A válaszadás jogán közöljük a RODOSZ válaszát az oldalunkon megjelent bihari RODOSZ közleményre. A RODOSZ válaszát teljes mértékben és változatlanul tesszük közzé.
A RODOSZ jelenlegi jogi helyzetének megértéséhez át kell tekinteni az elmúlt egy év eseményeit.
A 2017. december 21-re összehívott közgyűlés nem hozott semmilyen határozatot, ugyanis – a nem kormányzati szervezetekről szóló 26/2000. számú kormányrendelet releváns cikkelyeinek, illetőleg a bíróságtól megtudott információk fényében – a közgyűlés nem volt döntőképes.
Ennek szellemében a RODOSZ alapító tagjai és bejegyzett későbbi vezetői közül még érvényes tagsági státusszal rendelkező tagok egy elnökségi megbeszélést tartottak, amelyre a RODOSZ-ban tevékenykedő, vagy iránta érdeklődő kolozsvári és nagyváradi csoportokból is meghívtak egy-egy képviselőt. Az elnökségi gyűlésen résztvevők elhatározták, hogy a tagsági kritériumokat újra kell gondolni, mivel az elmúlt 10 évben az oktatás tömegessé válásával megváltozott a mesteris hallgató száma és helyzete, és a doktoranduszok száma is növekedett, és ők kell hogy képezzék a RODOSZ fő célcsoportját, mivel a mesteris diákok nagy többsége nem számít fiatal kutatónak.
Továbbá, a korábbi tagtoborzással járó visszaélések elkerülése érdekében a belépés módját is csak személyesen lehet megtenni. A 2018. augusztus 16-án megtartott közgyűlésre az összes olyan tag hivatalos volt, akinek a RODOSZ alapító okirata, vagy annak módosításai értelmében volt (még) érvényes tagsága. A tagsági korhatárt néhány alapító tag kérésére emelték meg 50 évre azzal a megjegyzéssel, hogy a 2019. év elején tartandó új közgyűlésen ezt vissza lehet vinni 40 évre. A régi tagok többsége csupán azért vállalta a közgyűlésen való részvételt, hogy a szervezet jogi okokból ne szűnjön meg, mivel az alapszabályzat és az érvényes törvények értelmében csak ők számítottak tagnak.
Továbbá, a RODOSZ-Közgyűlés az új törvényi előírásoknak megfelelően aktualizálta az alapító okiratot és az alapszabályzatot, megjelenítve benne a februári elnökségi ülésen eldöntött tagfelvételi szempontokat. Emellett beiktatta az utolsó megválasztott elnököt és alelnököt, rövid, kötött mandátummal, hogy 2019. március 31-ig végezzenek tagtoborzást, és az új tagelvételeket egy kijelölt határidőig (ez 2018. december 15.) bírálják el, majd az új tagokkal bővülve hívják össze a közgyűlést, amely módosíthatja az alapszabályzatot, új tevékenységeket kezdeményezhet, vagy a régieket felvállalja, és választhat új elnökséget. A tagok belépése folyamatos (nem szűnik meg december 15-én), de a kijelölt határidőig belépett tagokból hívják össze a közgyűlést (technikai okokból, mivel a közgyűlés döntésképességének megítélése előre meghatározott tagságszám alapján történik, amelyet ismerni kell az összehívás pillanatában).
A 2018. augusztus 16-i RODOSZ közgyűlést megelőző időszakban elmaradt közgyűlések fő oka éppen az volt, hogy 2000-ben megváltozott törvényi szabályozások és annak módosításai értelmében a törvényszéken bejegyzett régi tagság és az aktív RODOSZ-tagság között nagyon kis átfedés volt, és a megbízott elnök nem tudott jogilag érvényes közgyűlést összehívni (az aktív tagok időnként tartottak gyűléseket, de azokat nem lehetett a törvényszéken érvényesíteni). A kialakult helyzet megoldásában több fiatal jogász véleményét meghallgattuk, és a régi-új elnökök több hónapos dokumentációs munkájának eredményeként sikerült a régi, bejegyzett tagokról adatokat (életkor, tanulmányok befejezésének ideje) és elérhetőséget gyűjteni, aktualizálni a taglistát, és a RODOSZ tagságot még felvállalók segítségével összehívott közgyűléssel a szervezet jogi folytonosságát megteremteni.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy 2018. augusztus 16-ai RODOSZ-Közgyűlés döntéshozó mechanizmusa a 26/2000. számú kormányrendelet 21. cikkelyében előírt általános rendelkezések fényében történt, és nem a régi alapszabályzat 20. paragrafusát követte. Ezen Közgyűlés által meghozott döntések törvényesek, ugyanis ezen döntések a most is [a bírósági dokumentumok által is igazolt] RODOSZ-tagsággal rendelkezők egybehangzó akaratát testesítik meg. A régi alapszabályzat 20. paragrafusának alkalmazása több okból kifolyólag is lehetetlen lett volna a fönnálló helyzet sajátosságainak tükrében, különösen azért mert (1) az említett előírás által lefektetett eljárást alkamazási szabályok és előzetes konkrét lépések hiányában nem lehet gyakorlatba ültetni, (2) a 26/2000. számú kormányrendelet 13. cikkelyének értelmében a RODOSZ egyetlen jogi személyiséggel fölruházott fiókszervezettel sem rendelkezik, (3) a delegáltak pontos létszáma sohasem került megállapításra, (4) az eljárás nem tér ki arra, hogy a delegáltakat a [a jelenleg de iure nem létező és törvényesen nem működhető] területi fiókszervezetek választják vagy pedig a RODOSZ valamely központi szerve.
Kiemeljük továbbá azt is, ugyancsak a 26/2000. számú kormányrendelet 13. cikkelyének fényében, hogy a RODOSZ Bihar megyei szervezete, a 2001. április 7-ei közgyűlésén megállapított fölhatalmazása ellenére, tizenhét év alatt egyetlen lépést sem tett jogi személyiségének megszerzése érdekében. Megjegyzendő, hogy ezen mulasztását bármikor pótolhatja.
Az augusztusi közgyűlés határozata értelmében Székely Tünde megbízatása a 2019. tavaszán kötelező jelleggel összehívandó közgyűléssel megszűnik. Addig bármely romániai magyar fiatal kutató, aki teljesíti a feltételeket, kérheti felvételét a szervezetbe és ennek megfelelően indulhat a tisztújításon. A tavasszal leköszönő elnökség örömmel veszi minden tenni akaró, aktív fiatal kutató csatlakozását és tevékenységét, erre kér és bátorít mindenkit.
A módosított Alapszabályzat hamarosan elérhető lesz a szervezet honlapján, az Alapító Okirat és a 2018. augusztus 16-ai RODOSZ-Közgyűlés Jegyzőkönyvének kivonata a RODOSz tagok számára kérésre kiküldésre kerül.
A RODOSZ közleménye