Huszonnyolc évvel a rendszerváltozás után az erdélyi románok már nyitottabbak a magyarok és a kisebbségek irányában, mint korábban – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány évente megtartott kisebbségi szemináriumán, amelynek idei központi témája Nagy-Románia megalakulásának centenáriumi éve volt.

Kelemen Hunor. Fotó: Gönczy Tamás/Maszol

Az RMDSZ elnöke elmondta: nem hiszi, hogy megoldódnak Románia problémái pusztán gazdasági növekedéssel vagy modernizálással, jövőkép és őszinte beszéd hiányában nem lehet fejlődni. Rámutatott, Romániában nem létezik hosszú távú tervezés és a román–magyar kapcsolatok rendezésére sincs terve Bukarestnek.

Kifejtette azt is, nem igaz a bukaresti diplomácia azon állítása, hogy modellértékű a kisebbségvédelem Romániában. Ez csakis akkor válik igazsággá, ha maguk a kisebbségi közösségek állítják.

„Ha igaz lenne a román diplomácia állítása, akkor miért gátolja Románia a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, miért akarnak felszámolni egy magyar iskolát?” – mondta Kelemen Hunor.

A 2018-as esztendőhöz fűzött elvárásokról elmondta: a romániai magyarság Romániá­hoz való csatolása után száz évvel is meg akarja őrizni közösségi identitását, versenyképes, erős közösségként akar élni szülőföldjén. Ehhez hosszú távú intézményesített megoldásokra van szükség, amelyeket parlamenti eszközökkel akar megszerezni az RMDSZ – tette hozzá.

Kitért egy átfogó közvélemény-kutatás eredményeire is, amely az RMDSZ megrendelésére készült. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy az Erdély területén élő románok ma már nyitottabbak a magyarok és a kisebbségi közösségek irányában, az erdélyi politikusok esetében azonban a helyzet változatlan, ők továbbra sem mernek előrelépni, változtatni, ha a magyar közösség jogbővítéséről van szó. Rámutatott: a különböző autonómiaformákat a románok egyhangúlag elutasítják, függetlenül attól, hogy Románia melyik régiójában élnek.

Kelemen Hunor szerint a törvényeket sok esetben nem tartják be Romániában, a megszerzett kisebbségi jogokat visszavonják, érvényesítésüket akadályozzák, nagyon sok esetben nem politikai, nem parlamenti eszközökkel. Ilyen értelemben egyfajta visszafejlődést tapasztalnak a 2007-es európai uniós csatlakozást megelőző időszakhoz képest a romániai magyarok – összegzett a szövetségi elnök.

Háromszék