A helyi román közösség megelégelte az állandó magyarellenes uszítást és gyűlöletkeltést, és inkább az építkezés, a városfejlesztés, az élhető környezet mellett foglal állást – véli Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi tanácstag, aki a testület pénteki ülésén egy olyan román rendezvény kapcsán fejtette ki gondolatait, amelyen Dan Tanasă is részt vett. Rodica Pârvan próbálta megvédeni a helyi románok önjelölt védelmezőjét, de nem sok sikerrel.

Fotó: We Radio

A múlt vasárnap a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrálisban hálaadó istentisztelet volt annak okán, hogy – nem kis anyagi ráfordítással, amihez a város is jelentős mértékben hozzájárult – befejeződött a templom felújítása. Gyenge hírverést kapott az esemény, de jelen voltak a híveken kívül főpapok, különféle intézmények vezetői és az önkormányzat képviselői is – közölte a Pro Urbe díjas nyugalmazott muzeográfus. Megjegyezte, hogy az érsek és a prefektus beszédét csendben hallgatták végig a jelenlevők, Antal Árpád polgármester viszont vastapsot kapott, sőt meg is éljenezték. Utána Dan Tanasă szólalt fel, aki azt mondta, hogy a polgármester románellenes, és felsorolta mindazt, amivel ezt, illetve saját pereit igazolni kívánta, ám szavait mély csend fogadta.

Cserey Zoltán úgy látja, hogy ennek az „érdekes és tanulságos” összejövetelnek különleges mondanivalója és üzenete van: azt jelzi, hogy a Sepsiszentgyörgyön lakó román közösség is megelégelte az állandó uszítást és gyűlöletkeltést, értékeli Antal Árpád polgármester fejlesztő, építő tevékenységét és az élhető városért tett erőfeszítéseit, és emellett foglalt állást.

Dan Tanasă fellépését Gheorghe Ion liberális tanácstag is hibának minősítette, a szociáldemokrata Rodica Pârvan azonban az uszító védelmére kelt. Elismerte, hogy a polgármester jelenléte „kinyújtott kéz” volt a románok felé, de kétszer is elismételte, hogy nevetséges a tapsok hosszával mérni bármit is, és hozzátette, hogy egy demokráciában mindenkinek joga van beszélni. Szerinte „minden etnikumnak megvannak a szószólói”, a megyei tanácsnál például Kulcsár-Terza József hozakodott elő valami, „állítólag románok által elkövetett atrocitásokkal a második világháborúból”, tehát „nem kell Tanasăre lőni”, mert Kulcsár úr hangosabban hirdet „nem egészen egészséges elveket”.

Atrocitások voltak. Lehetne beszélni például a Maniu-gárdisták szárazajtai és csíkszentdomokosi vérengzéseiről, de a megyei tanácsnál 1956-ról volt szó, Kulcsár-Terza József pedig nem uszított, Dan Tanasă azonban kimondottan ezzel foglalkozik – szögezte le az ülést vezető József Álmos, Cserey Zoltán pedig csalódottságát fejezte ki, amiért egy ilyen, a román–magyar közeledést szolgáló esemény kapcsán is vannak, akik az uszítót támogatják.

Demeter J. Ildikó / Háromszék

6 hozzászólás

  1. Mikulás

    Bizony irigykedve olvasom hogy a románoknak ilyen jól megy dolguk Székelyföldön, mert én a gúnyhatár közelében nőttem fel a Romániába került oldalon, ahol Trianon idejében 10% volt a román lakosság, de azóta betelepítésekkel annyira átfordították az arányt hogy most a magyar lakosság aránya kezd leesni 10% körülre, és velünk magyarokkal bizony annyira szemét módon bánnak a románok, én úgy nőttem fel, hogy gyerekkoromban mindennapos volt az atrocitás. A román gyerekek minden áldott nap megtámadtak bennünket, ököllel, kövekkel jöttek ellenünk, leköpdöstek bennünket. A román nyelvű tanárok nem léptek fel az atrocitások ellen, sőt volt amelyik azt mondta, itt az iskolában ne beszéljetek magyarul, otthon beszélhettek magyarul de itt ne, amivel bele gázoltak a jogainkba ezek a tanárok. Meg se lepődöm hogy egyes magyarokat annyira megtört ez a bánásmód mint például lássuk Török Zsolt hegymászó esetét akinek van bátorsága életét kockáztatva a Himalája legmagasabb csúcsait megmászni de ahhoz már túlságosan nyuszi hogy magyar zászlót vigyen magával. Mert úgymond az provokálná a románokat. Akkoriban utánanéztem az interneten, Török Zsolt Aradon nőtt fel és azt írta róla egy iskolatársa, hogy az iskolában minden áldott nap megtámadták és megverték a magyarokat a románok, Zsoltnak csak annyiból volt szerencséje, hogy az anyja tanárnő volt ebben az iskolában, ezért őt a román gyerekek megkímélték miközben a többi magyart ütötték. Szóval ilyen elferdült eltorzult személyiség alakulhat ki magyarokat ért állandó üldöztetés hatására mint például Török Zsolt esetében.

    Nem azt mondom, hogy most a székelyek kezdjék ütni a románokat a Székelyföldön. Jól van ez így, hogy szépen bánnak a románokkal. De van Isten az égben és ítélni fog, mert ez nem normális, hogy a Szent István király Magyarországára jött bevándorló románok ennyire szemetek az őslakosokkal szemben, miközben a magyarok ilyen szépen bánnak a románokkal. Továbbá azt hiszem, ez akkor se Románia ha a románok a fejük tetejére állnak, és akkor se Románia ha Franciaország Anglia és Amerika úgy döntöttek. Mert van magasabb hatalom mint az Antant, az a magasabb hatalom az Úristen, és az itt a kérdés, hogy Trianon megfelelt-e az isteni jog és igazságosság követelményeinek. Én hajlok azt hinni, hogy a trianoni diktátum Isten szemében semmis, érvénytelen, mert igazságtalan, és Isten szemében itt bizony továbbra is Magyarország van, csak éppen ideiglenesen igazságtalan külföldi megszállás alatt.

    Válasz
    • Tóducz

      Drága Mikulás bácsi, amikor Hargita és Kovászna megyében is 50% alá fog csökkenni a magyar lakosság létszáma, akkor olyan elbánásban fognak részesülni a romákok részéről, mint Ön egykor.

      Válasz
  2. antal m.

    A kovásznai román kisebbségnek nem kell fájjon a feje semmiért! Mindennel, –még szép szavakkal is ki vannak szolgálva, senki ott nem gyűlöli, mert akkor elköltöznének!?
    Bukaresti kiküldöttek, mint D.T. s mások fertőzik ott a levegőt, – gyűlölködni járnak a helybéliekkel! PRÓBÁLJÁK EZEN MÓDSZERÜKET KIHAGYNI ÉS RENDJÉN LESZ MINDEN!

    Válasz
  3. Buzsi Enikő

    Mielőtt hasraesnenk és üdvrivalgásban törnenk ki, nézzünk vissza a múltra, majd óvatosan vonjunk le ilyen optimista konklúziót. Én mindenesetre maradok a gyanakodva szemlélődesnel. Ismervén milyen fából faragták a nagy többséget. Ne legyenek illúzióink, csak magunkra és az Uristenre számíthatunk!

    Válasz
    • Mikulás

      Én Enikővel egyetértek. Volt balszerencsém saját szememmel látni, mit műveltek Marosvásárhelyen a románok 1990 Fekete Márciusában, pedig hát Marosvásárhely is egy idilli, békés hangulatú város volt, mielőtt betelepítésekkel megszüntették a város magyar többségét.
      Ez egy aljas patkány társaság, majd kimutatják a foguk fehérjét, ha többségbe kerülnek.

      Válasz
  4. Tóducz

    A taktikusabb helyi romákok, akiket megfelelési kényszerből a tenyerükön hordoznak a helyi magyarok. Jobb nekik a Székelyföldön, mert kiváltságos státust élveznek és civilizáltabban élhetnek, mint az óhazájukban. A kisebbségben élő romákok pozitív diszkriminációjából példaértékűen vizsgáztak a szülőföldes magyarok.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük