Március 30-án az Európa Tanács kiadott egy közleményt, amelyben az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértő Bizottságának felhívása szerepelt.
A karta szakértői megállapították, hogy a koronavírus-járvány idején az ET tagállamok nagy része nem tartja be a Chartában szereplő kisebbségekre vonatkozó anyanyelvhasználati jogokat, sajnálatos, hogy a kormányok hivatalos kommunikációja csak az adott állam hivatalos nyelvén/nyelvein zajlik.
Az ET szakértői felkérik az érintett államok kormányait, hogy a járvány ideje alatt tartsák tiszteletben a Chartában garantált (és általuk ratifikált) jogokat.
Románia esetén teljesen helytállóak az Európa Tanács intelmei és a Charta szakértők aggálya, hiszen az ország hatóságai, a bukaresti Stratégiai Kommunikációs Csoport és a kormány nem vette figyelembe a kisebbségek szempontjait a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kommunikáció során.
A szükségállapot kihirdetése óta a Stratégiai Kommunikációs Csoport kizárólag román nyelven kommunikál, csak román nyelvű szórólapok, plakátok készülnek, a Belügyminisztérium által koordinált rendőrségi autókból és a városok központi terein sugárzott figyelmeztető szövegek kizárólag román nyelven hangzanak el. Ráadásul március 18-án a járvány miatt – a közvélemény tájékoztatásának mellőzése mellett – Románia részlegesen felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását.
Az eljárás alapján a román kormány önálló mérlegelés tárgyává tett az Egyezményben szereplő alapjogokat, amely adott esetben hátrányosan érintheti a romániai magyar közösséget.
Az életbevágóan fontos és életmentő információkat a járvány miatt minden román állampolgárnak értenie kell, ezek a hatósági utasítások mindenki számára kötelezőek, a rendőrség óriási pénzbírságokkal bünteti azokat az állampolgárokat, akik nem töltik ki, és nem mutatják be igazoltatás esetén a belügyminisztérium által kibocsátott lakossági nyilatkozatokat, amelyek csak román nyelven kerültek kinyomtatásra.
A lakosság által ingyen hívható zöld számon nem lehet magyar nyelven érdeklődni. Az Egészségügyi Minisztérium közleményei csak román nyelvűek, a Közegészségügyi Igazgatóságok honlapjain nincsenek magyar nyelvű tájékoztatók. Ráadásul pont ezek a hatóságok hangoztatják, hogy a járvány nem diszkriminál, mindenki számára ugyanúgy veszélyes lehet. A Tanügyminisztérium sem vette figyelembe azt a tényt, hogy Romániában él Európa egyik legnagyobb kisebbsége, 1,25 millió magyar, 120 ezer magyarul tanuló diák van az országban, következésképp az online oktatás esetén meg kell oldani a magyar diákok távoktatását is.
A Charta szakértői az online oktatásból kizárt kisebbségek esetén egyértelműen diszkriminációról beszélnek, szerintük az oktatási szaktárca járvány idején is köteles a kisebbségek oktatási és nyelvi jogait biztosítani. A romániai szaktárca a romániai köztévében megszervezte az online távoktatást, azonban a magyar nyelvű műsorokat a közösség saját erőforrásból oldotta meg, magyar szülők, pedagógusok, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közreműködésével.
Az Oktatási Minisztérium magyar diákokat érintő jogsértő „gyakorlata” sajnos nem új keletű, a szaktárca már az eddigi években sem jelentetett meg például az érettségi előtt magyar nyelven mintatételeket, ezeket mindeddig a magyar pedagógusok fordították le diákjaiknak, így készülve a vizsgára.
A magyar közösséget ért jogsértések miatt szervezetünk [1] hatósági eljárásokat kezdeményezett, amelyekben felszólította az érintett szaktárcákat a magyar közösség jogainak tiszteletben tartására. Panaszleveinket megkapták az Egészségügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium illetékesei.
Az egészségügyi szaktárcához küldött panaszlevelünkben azt kértük, hogy az állampolgárok által hívható zöld számon lehessen magyar nyelven is tájékoztatást kérni és kapni, továbbá a DSP [2]–Közegészségügyi Igazgatóságok weboldalain kötelező módon legyen magyar nyelven történő tájékoztatás azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar él. Jelenleg még a Hargita vagy a Maros (ahol nagyszámban élnek magyarok) megyei Közegészségügyi igazgatóságok weboldalai is egynyelvűek, a Kovászna megyei Igazgatóság magyar nyelvű honlapja pedig átirányít egy magyar politikai párt, az RMDSZ által működtetett weboldalra, ahol viszont a közegészségügyi tájékoztatások nem találhatóak meg.
A Belügyminisztériumnak küldött panaszlevelünkben kértük, hogy a helyi és országos rendőrség tájékoztatása, a rendőrautók hangosbemondóin közzétett információk legyenek kétnyelvűek (román és magyar nyelvű). Az Oktatási Minisztérium illetékeseitől pedig azt kértük, hogy tartsák tiszteletben a magyar nyelven tanuló diákok jogait egyrészt az online oktatás, másrészt a nyolcadik osztályosok felvételijét, valamint a végzősök érettségijét támogató intézkedések során.
Egyúttal panaszt emeltünk az Oktatási Minisztérium Kisebbségi ügyekért felelős államtitkársága ellen. Az államtitkárság kollégái a napokban tájékoztatták a magyarul tanuló diákok iskoláit az Oktatási Minisztérium által közzétett érettségi gyakorló tesztekről, amelyek sajnálatos módon kizárólag román nyelven lettek közzétéve. A román nyelven közzétett történelem, matematika és más tantárgyak gyakorló tesztjeit a Kisebbségi Államtitkárság nem hivatalos felkérésére magyar anyanyelvű tanárok fordították le magyar nyelvre, azonban ez a feladat a Kisebbségi ügyekért felelős államtitkárság hatásköre.
Az RMDSZ által kinevezett kisebbségi oktatásért felelős államtitkár által vezetett államtitkárság hosszú idő óta jellemző diszkriminatív gyakorlatába illeszkedően, a tanárok önkéntes munkájával lefordított tételeket a szaktárca még csak fel sem tette a minisztérium hivatalos tárhelyére, hanem egy külön google drive [3] tárhelyről hirdeti azokat. Az eddigi minisztériumi intézkedések (magyar tankönyvek hiánya, online oktatás megszervezése, a 8. és 12. osztályosok gyakorlótesztjeinek összeállítása stb.) alapján félő, hogy a romániai magyar diákok diszkriminációja tovább erősödik az elkövetkező hónapokban.
A kisebbségi jogok (anyanyelvhasználat és oktatási jogok) érvényesülése, a jogvesztések megfékezése a koronavírus járvány időszakában kiemelten fontos, ezért szervezetünk munkatársai monitorizálni fogják a romániai közegészségügyi hatóságok, a rendvédelmi szervek, a bukaresti stratégiai kommunikációs törzs tájékoztatását, valamint az oktatási minisztérium rendelkezéseit.
[box]
[1] A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) 2007-ben Marosvásárhelyen alapított emberjogi és jogvédő szervezet, amelyik a romániai magyar kisebbség jogainak védelmét tartja alapfeladatának. A CEMO célja, hogy aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épülő felfogásának megerősítéséhez és támogatásához, amelyet érdekérvényesítés (advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következő kulcskérdésekre összpontosít: a magyar közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására.
[2] Direcția de Sănătate Publică
[3] https://drive.google.com/drive/folders/1pbZzzgkr63QA4q1elsULdank2GMIWMqT?usp=sharing [/box]
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) közleménye