Csütörtökön, december 20-án hivatalosan is átadták az elektromos beléptető rendszert a Szent Anna-tónál, illetve a természetvédelmi területet fenntartó szervezetek ismertették a további turisztikai beruházásokat.

Az eseményen köszöntőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának is, bízva abban, hogy partnerségben számos olyan turisztikai fejlesztés és gazdasági beruházás valósul majd meg, a Csomád – Bálványos térségben, amely a fiatalok számára is vállalkozási lehetőséget biztosít. Mint mondta, az övezeti rendezésének terve egy olyan közös, nagy vállalkozás az érintettekkel, amelynek célja fenntartható módon fejleszteni, és láthatóvá tenni a térséget. Ez pedig a fiatalok számára is lehetőségeket biztosít az itthon maradásra és a környék településein is növeli majd a vendégéjszakák számát. Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor gratulált a lázárfalvi közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közös munkájának, kiemelve, hogy a lázárfalvi közösségnek egyben kihívás és lehetőség is Székelyföld egyik legértékesebb kincsének a megőrzése és láthatóvá tétele a turisták számára. Borboly Csaba mindezek mellett Tamás Sándor háromszéki kollégájának is gratulált legújabb kiadványához, kiemelve, hogy az ehhez hasonló múltbeli történetek, a legendákkal együtt még inkább növelik egy térség vonzerejét.

Tamás Sándornak, Kovászna Megye Tanácsa elnökének személyes kötődése is van a Szent Anna-tó övezte helyhez, hiszen, mint elmondta, édesapja volt az, aki az 1970-es évek elején a tóhoz vezető útépítés munkálatait vezette. „Mi háromszékiek is számot tartunk a Szent Anna-tó övezte helyhez. A sajátomnak érzem ugyanúgy, mint a csíkiak, és más háromszékiek. Kötelességünk megőrizni és megbecsülni ezt a természet adta ajándékot, amely ősidők óta meghatározza térségünket” – fogalmazott az elnök, aki vetítettképes előadás által bemutatta a több mint 10 ezer esztendeje évről-évre megújuló „tengerszem” térképi megjelenítését 1914 előttről. A jelenlevők tartalmas és színes, több száz éves írások, feljegyzések, látképek és történelmi, kéziratos térképek révén ismerhették meg Székelyföld regényes kincsét, az élet asszonyát, a gyönyörű örök ifjú nőt, az asszonyok oltalmazóját. „Fontos megőriznünk a múltat, a legendákat, de mindez önmagában nem elégséges turisztikai hasznosítás szempontjából, hanem infrastrukturális fejlesztéseket is kell eszközölnünk köréjük. Éppen ezért fontos a Szent Anna-tó körüli turisztikai szolgáltatáskör bővítése és az ezt szolgáló beruházások is”—tette hozzá Tamás Sándor.

 

 

A természetvédelmi terület tulajdonosa, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság közösen a Pro Szent Anna Egyesülettel célul tűzte ki, hogy az emberek számára értékként továbbra is megtartsák a Szent Anna-tavat, figyelembe véve a jelenkor követelményeit és a múltbéli értékeket.

Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője a tó és a Mohos tőzegláp jövőképét ismertetve részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a jövőbeni fejlesztésekről. Céljuk olyan turisztikai infrastruktúra kiépítése, amely szem előtt tartja a környezettudatos közösségi nevelést, a természetvédelmi terület megőrzését. Bővítik és rendszerezik a látogatás körülményeit: beléptető rendszeren áthaladva állandó és szezonális parkolók állnak az évente 150-200 ezer idelátogató rendelkezésére, információs központ, büfé, ajándék üzlet várja az érdeklődőket, menedékházat és camping helyet alakítanak ki. Különböző, lelátókkal ellátott tanösvényeket építenek ki a kráterek közötti nyeregben. Az antropikus hatásokat a gerinc tetejére összpontosítják: továbbra is szükség van az öko mellékhelyiségekre, a fürdőzés és a piknik tilalom további fenntartására, mely utóbbiaknak a közeljövőben a gerincen biztosítanak teret „székely dézsás-szaunás wellness központ” formájában, de téli-nyári eszközszerzési lehetőséget is nyújtanak, amellyel a nyeregből lejuthatnak a tóhoz a turisták. Az alapinfrastruktúra kialakítása után a jelenlegi, több személy szállítására képes jármű helyett elektromos autókat is vásárolnak.

Az eseményen Mihály István, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség képviselője A Szent Anna fenékrajzainak nyomában című előadásában a tónál végzett aktuális mérési eredményekről számolt be. (sajtóközlemény, fotók: Kocsis B. János)

7 hozzászólás

  1. Sorok-Soros

    A Szent Anna to az Uristene volt,most is az Ove,es az lesz az ido vegtelensegeig. Az emberek csak bitoroljak,szennyezik ugy a tavat mint a kornyezetet. Nem azon kell vitatkozni,hogy kie,hanem azon lenni,hogy tisztan megtartsak a jovo nemzedeknek. Na az mar egy kicsit nehezebb.

    Válasz
  2. antal m.

    Nem veszhet el egy lej sem! Mégis szerencsésnek tartom magamat, mert én minden irányból bejártam régen,- e környezetet!

    Válasz
  3. Mikulás

    Politikus-evő növényt is kellene telepíteni a Mohos tőzeglápba, az ott tenyésző rovarevő növény, harmatfű (Drosera rotundifolia) mellé.

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Inkabb valami ,,okosito,, novenyt kellene telepiteni,nem csak a TO kore,hanem az egesz vilagon,es oriasi reklamtablaval osztonozni az embereket,hogy fogyasszak. Persze meg az sem lenne hatasos mindenkire,de legalabb valamit segitene. Egyebkent olyan sok informacio all az emberiseg rendelkezesere,hogy okosodjanak,muvelodjenek,de egyresze ,keptelen a masik pedig,hogy nagyresze nem akar. Ezt ugy hivjak,hogy betuirigyseg. Az okrot ellehet vezetni a valyuhoz,de nem lehet eroszakolni,hogy igyon is belole.

      Válasz
  4. Tóducz

    Alkalom, hogy a helyi UDMR-és főmuftik villoghassanak és “ámulatba” ejtsenek.

    Válasz
  5. Várközi

    A Szent Anna tó és a Mohos szigorúan védett terület kéne legyen, (ha azt szeretnénk hogy az unokáink is láthassák) és nem wellness – dézsás – italozó hely vagy flekkenközpont dorbézolásra.
    Viszont kilátókat lehetne építeni, pl. a Csomád gerincre, korlátozott túra – ösvénnyekkel.

    Válasz
  6. Mikulás

    Hihihi… A Szent Anna fenékrajzainak nyomában…

    Mihály István Uram, sokat rajzolhatta az említett hölgy fenekét. Sokat méricskélte, sokat rajzolta. Ha ezt előre tudom, én is környezetvédőnek mentem volna, nem kémikusnak!

    Válasz

Hagy egy Válaszot Tóducz-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük