története még a Ceauşescu-korszak beköszönte előtt szimbolikusan is véget ért, amikor – 1964-ben – központi utasításra egyetlen éjszaka leforgása alatt átnevezték a magyar utcákat és eltávolították a kétnyelvű feliratokat. Bukarest ezzel jelezte, hogy számára lezárult a város románná tételének” folyamata…

Sajnos, évtizedek teltével, napjainkban is tart kincses Kolozsvárunk Napocává válásának folyamata. Az elmúlt időkre emlékezve azonban még énekelhetjük a régi slágert: „Szép város Kolozsvár, ott lakom a Szamosnál, a szőke haboknál, angyalkám, gyere már…”

Ferenczy L. Tibor / Háromszék

16 hozzászólás

  1. antal m.

    Tóducz ! Ön egy kicsit szeret hősködni és dramatizálni! Kétlem azt, hogy az Ön kedvére
    kerülne-e bár egy magyar is, akit Ön elfogad, mert a fáma eddig erről nem jelzett?!…..
    Ön annyira álságos, hogy kedvére nincs ember!…

    Válasz
  2. antal m.

    Tóducz írta: 2o18.1o.21-n o8:49 közelében
    Már mint ,,mese,,miként állítja téves:
    1.,,UDMR, alakulásakor/199o januárban/ a szeku gyorsmarsott kapott,- elhúztak!
    2.Csak a kommunista érában volt divat a,, fedőnév alatt,, bujkálni!
    3. ,,Maguk közül…,,felírták magukat egy listára,,- Ön honnan nézte mind ezt és nem volt ,,maguk közül,, ott!? ÖNT IS MEGTISZTELTÉK VOLNA EGY FELADATTAL!,– MERT EL LÓGOTT?!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., 1. Csak megnevezést, cégért váltottak. 2. Ma is divat, tessék végigböngészni csak itt a nickneveket. 3. Amikor láttam, hogy gyúródnak az UDMR elejére, volt pártfunkcionáriusok, szekus besúgok, Hajdú Victor Győző inasai, Ceausescu Lenuca táskahordói, akkor azt mondtam, hogy köszönöm szépen: én ezekből nem kérek. 1990 előtt se vegyültem velük, s utána sem!

      Válasz
  3. antal m.

    Tóducz,- annyira lehetőségem van mindent olvasni mint bár kinek
    Kedvenceim közé tartoznak a reális irományok, amelyek a nemzetnépeinktől erednek és közeliek hozzánk!

    Válasz
  4. Vasút

    A Napokázást nem értem miért kell pejoratív értelemben használni. Ha büszkék vagyunk a város múltjára, akkor ne szelektíven tegyük, ami nekünk tetszik. Napoca egy római város volt, amelyből rengeteg hagyatékot őriz még mindig Kolozsvár. Sajnos a Ceasescu-féle város-átnevezés, és az erőltetett kontinuitás-elmélet miatt van a magyarokban olyan kép, hogy minden, ami római és dák Erdély területén az egyenlő a románosítással. Holott erről szó sincs. Érdekes módon Magyarországon már teljesen másképp állnak hozzá a terület római értékeihez. Nem véletlenül látni a magyar válogatott meccseken Aquimcum (Budapest), vagy Savaria (Székesfehérvár) feliratú zászlókat. Büszkének is lehet lenni a tárgyi kultúránkra anélkül, hogy románok és kommunizmus jutna eszünkbe, bármennyire is nehéz. Főleg úgy, egy ilyen erőltetett, románosító kommunista-, majd Funar-rendszer után nagyon nehéz objektívan tekinteni a város tárgyi hagyatékára, de megéri!

    Válasz
    • Névtelen

      Csak egy helyesbítés, a Cluj Napoca román elnevezés, a latin Claudiopolis volt 😉.

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves Névtelen, a Napuca-t a romákok a “római korszakuk” előttről származtatják, a “dák korszakukból”. Olyan, hol volt, hol nem volt, számba vehető nyugodt lelkiismerettel!

        Válasz
    • Tóducz

      Kedves Vasút, csak Aquincumból és Savariából nem csináltak a romákok oláh várost, mint Napocaból, és nem azért írogatják a magyar válogatott meccseken használt zászlóikra városuk latin elnevezését is, hogy bizonygassák azt, hogy ők Romulus és Remus leszármazottjai!

      Válasz
  5. antal m.

    TÓDUCZ ! A dühösködése ellenére az említett személyeket a többségünk választotta a feladataikra,- tehát bizalomból!
    Ön is jól tudja, hogy az országot sokkal nagyobb többségű pártok vezetik-kormányozzák,-de ezután is IGY LESZ!! Ha Ön lenne UDMR /kedvenc magyarsága/ helyettük, semmivel /O/ se tudna többet elérni! EZT MEGGYŐZŐDVE ÁLLÍTOM! ……???

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., mese, egymást választották ki maguk közül a szeku jóváhagyásával, és felírták magukat egy listára UDMR fedőnév alatt. Aztán az Ön szerű többségünk választotta, jobb híján, bizalomból a “feladataikra”, az ez van, ezt kell szeretni lózung buzdítására! Olvasson több Stefano Bottonit és kevesebb Novák Csabi Zolikát!

      Válasz
  6. Rozsnyai László

    Maradjunk meg magyarnak.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Rozsnyai úr, egyesek megmaradtak, mások pedig nem, aki akar megmarad, aki nem, az nem!

      Válasz
  7. antal m.

    Tóducz ! Ki állította azt, hogy nem volt tervszerűsítés a románosítás Erdély szerte?-hisz bőven olvastam mind ezekről!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m.,há a kedvenc Novák Csaba Zolikája, akit úgy felmagasztalt! Egyébként, a Novák Csabi Zolika, UDMR-és szenátor, kutatásaival foglakozó cikk alatt, még ma olvashat egyet-mást. Egy másik kedvencéről is, a Markó Béláról!

      Válasz
  8. Tóducz

    Na, antal m. Novák Csaba Zolikája, mit tetszik szólni? Nem volt és nincs tervszerű romákosítás?

    Válasz
  9. Várközi

    A 70-es években, az egyik kolozsvári újságíró fültanúja volt, hogy egy megbeszélésen a városi pártbizottság hogyan döntötte el, hogy hány százalék a magyar, a román van a városban. Ebben az időben, az egyházi nyilvántartások szerint kb. 100 ezer magyar volt még Kolozsváron.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.