A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A fotók a most feltárt leleteket, illetve a “borosjenői szirént” ábrázolják / Forrás: Teleki László Alapítvány

2019. december 11-én, szerdán délután mutatták be Budapesten, a Batthyány Lajos Alapítvány székházában azt a kőleletet, amelyet 2016-ban és idén ősszel tártak fel a romániai Borosjenőn.

Az Aradhoz közeli Borosjenőn lévő várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén (immár a magyar kormány által életre hívott Rómer Flóris-terv finanszírozásában és a Teleki László Alapítvány lebonyolításában) megtalálták az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek határain.

A leletről:

A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak, az épület 1870-es években zajlott felújításakor. (A várkastély történetéről bővebben alább olvashat.)

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. Az, hogy most meglelték „társait”, komoly szenzáció, mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A Maros völgyében az 1000-es, 1100-as években alakult ki egy sűrű szövésű, elsősorban bencés monostorokból álló lánc. Ezek közül némelyik – több mint fél tucat – az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is (melyet azonban feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok, más néven karingesek alapítottak).

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A mostani lelet bizonyítja a feltevést, hogy Dénesmonostora is szedhetett sóvámot: a faragott kőanyag arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban – például Egerben, Székesfehérváron – alkalmazták.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra elnéptelenedett. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását végzik, az ásások várhatóan jövőre kezdődnek.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett – köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Ehhez kapcsolódóan régészeti és művészettörténeti kutatások is kezdődtek. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő párkányelem, illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

Ezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak be, amiket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapulábazat (stukkó-rátétes farkasfog-frízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezekenkívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurálandó faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamara-kiállítást szervezni, ám az anyag végső kiállítási helye a helyreállított borosjenői vár lenne. A helyreállítási munkák reménybeli 2020-as elkezdésével számos hasonló emlék felbukkanására lehet számítani. A Teleki László Alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tárná fel (Ajtonymonostor, Bulcs, Kolozsmonostor, a meszesi kolostor és Dénesmonostora).

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A borosjenői várkastély

A borosjenői várkastély

Az először 1214-ben említett Borosjenő település 1387-ben került a Losonczi család birtokába, s először 1474-ben említik itt a család castellumát. Az 1530-40-es években a Losonczi család a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítette és saroktornyokkal megerősítette a Fehér-Körös partjára épített várat. 1552-ben, Losonczi István halála után a várat a Habsburg Ferdinánd pártján álló özvegye és lányai örökölték, ám 1565-ben elfoglalta János Zsigmond erdélyi fejedelem, s ettől fogva a Török- és a Habsburg-birodalom illetve az Erdélyi Fejedelemség ütközőzónájában álló erősség folyamatosan változtatta a tulajdonosát.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A borosjenői várkastély

1566-ban elfoglalta a török, de 1595-ben megszerezte Báthory Zsigmond fejedelem, majd az 1630-40-es években, I. Rákóczi György idején impozáns, négy sarokbástyás erődítmény épült köréje. 1658 és 1693 között újra török kézen volt, s ekkor egy mecsetet is építettek mellé, melyet az 1950-es években bontottak el. A török visszaszorítása után, az 1730-as években a vár elveszíti a katonai jelentőségét, 1742-ben a Péterfy-, majd 1808-ban az Atzél család birtokába jutott az egyre romosodó épület.

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A borosjenői várkastély

1870-72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte a mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékos gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött.

Wekerle Szabolcs

További fotók:

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

A „Szirén” már nincs egyedül - Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn

 

12 hozzászólás

  1. Gábor

    Gratulálunk a leletekhez! Ezek fontos magyar hagyatékok! Meg kell becsülni õket!

    Válasz
  2. antal m.

    Miklósi József! Igaz .

    Válasz
  3. Miklósi józsef

    Uraim ennyi fölösleges szófosást rég nem olvastam. A tudálékosság nem nagy erény. Mire jó? Isten áldja önöket.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Miklósi József úr, nem kötelező házi olvasmány. Tisztelettel.

      Válasz
  4. antal m.

    Igen, ügyködő Tóducz Úr! Arról is gondolkodnunk kell, hogy fölösleges írásokkal ne untassuk az olvasókat és egymást! Minden úgy helyes, ahogy írtam! Önnek azért tevődnek fel itt kérdései, mert kevés az építőanyagok ISMERETE!
    1. A travertinó egy lukacsos tömörségű anyag, az az ritka szerkezetű, üreges kőzet. Ha a csapadék, eső, hó, vagy vizes latyak a szerkezetébe hatol,– a fagy ciklusok szét verik a burkoló lapot!
    2. A jeleni tér burkoló anyaga nagyjából márvány, kemény kőzetek, bazalt, gránit anyagok termékei! / a márvány egy tömör mészkő, kikristályosodva/!
    3.Nem illetnek engemet jellemezni, a volt munkálatok végzőit!/ tapstér/
    4. Építmények függőleges burkolatának, falak, oszlopok, lábazatok kiképzésére hol azok nincsenek kapcsolatban veszélyesen a csapadékokkal, ott használható a travertinó burkoló lapok, akár mint a márvány burkoló lapok!
    Csak egy parányi izelítő az építészeti ismeretekből!

    Válasz
  5. antal m.

    Tóducz! …,,betanított,, … ügyködő Úr! Pontosítók: 1.A nevezett teret a Házgyártók végezték előregyártott nagy vasbeton elemekben ágyazott kerámiából,-majd egy pár éve, más burkolattal felújították. A travertinó lapok nem alkalmasak a szabadtéri Csiki éghajlatra!
    2.Azt kell tudnia inkább, hogy a Szakszervezetek, Közigazgatások és a Hargita szállóknál lett használva travertinó lapok a lábazatoknál!/ külsőleg is/ Megjegyzendő,– nem idő állóak, nálunk!

    Válasz
    • Tóducz

      Há drága betanított mérnök úr, nem tetszett szólni a “más” burkolat miféleségéről. Romák hadi titok, vagy csak egyszerűen kőműves inasi ismeret hiányosság? A “Házgyártók” orvosokból, színészekből, tanarakból verbuválták a személyzetüket, akik nem tudták az építészetet? Ön írta lejjebb: “Aránylag egy elég kemény kikristályosodót mészkőből!”! Há ha a travertinó nem alkalmas a csíki éghajlatra, akkor miért erőszakolták meg vele a szakszervezetek házát, a Hargita szállót és a közigazgatásokat?

      Válasz
  6. antal m.

    Tóducz! Most nem volt következetes, mert ,,travertinből faragták,, ez két szót a fenti leírásból vettem át! Vagyis ők a leírásukban így használták, akkor jogom van nekem azt tovább használni is! A TRAVERTÍNÓ,/ magyar nyelven/ le írása nekem szakmai ismeretem! Közelebb hozzánk Borsszéken van nagy kitermelő-fejtő bányája! Bőven dolgoztunk belőle!

    Válasz
    • Tóducz

      Drága betanított mérnök úr, Önnek joga van mindent használni, Ön onnan vesz át bármit, ahonnan óhajt és olyan nyelven és betűkkel írja azt, ahogy a szíve diktálja: oroszul, angolul, romákul, stb. Én csak a romák travertin magyar változatait neveztem meg. Tudom, hogy ezzel a kőzettel “művészkedtek”, hisz a csíkszeredai tapsincs teret is azzal burkolták.

      Válasz
  7. antal m.

    ,,Árpád-kori kőfaragványok,, — először 1214-ben említett, – csodálatosan megmunkált leletek, travertinből faragták. Aránylag egy elég kemény kikristályosodót mészkőből!

    Válasz
    • Tóducz

      Mérnök úr, romákul travertin. Magyarul: travertinó, édesvízi mészkő, tavi mészkő, forrásmészkő, mésztufa, mészszivag, mészszinter.

      Válasz
  8. Tóducz

    A romák kontinuitást igazolják erre felé!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük