TVR1: MAGYARADÁS AZ EGYESEN
Hétfő, szeptember 3. (14.55 -15.50)
Erdélyben Bóklászva 6/1. - Furcsa is lett volna, ha az idők folyamán az erdélyi ember pont az erdeink fájából nem alkotott volna monumentálisat vagy maradandót. Nos alkotott: itt vannak, még léteznek, állnak falusi templomaink mellett az egykori ácsmesterek tervrajz nélkül, egyetlen vasszeg nélkül összerótt alkotásai, a haranglábak. Ezek közül mutatunk be néhányat.
A mecénás - Báró Kemény Jánosról jobb esetben azt tudjuk, hogy a Helikon irodalmi mozgalom létrejötténél bábáskodott, írt egy pár könyvet, de azt már nem, hogy az ő anyagi támogatásának köszönhetően menekült meg a csődtől a kolozsvári Magyar Színház, és a II. világháború után a vásárhelyi Székely Színház megszervezésében is fontos szerepet töltött be. A kétrészes dokumentumfilmben erről is szó lesz.
Kedd, szeptember 4. (15.00-15.50)
Zsögödből a világ – Székedi Ferenc igazi médiamunkás: újságíró, szerkesztő, műfordító, publicista, de volt tévés és jegyzeteit most is hallhatjuk néha a rádióban. Nyugdíjas, de dolgozik, teszi, amire szükség van, amire felkérik vagy megkérik. Csíkszeredában szinte nincs olyan esemény, ahol ne lenne ott. Tárlatok, könyvbemutatók, színházi események moderátora, házigazdája, krónikása. Családi házuk nyári konyháját átalakította, ablakot vágott, hogy láthassa a Hargitát, a természet változásait, közben pedig igyekszik rálátni sokakat érintő történésekre. Barátságos dolgozószobájában ezúttal az életéről mesél.
A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett festészet szakot, a nagyközönség mégis akcióművészként ismeri Ütő Gusztávot. 60 éves születésnapján festményeiből nyílt kiállítás az EMÜK-ben. A családtagokról és a szellemileg közel álló emberekről készült portrék mellett a kiállított munkák nagy része szervesen kötődik a világ különböző pontjain tartott cselekményművekhez. Riportunkban a szerkesztőség archív felvételének segítségével felidézzük a ’95-ben készült Térkép című performanszát, hozzá fűződő gondolatait, s felsejlenek mindazok a motívumok, amelyek életpályáját végigkísérik: a lokális vs. globális, az erdélyiség, vagy éppen az identitás kérdésköre.
Az államalapítás korai századaiban a templomok fából készültek Erdélyben is. A kő vagy téglaépületek bár időtállóbbak, ugyanakkor drágábbak is voltak. A Maros völgyében három nagyon régi, az 1241-es mongol betörést követően épült kőtemplomot tartanak számon. Ebből egyet használnak ma is: a tompaházit. Ezt mutatja be Ladányi Sándor nyugalmazott tiszteletes Erdély régi templomait ismertető sorozatunk következő részében.
TVR3: MAGYARADÁS válogatás
Kedd, szeptember 4. (11.00-12.50) – ismétlés
Gyilkos-tó legendája – A több, mint 40 éve tevékenykedő gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes és az utánpótlást biztosító Topánka, valamint Gereben táncegyüttesek közös előadásában, Ivácson László rendezésében elevenedik meg az erdélyi mondavilág egyik legszebb, legérdekesebb története. Fazekas Eszter és Molnár Miklós szerelmét a fiú katonasora és a Zsivány vezér ármánykodása árnyékolja be. Az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek vihar közepette leomlanak, maguk alá temetve a lányt a zsivánnyal együtt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből a Gyilkos-tó keletkezett. Riportunkban elbeszélgetünk az alkotókkal, előadókkal, és ízelítőt láthatnak az előadásból.
Demény Balázs zongoraművész – 1989-ben született Kolozsváron. Tanulmányait Buzás Pál irányításával szülővárosában kezdte, majd 2004-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban Eckhardt Gábor tanítványa. 2009 szeptemberétől, Kemenes András zongoraosztályában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. 2013-tól a berlini Művészeti Főiskola zongora-mester szakán Pascal Devoyon növendéke. Több nemzetközi verseny díjasa. A fiatal zongoraművésszel idén márciusban a bukaresti Balassi Intézetben beszélgetett Szilágyi Gödri Ildikó.
Karancsi Sándor emléke – A nagyszalontai születésű Karancsi Sándor festő, grafikus művészi világa Gyergyószentmiklóson teljesedett ki. Életének itt töltött évtizedei nyomot hagytak a hegyvidéki városban és annak lakóiban, ő maga pedig gyergyói székellyé vált. Halála után 14 évvel még mindig eleven az emléke. A Pro Art Galériában olyan munkákat szemlélhetett meg a közönség, amelyek többségét maguk a gyergyóiak akasztottak le a szobáik faláról, hogy a tárlat erejéig mindenki megcsodálhassa. Tájképek, grafikák, ex-librisek sorakoztak fel, csupán egy keskeny szelet mindabból, amit Karancsi alkotott, mégis szépen kirajzolódik általuk a művész életpályája. Riportunkban Karancsi Sándor életútjáról, meghatározó személyiségéről mesélnek gyermekei, Gábor és Aida, valamint Balázs József festőművész és Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész.
TVR2-Cultural: MAGYARADÁS A KETTESEN
Csütörtök, szeptember 6. (14.00-14.30) – ismétlés
Unitárius ünnepség Bukarestben – Az unitárius egyház a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at. A jubileumi év egyik állomása Bukarest volt, ahol két napos rendezvény keretében magyar és román nyelvű istentisztelettel, könyvbemutatóval és kiállítással emlékeztek meg a 450 éve Tordán tartott országgyűlésről.
Bihar megye napórái – Erdély napórái sorozatunkban Partium északi részére látogatunk el. Bihar megyében kevés a napóra. Ezen a vidéken régi napórát nem is találunk. Jákóhodos községben néhány évvel ezelőtt volt napóra, de mára már eltűnt. Van viszont Nagyváradon két új napóra, ezeket mutatja be sorozatuznk X. része.
Péntek, szeptember 7. (14.00-14.30) – ismétlés
Aranyszalagtár – Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Nagyváradon a margittai születésű Horváth Imre költő, újságíró, szerkesztő. Kedvenc műfaja a miniatűr, a négysoros, élete végén újra kivirágzott költészete. A városi ember élményvilágát fejezi ki. 1982-ben Labancz Frida, a Magyar adás egykori munkatársa kereste fel az akkor 76 éves Horváth Imrét, akivel a Betűkre bízom verseskötete kapcsán beszélgetett.
A szerkesztőség fenntartja a műsorváltoztatás jogát.
Rögzített műsorainkat megtalálják a magyaradás.ro honlapon.
Szívesen várjuk érdeklődésüket a Magyar Adás facebook-os profilunkon.