A székelyeknek mindig kell az ösztöke!

Nagyapám szavajárása volt – nyugodjon –  ki ráhagyta édesapámra – szintén nyugodjon – és ő rám, ki még nem nyugszik ugyan, de vélhetően neki is eljön a megnyugvás ideje!

Pontosabban a következőképpen hangzik a szöveg: „A székelynek mindig kell az ösztöke – ha bajban van, a segítség és – ha megérdemli nagy ritkán – a dicséret, de azzal csak csínján!”

Tegnap, szeptember huszonhetedikén, a helyhatósági választás napján, amikor az internetet böngésztem úgy dél fele, felkavaró híreket olvastam. Arról, hogy Marosvásárhelyen rendkívülien alacsony a magyar szavazók részvétele ezen a létfontosságú választáson. Megdöbbentem, hiszen már szinte biztosra vettem, hogy a vásárhelyi székelyek végre felrázódtak közömbösségükből felmérve ennek a soha vissza nem térő alkalomnak a jelentőségét!

Ekkor villant be agyamba a jó nemzetismerő nagyapám intelme és rögvest nekifogtam egy ösztöke megírásának, amely a következőképpen mutat:

KEDVES VÁSÁRHELYI SZÉKELY TESTVÉREINK!

Nem erről volt szó tesócskáink, azt ígértétek, hogy elmentek 2020. szeptember 27-én szavazni az önkormányzati választások magyar jelöltjére! Úgy hírlik, bár ne lenne igaz, hogy nagyon nem tolakodtok az urnáknál!

Meglehet nehéz felállni a kávézó asztalok mellől, a televíziónézést abbahagyni vagy felkelni a puha ágyból vasárnap reggelén. De vajon nagyapáitoknak, apáitoknak könnyű volt-e 1990. márciusában kiverni a túlerőben lévő csőcseléket a városból cigány testvéreink segítségével?

Nektek félórányi időtökbe és négy pecsétlenyomásotokba kerülne, hogy segítsetek magatok és az egész székelység sorsán, mert székely főváros vagytok, miért bicsaklott meg akaratotok? Azt mondjátok, hogy a többi székely megye sem remekel az ügyben! Ebben van igazatok, de nálatok van a legnagyobb gubanc és most eljött az idő, hogy részben orvosoljátok! 

Még van remény, álljanak újra mellétek a cigányok is, mert ők is magyarok! „Magyar cigányok!” Úgy, ahogy mi székely-magyarok vagyunk, de egy a sorsunk! Ne késlekedjetek, mert elődeitek sem késlekedtek, és bátor, kitartó elődöknek, bátor, kitartó utódaik legyenek, hanem elvész még az emlékünk is és nem fog sajnálni soha senki! 

Sebők Mihály író, publicista. 

Meglehet, hogy nem ért el hozzátok ez a felhívás marosvásárhelyiek, és az is meglehet, hogy szükségtelen volt, mivel az eredmények azt mutatják, hogy tolongtatok az urnák előtt! Azért ne nehezteljetek rám, túlságosan aggódtam, már évek óta azt teszem és nemcsak Marosvásárhelyért, hanem az egész székely-magyarságért.

Felcsillantottatok egy reménysugarat a székelység számára, ami újra erőt ad az elkövetkező időkre. „Nem csak veszíteni, hanem nyerni is képesek vagyunk összefogással és konok kitartással!”

Éppen most bizonyítottátok be, de nem akarlak agyondicsérni benneteket, mert nagyapám tanítása szerint csak csínján a székelyek dicséretével, és mivel az csak harmadlagos. Előbb van az ösztöke, azután a segítség és utolsó csak a dicséret.

Ezért, először és utoljára mondom el nektek: az, amit a tegnap, huszonhetedikén összehoztatok, igazi férfimunka volt! Gratula!

Sebők Mihály

19 hozzászólás

  1. antal m.

    Szívélyesen olvasom mindig Sebők Mihály sorait, aki tisztán-puritán megőrzi a székelység nyelvi eredetiségét is anyanyelvünk szerint! A HÍVŐ-vel is egyet értek. Sebők Mihály egy tisztességes testvér emberünk, nem felvágó-gőgös személy és nem ,,nyakas székely,,–mindig elismerte azt is ha tévedett!
    Várom mindig az írásait! Utólag is köszöntöm,- Isten éltesse névnapja alkalmával is!

    Válasz
  2. Hívő

    Nekem is az a véleményem, hogy a szerző, Sebők Mihály tévedett! Önök közül ismernek egy páran, mivel évekkel ezelőtt a hozzászólók táborához tartoztam, visszavonultam! De megmaradtam az újság hűséges olvasójának.
    Önök miatt vonultam vissza, tisztelet a kivétel Mivel önök, tisztelet a kivétel, úgy viselkednek, mint az éhes rókák, kik a lyuk szádánál lesik az ürgét, hogy elkapják, de ha nincs préda gyakran egymásnak esnek! Önök nem nem lelkük és értelmük épülésükért olvasnak, hanem egy jó, izgalmas szócsata reményében, melyből nem hiányzik az egymás sértegetése sem.
    Sebők Mihálynak, most volt a születésnapja és ahelyett, hogy felköszöntötték volna, ha egyébért nem azért mert szórakoztatja önöket, kíméletlenül elmarasztalták, tisztelet a kivétel. Önöknek tehát, tisztelet a kivétel, egy jó ellenségeskedés érdekében semmi nem szent?
    Én mégis azt mondom, hogy Sebők Mihály tévedett a legnagyobbat, tévedése emberségből fakadó! Mert nem szabadott volna válaszolnia egy olyan kedves olvasó észrevételére, aki ebből az írásból csak egyetlen szavat jegyezett meg és kifogásolt, a “TESÓ” szó használatát. A különben egy jól megírt, nemzeti érzelmekkel tűzdelt, köszönetet és bátorítást nyilvánító cikkből. Az, hogy miért éppen egy kifogásolt szóval foglalkoznak egyesek, csak a rosszindulatnak, vagy szűklátókörűségnek tulajdonítom!
    Én nem vagyok író, és mint nem író megengedhetem magamnak, hogy kijelentsem: Nem mindig kell figyelembe venni, tisztelet a kivétel, a kedves olvasó véleményét, mivel a kedves olvasók között is akadhat gyarló ember!
    Ezzel tévedett Sebők Mihály a többi ennek a tévedésnek következménye.
    Én személy szerint nem írnék önöknek, tisztelet a kivétel, de erről Sebők Mihályt nem tudnám meggyőzni és nem is akarnám csak csodálom türelmét! Annak vagyok a híve amit a közmondás is tart a legnagyobb tisztelettel a kivételnek: “Margaritas anti porcos!”

    Sajnos nem fog módomban állni válaszolni további hozzászólásaikra, de tiszteletem az arra érdemeseknek!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves Hívő úr, az Ön által itt adagolt latin nagy mondás: “Margaritas anti porcos” ( ami nem anti, hanem ante!!!! – Gyöngyöket disznó elé ne szórjatok-), egy kicsit erős. hisz magyarul a jelentése az ókori latin mondikának: “Beavatatlanok, tudatlanok előtt hiábavaló nemesebb dolgokról beszélni.”, vagy “Tudatlan emberek előtt ne beszéljünk olyan dolgokról, amiket úgysem értenének meg”. Ezzel a latin “bölcsességgel” Sebők urat és az erma olvasóit és beíróit minősítette! Még csak annyit, hogy ma már nem elég a “tudatlan embereknek” nemzetiesen írni, ennél valamivel több szükséges ahhoz, hogy írónak és publicistának titulálhassa valaki önmagát! Tisztelettel és további kellemes keresztény önmegtartóztatást kívánok Önnek.

      Válasz
  3. Sebők Mihály

    Kedves Nyilas, ne próbálja velem elhitetni, hogy tisztel, nem vagyok annyira azért hiszékeny. Megjártam én is az élet iskoláját, jó emberismerő lettem és nemsokára hét mázsa nyomja a vállaimat! Ön próbálja intelligencia csomagjába rejteni fullánkját. Engem nem téveszt meg sem ön, sem más, és el sem tántorít! Tiszteletem! A tesóra még visszatérek!

    Válasz
    • Nyilas

      Kedves Sebők Mihály úr.
      Természetesen önnek ahhoz is joga van, hogy azt higgyen el, amit akar. A közel 70 éves kor, meg arra is feljogositja, hogy személyes sértésnek vegye, ha ffelhívják a figyelmét a tévedéseire. Egy bizonyos kor után már minden elnézhető. Nekem elhiheti, közel tiz évvel vagyok ön előtt.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Nyilas úr, ilyenek a “nyakas” székelyek!

        Válasz
  4. Mikulás

    Tesókáim!

    A magyar cigányok, és a Nyárád menti székelyek igen nagy érdemeket szereztek Marosvásárhelyen, 1990 Fekete Márciusában.

    Az írás pedig nagyon jó.

    Minden magyar érzelmű cigány testvéremet áldja meg a Jó Isten, én is ott harcoltam Marosvásárhelyen, nem felejtek! Testvérek vagyunk és azok is maradunk!

    Válasz
  5. Sebők Mihály

    Valóban nagyon elnéztem a szótárban, “tesó”, (haver) úgy tűnik magyar zsargon. Az angol megfelelője “bró”. A fontos az, hogy egyre gyakrabban használják és nem csak a cigányok! Egyébként az író eldöntheti, hogy milyen szavakat használhat, csak rossz hatást ne keltsen az olvasóban! Dobai úr köszönöm a hozzászólását, és mindenkiét!

    Válasz
    • Nyilas

      Hát kedves Sebők Mihály, én tisztelem önt, de ebbe most jól bele tetszett keveredni. A cigányság köréből terjedő “tesó” zsargont megmagyarázza egy zsidó eredetü szóval, mint magyar zsargon.
      Természetesen íróként olyan szavakat haszál, amilyent akar. Bár az iróknak valamikor feladatuk volt a kultúra megőrzése, benne a nyelvművelésé is.

      Válasz
  6. Sebők Mihály

    “Tesó”, angol nyelvből eredő szó. Férfiak egymás közötti barátságot feltételező, bizalmaskodó megszólítás!

    Válasz
    • Nyilas

      Mint ahogy a szerbből a Sárgarépa. meg a Szoba

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Nyilas úr, a szerző író és publicista!

        Válasz
    • Dobai

      Semmiképp sem angolból átvett szó! Gyakori a”bro”
      kifejezés használata, ami a brother-nek a rövidítése.
      De ettől függetlenül jó az írás.

      Válasz
      • joe

        Meg hsznaljak a ,,bratyo,, kifejezest is,foleg a Felvidekiek. Dolgoztam veluk eggyutt. A szlenget ne csak Amerikaban hasznaljak,es nem minden csak rossz!!! -terjedt el onnan,sot sokkal tobb jo mint rossz

        Válasz
        • Nyilas

          Mondjon egyet Jóe. Mármint a kultúra területén

          Válasz
          • joe

            Eloszor is milyen ,,kulturara,, gondolt Nyilas. Mert a technikai terulet,nem en allitom,en csak idezek egy ,(hogy ugy fejezzem ki,hogy nehogy sertve erezze magat) egy sokkal nagyobb nemzetkozileg is elismert iro szerint) a huszadik szazad a tudomany es technika Amerikae volt. Aztan sorolhassa a kulturajat.,mert azert megszamolhatja a felkezen.

  7. tömrer

    A cigányok nevezik tesónak egymást…

    Válasz
    • joe

      Hat kedves Tomrer ur,akkor azok akikket ismerk,es hasznaltak ezt a kifejezest,es nekik megmondom,hogy ON szerint ciganyok,nem hiszem,hogy nagyon boldogok lesznek.

      Válasz
  8. józsi

    Gratula az írásért Sebők úr !

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük