Vörös István ügyész (b4) beszél, szemben középen Mezőlaki Erik bíró, jobbról Bárándy Péter ügyvéd (szemben j) Ahmed H. szír férfi (első sor j) ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat első fokon a Szegedi Törvényszék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta, és tíz évre kiutasította Magyarország területéről tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntette miatt.
MTI Fotó: Rosta Tibor

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.

A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit.

A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről.
A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.
Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben első fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta.

Bárándy Péter ügyvéd (k) beszél Ahmed H. szír férfi (elöl j) ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat első fokon a Szegedi Törvényszék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta, és tíz évre kiutasította Magyarország területéről tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntette miatt.
MTI Fotó: Rosta Tibor

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

Az indoklás szerint a családjával a lezárt határhoz érkező vádlott elmondta a rendőröknek, hogy Magyarországon keresztül Németországba kívánnak jutni. A férfi a tömeget türelemre intette, de mások határidőt szabtak a rendőröknek az átkelő megnyitására. A rendőrök megdobálásában a vádlott is részt vett, majd az első adandó alkalommal a mások által megrongált kerítésen keresztül átlépett Magyarországra.

Mezőlaki Erik bíró ítéletet hirdet Ahmed H. szír férfi ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság. MTI Fotó: Rosta Tibor

A bíró közölte: a tömeg – köztük a vádlott – célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak – mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás – és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között – fogalmazott.

A táblabíróság a törvényszékhez képest további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és a férfi hosszú ideje letartóztatásban van.

Mezőlaki Erik bíró ítéletet hirdet Ahmed H. szír férfi ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság. MTI Fotó: Rosta Tibor

Az ítélőtábla vizsgálta az ugyanilyen minősítéssel elkövetett bűncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen előéletű vádlott esetében lehetőséget látott – az enyhítőszakaszt alkalmazva – a legalacsonyabb időtartamú, ötéves szabadságvesztés kiszabására – mondta Mezőlaki Erik.

MTI

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.