Áder: rajtunk múlik, mire mondunk nemet és mire mondunk igent

Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2018. december 28-án. MTI/Szigetváry Zsolt

„Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent” – fogalmazott a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a Szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák.

Áder János megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre.

Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a “másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”.

“Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra” – folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz.

“Mint ahogy mondhatunk igeneket is” – emelte ki az államfő. Majd példaként említette, hogy “mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni”. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent – tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy “mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására”. Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére – húzta alá.

Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok – ősi szokás szerint – az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb.

“Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen” – idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak.

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.

MTI

8 hozzászólás

  1. Mikulás

    Most láttam videó beszámolót arról, hogy Orbán Víktor miniszterelnöki rezidenciáját, ami egy (katolikus) karmelita szerzetesrend épületébe költözött a budai várba, imádsággal és szabályos Gáspár, Menyhért, Boldizsáros ház szenteléssel nyitották meg. Ott volt OV és felesége, Semlyén Zsolt miniszterelnök helyettes, Márfi Gyula veszprémi érsek, valamint karmelita szerzetes papok.
    Öröm könnyeket ejtettem látva a rövid beszámolót.
    Talán mégis van jövő országunk számára. Csak vissza kell térni Istenhez, és ez most egy lépés volt a helyes irányba.
    Afelől sincs kétségem, hogy a karmelita szerzetesek állandóan imádkoznak miniszterelnökünkért és hazánkért.

    Válasz
  2. Demeter Jankó

    A csángók említése nem lehet más, mint az az üzenet, hogy a Délvidék és Kárpátalja utáni megsegítés ezúttal a moldvaiak számára is elérhető lesz. Az a több milliárdos segítség amit eddig az említett területek kaptak (Székelyföldről ne beszélünk, mert ők folyamatos köldökzsinóron vannak), ezúttal megérdemelnék a moldvaiak is. Akkor lenne magyar fellendülés ezen a területen is! Azt, hogy hogyan kell kezelni, ellenőrizni, abban nincs elképzelésem. Egy miniszteri biztos csak akadna, aki ismeri ezt a területet és megfelelően kezelné a költést. Ahogy a többi területen sem készült hatástanulmány, hanem az élet adta és a körülmények diktálták, így itt sem kell különösebb időhúzó tanulmányokkal, hanem tényleges felmérésekkel dolgozni. Befejeződhetne végre a magyarfalusi Magyar Ház, minden településen lehetne egy vállalkozót támogatni, aki a helyi termékeket le is gyártaná, falugazda program indulhatna, földet vásárolhatnának a gazdák, a bió termelés fellendülhetne, a környező városok piacán megsokszorozódna a helyi kerti és egyéb termékek száma, fejlesztenék a turizmus szektort és a mi a legfontosabb, a helyi média elindulhatna, ahogy ez más magyar területen is működik. Már rég kellene ott kint egy tiszteletbeli konzul, aki a kultúrát és a gazdaságot promoválná az Unióban. Igaz, a mostani infrastruktúra hemzseg a keresztbetevőktől, de ez mindenhol így van, és mégis látunk pozitív példákat, ha van igazából akarat.
    Hajrá csángók, magyarok!

    Válasz
    • Péter B.

      Demeter Jankónak: nem rég voltam Moldvában, a csángóknál. Mikulás és egyéb ajándékokat osztattunk szét. Micsoda magyar élet van oda át. Megmutatták a karácsonyi és szilveszteri szokásaikat. Nálunk a faluban olyan csend van, hogy a Karácsony és Szilveszter nem különb egy másik napnál. Tucc-tucc zene néha szivárog innen-onnan. Elfajultunk, ők meg megmaradtak a végvárak őrzői, a mi kultúránk és ráadásul a románok kultúrájának őrzői is. Boldogok, nem siránkoznak és ha el is hagyják a szülőföldjüket, visszamennek, mert ők tisztelik a gyökereiket. Alig pislákol a magyar tudat, de ami van az tiszta és őszinte. Szeretem a csángómagyarokat és féltem! Bár lennénk többen így vele. Aki teheti, az szóljon oda fenn, a vezetőinknél, hogy szükség van rájuk. Ne (csak) pénzt küldjenek, hanem menjenek ki és ne a párt vezetőket keressék, hanem a pusztán paraszt gondolkodó, józan észjárású embereket keressék, mert ők olyan tanácsokat adnak, olyan bölcsességeket tudnak, amik errefelé nálunk már ciki mondani, nincs aki meghallgassa az öregeinket.

      Válasz
  3. VARGA T.

    A bajszos csángó “szokást “említett a legelső mondatába,majd később így folytatta,”mondhatunk igent a magyar nemzetre,Kárpát-medencei együvé tartozásunkra”.A moldvaiakat miért “diszkriminálja”?

    Válasz
  4. Mikulás

    Mondjunk igent Afganisztán katonai megszállására! Még több magyar katonát Afganisztánba! Védjük meg az amerikai CIA mák ültetvényeit az afgán táliboktól, hogy legyen a CIA-nak elegendő ópium, morfium és heroin termése a titkos költségvetés pénzelésére. Abból a titkos költségvetésből remélhetőleg jut majd arra is, hogy Budapesten olyan véres állampuccsot szervezzen a CIA, mint amilyet Ukrajnában, Kijevben szervezett 2014-ben. Így lett ott a főnök Petro Walzman aki Poroshenko-ra változtatta a nevét, és biztosan van a CIA-nak kész terve Magyarország számára is, hogy Kohn-Kun Béla és Rosenfeld-Rákosi Mátyás után most melyik magyarosított nevű zsidó legyen az új “Mátyás király” amelyik a magyarok nyakát tapossa.

    Válasz
    • Tóducz

      Drága, kedves és aranyos Mikulás bácsi, ki tetszett felejteni aztat a lajstromból, hogy hát az S.S.Dzsóé és a Dobai úr további elbódítására és érzéstelenítésére.

      Válasz
  5. antal m.

    Valóban 18o fokos eltérő is lehet az ,,igen,, és a ,,nem,, között,- jó mindig feleszmélni!

    Válasz
  6. Tóducz

    Há ez az ember egy akkorát mondott szilveszterre, mind egy olyan vele egykorú egyén, aki 59 év után veszi észre, hogy a makarónin lyuk van. Az eddigi igenjei és nemjei nem rajta múltak?

    Válasz

Hagy egy Válaszot VARGA T.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük