Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a budapesti Groupama Arénában zajlott Magyarország–Szlovákia EB-selejtező labdarúgó-mérkőzés, s bár az eredmény (1:2 Szlovákia javára) is elkeserítette a magyar szurkolókat, ami a meccs alatt és utána történt, az felszította az indulatokat magyar és szlovák oldalon egyaránt.

Azt mindjárt az elején leszögezhetjük,

hogy kifütyülni egy másik nép himnuszát nemcsak sportszerűtlen, hanem butaság és hatalmas tiszteletlenség is. Legyen szó akár a magyar, akár a szlovák himnuszról. Nem helyénvaló dolog a szlovák címeres sál meggyújtása a lelátón, és idióta cselekedet, ha a szlovák válogatott fizioterapeutája a meztelen hátsóját mutogatja a magyar szurkolóknak.

Egyetlen sporteseménynek sem szabadna ilyen szintre süllyednie, a nemzetek közti viszályokat egyébként sem lehet a lelátókon megoldani. Minden jóérzésű ember jogosan háborodik fel az ilyen cselekedetek láttán-hallatán, a gond csak azzal van, hogy

a szlovák sajtó mindezt egyoldalúan prezentálja.

Az ügynek persze utózöngéi is voltak, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség terrorellenes egysége nyomozást indított a lelátón meggyújtott sál ügyében, a magyar rendőrök is több embert igazoltattak, két személyt őrizetbe is vettek a meccs után, a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SZLSZ) pedig feljelentést tett a Főügyészségen nemzet, faj és vallás ellen irányuló bűncselekmény gyanújával. Az SZLSZ magyarázata szerint ekképpen kívánt reagálni azokra a vitás és ellentmondásos momentumokra, amelyeket ez a mérkőzés hozott.

[caption id="attachment_269293" align="aligncenter" width="1600"] Fotó: Felvidék.ma[/caption]

A szlovákoknak szabad, a magyaroknak viszont nem

A feljelentés kapcsán a SZLSZ egy közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy a szlovák válogatott szurkolói tájékoztatták a szövetséget arról, hogy személyesen mit tapasztaltak, és egyet nem értésüket fejezték ki a mérkőzés előtt, alatt és után történtekkel. A szövetség ezekről a panaszokról tájékoztatta az UEFA-t és a szlovák külügyi tárcát is.

Beadványában a labdarúgó-szövetség rámutatott a magyar szurkolók viselkedésére, ami véleménye szerint jelentős mértékben meghaladta a sportban elfogadott standard rivalizálás határait – „Szar Szlovákia” feliratú sálak árusítása, szlovák zászlók elégetésére tett kísérlet, a szlovák himnusz kifütyülése –, „miközben teljességgel elfogadhatatlan, hogy megtámadták a szlovák szurkolókat, sérüléseket okozva nekik ezáltal, minek következtében hosszabb gyógykezelésre szorulnak” – áll a közleményben.

A vérlázító a Szlovák Labdarúgó-szövetség közleményében az, hogy a magyarokat ért atrocitásokat közben teljesen figyelmen kívül hagyja, mondván: azok nem rasszista megnyilvánulások.

„A budapesti mérkőzés után, küldöttségünk jelentéséből kiindulva, amely rámutatott az „Üsd a magyart a fején!” és a „Magyarok a Duna túloldalára” bekiáltásokra, az UEFA fegyelmi eljárást indított a Szlovák Labdarúgó-szövetség ellen a szlovák szurkolók rasszista viselkedése miatt.

A Szlovák Labdarúgó-szövetség nyilatkozatában azt kérte, hogy a szóban forgó tettet minősítsék át úgy, hogy a szlovák szurkolók részéről nem rasszista viselkedés megnyilvánulásáról volt szó, hanem úgynevezett tiltott énekekről (az UEFA terminológiájában „illicit chants”).

Nos, úgy tűnik, Fradi-szurkolót lehet verni Pozsonyban, meg DAC-szurkolót is a szülővárosában, Nagyszombatban is lehet magyar szurkolóverést kiprovokálni, csak fordítva nem működhet a dolog, mert az igazság túlságosan szlovákközpontú.

Félreértés ne essék, mindez nem azt jelenti, hogy támogatnánk az ilyen cselekedeteket, a szurkolóverést, a nemzeti lobogók meggyalázását vagy a himnuszok kifütyülését, korántsem, elítélendő tett ez, tegye is azt bárki. Csak jó lenne, ha Szlovákia sem alkalmazna már tovább kettős mércét, és elvetné végre az „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek” elvet… (Felvidék.Ma)