A tűzzel játszanak a politikai ellenfelekből egymás esküdt ellenségeivé vált vezetők Romániában: a megszokottnak számító pártcsatározások helyett az állam legfontosabb intézményeit vonták be a minden eddiginél élesebbé vált küzdelembe.

Immár nem jobb- és baloldal versengéséről, szociáldemokraták és liberálisok konfliktusáról, Dragnea és Iohannis párharcáról, esetleg „paloták közötti háborúról” beszélhetünk, hanem csatatérré vált az egész ország, szinte minden intézmény érintett, miközben a társadalom egyre megosztottabbá válik.

A kormány és a parlamentben többséget alkotó pártok az igazságszolgáltatás feletti uralom megszerzése érdekében indítottak hadjáratot, az elnöki hivatal az ellenzékkel, az ügyészséggel és a titkosszolgálatokkal egy táborba sodródva igyekszik ezt megakadályozni. Ez a leegyszerűsített értelmezés, a régóta folyó iszapbirkózás során azonban sok olyan információ napvilágot látott, amely árnyalja ezt az amerikai filmekre emlékeztető, a jó és a rossz archetipikus szembenállásáról szóló képet.

Mert bármennyire is undorítónak és aljasnak tartjuk Dragneáék börtöntől való menekülésért folyó kétségbeesett harcát, azért azonosulni azzal a rendszerrel sem tudunk, amelyben büntetlenül és felelősségre vonás nélkül milliókat hallgatnak le, a hírszerző szolgálat pedig titkos megállapodások alapján közösen dolgozik az ügyészséggel a korrupcióellenes harc ürügyén.

Az igazán aggasztó azonban az, hogy a szokványos politikai csatározások hevességét messze meghaladó háború során a felek olyan lépésektől sem riadnak vissza, amelyek nemcsak a sportszerűség kereteit lépik túl, de azt a többé-kevésbé demokratikus berendezkedést is veszélyeztetik, amely nagy nehezen kialakult Romániában 1989 után. Dragneáék részéről ilyen húzás volt például az a tavaly kudarcba fulladt kezdeményezés, hogy vita nélkül, éjszaka, sürgősségi kormányrendelettel módosítsák az igazságügyi törvényeket – lépésük olyan óriási közfelháborodást váltott ki, hogy végül visszakozniuk kellett.

Legalábbis szokatlannak nevezhető ugyanakkor Tudorel Toader igazságügyi miniszter kezdeményezése is Laura Codruţa Kövesi leváltására – igaz, a korrupcióellenes főügyész sem sietett betartani a sportszerűség szabályait, következetesen visszautasítva parlamenti meghallgatását, miközben azért mégiscsak a törvényhozó testület lenne a demokrácia legfőbb intézménye.

De ugyanilyen veszélyes Klaus Iohannis megnyilvánulása is az alkotmánybíróság döntése után. Az elnök kétségkívül nincs könnyű helyzetben, miután a taláros testület döntése értelmében jóvá kell hagynia a korrupcióellenes főügyész menesztését, de az alkotmánybíróság döntésével eddig senki sem szegült szembe Romániában.

A tűzzel játszik tehát Iohannis, és nem azért, mert tisztségből való felfüggesztését kockáztatja, amint azt pár szociáldemokrata politikus már kilátásba is helyezte, hanem azért, mert a romániai államberendezkedés alapját venné semmibe.

Márpedig egy ilyen folyamat nagyon könnyen minden eddiginél mélyebb válságba, káoszba sodorhatja az országot.

Farcádi Botond / Háromszék

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Közismert, hogy van egy alkotmánya az országnak.De az alkotmányban foglalt 148,149-tól a 156-os cikkelyeket is be kell tartani, mert nincs az ország magára bízva teljesen!
    Mindenki ismeri azt, hogy EU tagok is vagyunk,– az Államelnökének minden szinten szerepe van! Valóban várjuk azt, hogy miként él- érvel és dönt,- az országnépe érdekében!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves antal m., ki miként él, úgy ítél!

      Válasz
  2. Tóducz

    Be fognak pisilni!

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük