Fotó: cotidianul.ro

Elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt Romániában a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet, amely jogalapot teremtett volna minden olyan, az utóbbi 13 évben hozott jogerős ítélet megkérdőjelezésére, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékokat használtak fel.

Az alkotmánybíróság szerdai határozatában valamennyi óvásnak helyt adott, amelyet a jobbközép ellenzék, Klaus Iohannis államfő és a legfelsőbb bíróság terjesztett be a törvénytervezet ellen.

A bukaresti szociálliberális kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Calin Popescu Tariceanu liberális házelnök által kezdeményezett jogszabályt tavaly novemberben szavazta meg a képviselőház. A törvény feloldotta volna annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót.

A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a CSAT-határozatra alapozva születtek az évek során titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását. A törvény azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldotta volna, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) kötött a hírszerzés.

Szerdán hozott határozata indoklását később teszi közzé az alkotmánybíróság. Román médiaértesülések szerint a jogszabály azért bukta el a normakontrollt, mert a különböző dokumentumok titkosításának feloldása nem a parlament, hanem a kormány vagy az iratot kibocsátó intézmények hatáskörébe tartozik.

A román szociálliberális kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. A jobboldali ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért korlátozzák az igazságszolgáltatás mozgásterét, és azért próbálják enyhíteni a büntetőjog korrupcióellenes szigorát, hogy megússzák a börtönt.

A most alkotmánysértőnek minősített törvénytervezet nem az egyedüli olyan próbálkozása a bukaresti kormánynak, amellyel megkérdőjelezné a korábbi jogerős ítéleteket. Az utóbbi hetekben a román jobboldali ellenzék, Klaus Iohannis államfő és az Európai Bizottság éles kritikáját váltotta ki a román kormány úgynevezett “perújítási rendeletének” tervezete is. Az igazságügyi miniszter bejelentése szerint a kormány azok számára akar jogorvoslati lehetőséget teremteni, akiket a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai ítéltek el az utóbbi öt évben. Ezeket a tanácsokat ugyanis – egy alkotmánybírósági döntés értelmében – 2014 óta rendre szabálytalanul sorsolták ki.

Baranyi László / MTI

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Az volna a következő jó lépése az Alkotmánybíróságnak, ha határidőt szabnának a két bűnöző elnök, mielőbbi ügyeik tökéletes kivizsgálásában, ítélet hozatalaiban!

    Válasz
  2. Tóducz

    Hatalmas tasli Dragneanak és Tariceanunak.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük