„A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja” - Katolikus ünnepek farsangkor

Fotó: Zalaszentbalázs, önkormányzat

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február első hetében a Szent Balázs napi és a Gyertyaszentelő Boldogasszony napi népszokásokat gyűjti össze.

A farsangot a néphagyományban a táncmulatságok, bálok és a nagy evés-ivások jellemezték, ugyanakkor az önfeledt szórakozás mellett számos más népszokás is köthető az időszakhoz. A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora február elejének két jeles népszokását mutatja be: a katolikus vallású falvakban élő gyertyaszentelést és a Szent Balázs napjához kapcsolódó balázsolást.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja február másodikára esik. Mint arra az ünnep neve is utal, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Szentelt gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, de adtak a haldokló kezébe is, „hogy annak fényénél múljon ki a világból”. Sőt, a mágikus erővel felruházott gyertyát minden nagyobb ünnepen meggyújtották.

A harmadik században élt Szent Balázst – aki orvos és püspök volt – legendái alapján  mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Innen ered az a február 3-ai szokás, hogy a pap a gyermek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott. Ez a Balázs-áldás vagy balázsolás. Almát is szenteltek ilyenkor, hogy torokfájás elleni gyógyszer váljék belőle. A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon pedig fakard. Nyársat is vittek magukkal, hogy a háziak arra tűzhessék adományaikat: a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelem kiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott ételeket, a babot, zsírt, szalonnát, tojást a gyerekek elvitték a tanítóknak, akik azután megvendégelték őket. A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntésig számos változata élt a Szent Balázs napi jókívánságoknak. Mátraszelén azt énekelték, hogy:

„A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja,

többször is hogy megérhessük, az Úristen adja!

Kérjük ajándékát, a szent áldomását,

távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!”

A műsor zenei összeállításában a farsangi vígasságok hangulatát megidéző erdélyi népzenék hangzanak el.

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

dr. Csermák Zoltán

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük