A helyi román közösség megelégelte az állandó magyarellenes uszítást és gyűlöletkeltést, és inkább az építkezés, a városfejlesztés, az élhető környezet mellett foglal állást – véli Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi tanácstag, aki a testület pénteki ülésén egy olyan román rendezvény kapcsán fejtette ki gondolatait, amelyen Dan Tanasă is részt vett. Rodica Pârvan próbálta megvédeni a helyi románok önjelölt védelmezőjét, de nem sok sikerrel.

Fotó: We Radio

A múlt vasárnap a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrálisban hálaadó istentisztelet volt annak okán, hogy – nem kis anyagi ráfordítással, amihez a város is jelentős mértékben hozzájárult – befejeződött a templom felújítása. Gyenge hírverést kapott az esemény, de jelen voltak a híveken kívül főpapok, különféle intézmények vezetői és az önkormányzat képviselői is – közölte a Pro Urbe díjas nyugalmazott muzeográfus. Megjegyezte, hogy az érsek és a prefektus beszédét csendben hallgatták végig a jelenlevők, Antal Árpád polgármester viszont vastapsot kapott, sőt meg is éljenezték. Utána Dan Tanasă szólalt fel, aki azt mondta, hogy a polgármester románellenes, és felsorolta mindazt, amivel ezt, illetve saját pereit igazolni kívánta, ám szavait mély csend fogadta.

Cserey Zoltán úgy látja, hogy ennek az „érdekes és tanulságos” összejövetelnek különleges mondanivalója és üzenete van: azt jelzi, hogy a Sepsiszentgyörgyön lakó román közösség is megelégelte az állandó uszítást és gyűlöletkeltést, értékeli Antal Árpád polgármester fejlesztő, építő tevékenységét és az élhető városért tett erőfeszítéseit, és emellett foglalt állást.

Dan Tanasă fellépését Gheorghe Ion liberális tanácstag is hibának minősítette, a szociáldemokrata Rodica Pârvan azonban az uszító védelmére kelt. Elismerte, hogy a polgármester jelenléte „kinyújtott kéz” volt a románok felé, de kétszer is elismételte, hogy nevetséges a tapsok hosszával mérni bármit is, és hozzátette, hogy egy demokráciában mindenkinek joga van beszélni. Szerinte „minden etnikumnak megvannak a szószólói”, a megyei tanácsnál például Kulcsár-Terza József hozakodott elő valami, „állítólag románok által elkövetett atrocitásokkal a második világháborúból”, tehát „nem kell Tanasăre lőni”, mert Kulcsár úr hangosabban hirdet „nem egészen egészséges elveket”.

Atrocitások voltak. Lehetne beszélni például a Maniu-gárdisták szárazajtai és csíkszentdomokosi vérengzéseiről, de a megyei tanácsnál 1956-ról volt szó, Kulcsár-Terza József pedig nem uszított, Dan Tanasă azonban kimondottan ezzel foglalkozik – szögezte le az ülést vezető József Álmos, Cserey Zoltán pedig csalódottságát fejezte ki, amiért egy ilyen, a román–magyar közeledést szolgáló esemény kapcsán is vannak, akik az uszítót támogatják.

Demeter J. Ildikó / Háromszék