A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

A 2008-as gazdasági válságot követően a szolgáltatói ágazat Romániában dinamikusan fejlődött, a nemzeti hozzáadott értékhez való hozzájárulása szinte a kétszeresére nőtt. 2018-ban ebben az ágazatban dolgozott a foglalkoztatottak 25%-a, akik arányukhoz képest magasabb hozzáadott értéket állítottak elő, a GVA 44%-át – hívja fel a figyelmet az Erdélystat friss gazdasági elemzése.

Romániában a szolgáltatói szektor fejlettségét alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg. A szolgáltatások súlya a főváros térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációs településeken koncentrálódik. A bukaresti értékeket Erdélyen belül Kolozsvár és Temesvár, illetve vonzáskörzetük közelíti meg. Ugyanakkor Székelyföldnek is viszonylag jó a pozíciója, különösen az infokommunikációs ágazat területén. A székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.

A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az Unió 28 országában 54%-kal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 44% 2018-ban. Az elmúlt tíz évet tekintve az ágazat Romániában jelentősen, mintegy 94%-kal nőtt, szemben az uniós 24%-os bővüléssel.

A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU28 országaiban a bruttó hozzáadott érték 29%-át jelentik, Romániában ez csupán 23%. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25%, Románia: 21% 2018-ban).

A szellemi szolgáltatásokon belül az EU28 átlagán enyhén felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6,0% vs. 5,2%), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.

A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival. 2018-ban az összes romániai foglalkoztatott egynegyede dolgozott a szolgáltatói szektorban (mintegy 2,2 millió a 8,4 millióból). A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16%-a dolgozik, a nemzeti érték 23%-át állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10% vs. 21%.

Romániában az összes cég 34%-a tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22%), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.

A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltató cégek. E szerint a mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltató cégek. A kisebb és legalább 35%-os magyar aránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.

Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható.

5 hozzászólás

  1. antal m.

    Átfogóan, az országban való gazdálkodást elemezték. Szellemi vagy egyéb szolgáltatások!
    Mind ezeket az emberek kivitelezik, a meglévő műszaki-technikai felszerelésekkel. De, miért szaladnak az emberek dolgozni a jobban megfizetett országokba dolgozni? MERT AZ ANYAGI JAVADALMAK TÖBBLETE FONTOSAK AZ EMBERI MEGÉLHETÉSHEZ!
    Na, de itthon is épem olyan jól dolgoznak embereink, akár külföldön csak gyenge nálunk itthon a műszaki-technikai felszereltség, és kevés így a termelékenység!
    A MŰSZAKI-TECHNIKAI FELSZERELTSÉGET-GÉPESÍTÉST-AUTOMATIZÁLÁST KELL MEGOLDANI! Majd akkor itthon is termelni fogunk annyit mint nyugaton, és lesz amiből jobb fizetéseket biztosítani a vállalóknak! /dolgozóknak/ Akkor majd más lesz minden elemzés-kimutatás a grafikonon!

    Válasz
    • Dobai

      Mihály bátyám, most már otthon is tombol a technológiai
      forradalom, rövidesen minden automatizálva lesz.
      Pista bátyám is azzal dicsekedett, hogy ő egy automata
      gépen dolgozik.
      Kérdeztem tőle, hogy milyen az a gép?
      Asszonta: – há az olyan, hogy megnyomok egy gombot és
      egy száz kilós pityókás zsák a hátamra esik s azt
      be kell vigyem a raktárba.

      Válasz
      • antal m.

        Tisztelt Dobai!
        Gomb nyomás is nélkülözhető ,– termelékenység növelés, — nem!
        Az emberi alkatrész, — igen költséges. Ő, felügyelő!
        Fontos az automatizálás!

        Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök űr, ma már az informatika és a robotika a menő!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük