A Székely Nemzeti Tanács győzelme az Európai Unió Bíróságán

Ferencz Csaba alelnök, Dabis Attila külügyi megbízott és Izsák Balázs elnök / Fotó: 3szek.ro

Óriási sikert ért el a Székely Nemzeti Tanács Luxemburgban. Az Európai Unió Bírósága másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben a Bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A bíróság tehát a kezdeményezőknek adott igazat az Európai Bizottsággal szemben.

Székelyföld lakosai régóta tapasztalják, hogy a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során. A Székely Nemzeti Tanács az aláírásgyűjtési kezdeményezésével ezért az uniós kohéziós politika szabályain kíván változtatni annak érdekében, hogy az Európai Unió adófizető polgárainak pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni.

2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia).

A Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményezők 2013-ban pert indítottak a Bizottság ellen a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt, de az elsőfokú Törvényszék 2016-ban elutasította a felperesek keresetét. A szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához.

A kezdeményezésben a Székely Nemzeti Tanács európai partnereivel közösen arra kéri Brüsszelt, hogy az Európai Unió kohéziós politikája  kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, tehát azon közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezők szerint a nemzeti régiók, így Székelyföld lemaradását úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. A Székely Nemzeti Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Szerződéseket és az Alapjogi Chartát, vegye komolyan és teljesítse azt a kötelezettségét, hogy hozzá kell járulnia az Unió kulturális sokszínűségének a fenntartásához. Figyelemmel az Európai Unió regionális politikája keretén belül felhasznált fejlesztési támogatások visszaélésszerű, nemzeti kisebbségek által lakott régiókat hátrányosan érintő tagállami újraelosztásának gyakorlatára, a kezdeményezés arra kéri Brüsszelt, hogy a nemzeti régiók lemaradásának megállítása, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, valamint teremtse meg a garanciákat sajátosságaik fenntartásához és a megfelelő gazdasági fejlődéshez. A nemzeti/etnikai kisebbségi régiók társadalmi, területi kohéziójában rejlő addicionális gazdasági potenciál megfelelő kohéziós politika mellett felszabadítható, és gazdasági erőforrássá változtatható az adott régiók hasznán túl a tagállamok és az Unió egészének javára. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok nemzeti kisebbségi régióik elsorvasztására használják az uniós fejlesztési támogatásokat. Az Európai Uniónak tehát – akár a kohéziós politikára vonatkozó uniós költségvetésből erre elkülönített forrás biztosításával – véget kell vetnie a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációjának és tudatos leépítésének, mivel a nemzeti régiók európai közös örökséghez tartozó kulturális sajátosságai csak így őrizhetőek meg.

Az Európai Unió reform előtt áll. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme, a következő évek pedig arról fognak szólni, hogy merre halad tovább az európai integráció. Az Európai Unióról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az Európai Unió – többek között a jogállamisággal egyenértékű – alapértékeként határozza meg. A Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint nem beszélhetünk e jogok tiszteletben tartásáról, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését. A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió fent nevezett alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának, és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése megfelelő megoldási javaslatot tartalmaz erre a problémára, ezért a Székely Nemzeti Tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a 2013-ben benyújtott kezdeményezést eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

3 hozzászólás

  1. Névtelen

    Igen is nagyon fontos az, amit Izsák Balázsék tettek és elértek! Hiszen az Unió addig elé a kisebbségek fogalom alatt a homoszexuális csoportokat és a emigránsokat értette és a kisebbségi ügyeket így is kezelte, nem akart – és nem akar – tudomást szerezni arról, hogy az őshonos kisebbségeknek a jogait nem, csak, hogy elveszik, de most még az uniós gazdasági járulékaikat is le nyúlják a felettük zsarnokoskodó és őket kisemmiző nemzeti “nagyobbsági” politikusok és az állami közigazgatás!

    A legjobb példa erre az, hogy még az ellenzéki romám politikusok is, szemforgatóan hazudoznak és manipulálnak ebben a kérdésben:

    Dacian Cioloş szerint hiábavaló Székelyföld autonómiájáról beszélni

    2019. március 14., csütörtök, 15:16 | Agerpres

    Amíg az emberek szegények és nincsenek fejlődési lehetőségeik, hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni – véli Dacian Cioloş.

    Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke az alakulat Hargita és Kovászna megyei szimpatizánsaival találkozik csütörtökön. A csíkszeredai találkozón a volt miniszterelnök azt mondta, szerinte hiábavaló a Székelyföld autonómiájáról beszélni mindaddig, amíg az emberek szegények, és nincsenek fejlődési lehetőségeik. Cioloş szerint attól, hogy folyamatosan ez a téma kerül előtérbe, nem fog javulni az emberek életszínvonala. Úgy véli, a befektetések ösztönzése, a gazdasági fejlődés, a román és magyar lakosok közös problémáinak orvoslása jelentené a megoldást e térség számára.

    „Úgy gondolom, hogy az identitással, kultúrával kapcsolatos tényezőket valahogy össze kellene kötni a gazdaságfejlesztési projektekkel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya jelentette probléma nem oldható meg, ha csak az etnikai vonatkozású tényezőkkel foglalkozunk, főleg ha ezeket egyoldalúan kezeljük” – fogalmazott.

    Dacian Cioloş példaként rámutatott, a Marosvásárhely és Brassó közötti autósztráda sok befektetőt vonzana, ugyanakkor kiemelte, a román államnak „felelőssége és érdeke” elősegíteni a magán- és közberuházásokat, idevonzani a külföldi befektetőket, hogy munkahelyek létesüljenek a térségben. Mint mondta, olyan faluból származik, amelyet jelenleg 60 százalékban magyar, 40 százalékban román nemzetiségűek laknak, és meggyőződése, hogy ha jólét van, illetve a jólét elérésére törekednek az emberek, megoldást találnak minden más természetű problémára is.

    Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó 1-es cikkelyének esetleges módosításáról, a PLUS elnöke azt mondta, alakulata rendjén valónak találja a cikkelyt, nem tartja szükségesnek a módosítását. „Nem az alkotmánymódosítás a megoldás a bizonyos jogokkal, nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákra. Az alaptörvény e tekintetben szerintem teljesen demokratikus és európai” – hangoztatta Cioloş, aki ugyanakkor jókívánságait fejezte ki a romániai magyaroknak március 15-e alkalmából.

    https://www.xxx

    Válasz
  2. antal m.

    ,,Kohézió,, egy Unió-s szlogen lett, azaz összetartó erő! De, egyelőre elég kérdéses!?…
    Ha lenne kohézió az emberekben, vezetésben akkor már pártokra se lenne szükség, amelyek pont a széthúzást okozzák mindenhol! POLITIKAI POR HINTÉS!

    Válasz
  3. Tóducz

    Hogy milyen “ÓRIÁSI” majd ezután meglátjuk! Izsák úr egyszer tegye jogilag rendbe a Székely Nemzeti Tanácsát, s csak azután ömlengjen.

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük