Ami a románnak fehér, az fekete a magyarnak

Kilencvenkilenc éve írták alá a Gyulafehérvári határozatot

Magyar illúziónak tartja a román történész a feltevést, miszerint az erdélyi románság 99 évvel ezelőtt megelégedett volna kevesebbel is, mégpedig az autonómiával a Romániával való egyesülés helyett. „Annak az illuzórikus reménynek a megnyilvánulása ez, hogy bizonyos »jóravaló« románok segítségével meg lehetett volna menteni valamit a történelmi Magyarországból” – állapította meg lapunknak Sorin Mitu, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára.

A Lucian Boiához és Neagu Djuvarához hasonlóan a „mítoszromboló” történetírók közé tartozó szakértőt arról faggattuk, miként él a román társadalom emlékezetében az 1918. december elsején rendezett gyulafehérvári nagygyűlésen kinyilvánított egyesülés, valamint hogy meddig marad románok és magyarok együttélésének egyik neuralgikus pontja a másik nemzeti ünnepe. A kérdés már csak azért is aktuális, mert bukaresti nacionalista körök részéről heves támadások érik azokat a magyarokat, akik kinyilvánítják, hogy számukra december elseje nem ünnep. A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága nemrég méltatlannak találta Kelemen Hunort a kitüntetésre, amiért az RMDSZ elnöke kijelentette: az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári határozat centenáriumát. Mások a közelgő román nemzeti ünnep „megszentségtelenítésének” tartják a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumban a napokban magyar királyok koronázási érmeiből és a Szent Korona másolatából nyílt kiállítást.

Ami a románnak fehér, az fekete a magyarnak

Felvetésünkre, miszerint a romániai magyarság alapvető követeléseit – beleértve az önrendelkezést – éppen a kilencvenkilenc évvel ezelőtt tett ígéretekre alapozza, Sorin Mitu úgy vélekedett: a románoknak a magyar kisebbséghez fűződő viszonya nem a Gyulafehérvári határozaton, hanem a jelenkori kisebbségvédelmi irányelveken kellene alapulnia. Az erdélyi történelem és a nacionalizmus tanulmányozásának szakértője elmondta, az a gond, hogy miközben a románok meggyőződése szerint Románia paradicsom a magyar kisebbségek számára, a magyarok úgy látják, nemzetiségi jogaikat sohasem tartották kellőképpen tiszteletben. Mitu szerint a két nép a mai napig nem igyekszik megértetni magát a másikkal, ugyanakkor nem teremtette meg a feltételeit annak, hogy ne nevezzen fehérnek valamit, amiről a másik azt állítja, hogy fekete. A kincses városi tudományegyetem modern kori történelmi tanszékének igazgatója elmondta, a nemzeti büszkeség is csak addig jó, amíg mértékkel nyilvánul meg, és amikor a másik iránti tisztelettel, értelemmel és józansággal társul. „Egyszerű erdélyi emberként meg tudom ünnepelni december elsejét és hasonlóképpen képes vagyok örülni március tizenötödikének is. Emlékszem, az első nemzeti ünnep, amelyiken a kommunista Románia augusztus huszonharmadikája után, 1990-ben részt vettem, éppen Ópusztaszeren volt, a magyar államalapítás ünnepén, augusztus huszadikán. És csodálatosan éreztem magam!” – jelentette ki az aradi származású történész, aki bevallottan büszke arra, hogy egyik felmenője Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől kapott nemesi oklevelet.

Mitu szerint a románoknak meg kell érteniük, hogy a magyaroknak nincs okuk „ugrabugrálni örömükben”, amikor Trianonra vagy 1918. december elsejére emlékeznek, hiszen akkor más uralom, más zászló alá került az az ország, amelyet dédapáik örökre magyarnak hittek. Hozzátette ugyanakkor: a magyarok részéről is szép volna, ha megértenék, hogy a románok valami olyasmit ünnepelnek ilyenkor, ami fontos számukra, ez az ő ünnepük, amit nem szép mellőzni vagy bojkottálni. „Egy primitív román nacionalista számára, amilyenből elegendőt találni a magyarok soraiban is, 1918 konfliktusokkal és nemzeti gőggel terhes időszakként értelmezhető, olyan pillanatként, amikor bosszút álltunk az évezredes ellenségen, történelmi elégtételt vettünk, és egy évvel később kitűztük az oláh bocskort a magyar parlament épületére. Toleráns és európai szemszögből viszont a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára, legyenek azok románok vagy magyarok” – szögezte le lapunknak a történész.

Rostás Szabolcs / Magyar Nemzet

14 hozzászólás

  1. tref

    Szamunkra a megoldas receptje egyszeru:

    1. tanulni
    2. dolgozni
    3. GYEREKET VALLALNI, legalabb 3-at csaladonkent. Ebben persze elsosorban az asszonyaink/noi nem bevallalasara van szukseg, ovek a neheze. A ferfiak pedig tegyek meg a rajuk eso reszt, a munkat, a penzteremtest, akar a pelenkazast.

    Kevesebb kocsma, kevesebb TV, kevesebb karrier, kevesebb buli, kevesebb divatos cucc.
    Tobb otthon toltott ido, tobb tarsasjatek, tobb neptanc, tobb mosoly, tobb Isten.

    Nem olyan nehez ez, csak elhatarozas kerdese.

    Válasz
  2. Mikulás

    “1918 …amikor bosszút álltunk az évezredes ellenségen, történelmi elégtételt vettünk, és egy évvel később kitűztük az oláh bocskort a magyar parlament épületére.”

    Arra is szeretnék már választ kapni, hogy a románok miért telepedtek be tömegesen a Magyarország részét képező Erdélybe, magyar ellenségeik közé akik őket olyan csúnyán elnyomták. Persze nem fogunk választ kapni, mert a románok már saját hazugságaikba is bele bonyolódtak. Logikailag ellentmondásos a megható történet a szegény elnyomott román népről amely elnyomóinak országába tódul bevándorlóként.

    Válasz
    • Tóducz

      Hogy hont lopjanak és, hogy tudjanak hívatkozni számbeliségükre.

      Válasz
    • NNZZ

      Mikulás, kérdése valóban költői, mert mi mindannyian tudjuk a választ. Azért jöttek tömegesen évszázadokon át, mert Erdélyben sokkal jobban ment soruk mint az óhazában. Nekik az volt a “nyugat” akkor. Ez pont ugyanolyan folyamat volt mint amit most tapasztalhatunk a közel-keleti és afrikai migránshullámmal Európába- és sajnos ennek a következményei is hasonlóak lesznek. Az óhazájukban a bojárok és fanarióták olyan brutálisan elnyomták és kizsákmányolták öket hogy ahhoz képest a magyar Erdélyben úri soruk volt. De nekik ez sem volt elég. Egyébként ez a migráció legnagyobb paradoxonja hogy a migránsok akik egy alacsonyabb szintü civilizációs társadalomból menekülnek egy magasabb szintűbe, késöbb ha olyan pozicióba kerülnek akkor magukkal rántják a befogadó társadalmat vissza abba a társadalmi szintre ami elől menekültek – ez történt Erdély elszakításával is.

      Válasz
  3. marczy

    “Toleráns és európai szemszögből viszont a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra…”
    Egy fenét.
    Ha a gyulafehérvári nyilatkozat nem maradt volna üres szó, ez csak akkor volna igaz. De üres szó maradt, és csak a kifosztás, a korrupció és az elnyomás jött utána. Van fönt a neten pár erdélyi szász emberrel is interjú, akik közül sokan próbáltak, de már nem akarnak visszamenni Romániába, mert az állam ott tartott be nekik az ingatlanjaik visszaszerzése és rendbehozatala kapcsán, ahol tudot. Vagy, domnilor, sprechen Sie kein Deutsch?
    Ha egy föderális, vállaltan multietnikus Romániát építettek volna, hasonlóan ahhoz, ahogy arra Gyulafehérváron utaltak, akkor volna igaz ez a frázis, amit domnul Mitu említett a cikk végén. De nem, egy túlcentralizált, Franciaország-utánzó, mélyen nacionalista, félautoriter állam épült ki 1918 után, melyben gazdaságilag máig nagyon sokan mélyen a nyomorküszöb alatt élnek. Ilyen Romániában ki akarna élni? Már a románok sem! Úgy húznak el Franciaroszágba meg Olaszországba meg Spanyolországba, mint a vadlibák…

    Válasz
    • Mikulás

      Köszönöm az infót, semmit se tudtam a visszatérni akaró szászokról, akiknek Románia megakadályozza az ingatlan visszaszolgáltatást.

      Válasz
  4. Névtelen

    Meg kell tanulni az igazi tötenelmet ammi nagyon hosszu.Amit Az a hozott tötenesz az se tud nagy dolgott valoszinüleg
    megfizezedtek hogy össze-vissza beszelyen. es amit a csöcselek ir az nem jön szamitasra.
    En csak annyit mondok hogy a szekelyek nem magyarok.895-be mikor meg erkeztek a törzsek EL felejtik aszt hogy nem Arpad volt a nagy vezetö hanem KOURSZAN es utanna ARPAD. sohase volt arpad haz mert kurszan utan haromevre rea
    9o7-be meghalt Arpad,Aszt se tudjak kitöl szarmazik a ket unoka a rablok Faiz es a testvere tACKSCHUN az a rablo küldteTRANSILVANIAN
    lovasaid lopni nyugatra es ez minde le van irva mert mar nyugaton nagy civilizatio volt.MOST is igyvan.
    A szekelyek nemtudnak semmit meg most is hatra vannak szaz evvel es epittika romokat es könyörögnek a nyugati penzert.Meg annyit mondok hogy a Dakok es a romaiak utan 271- kivonutak ERDEW,-böl es a legionarisok TISZATOL
    12oo transilvania 77 fejedelem uralta mindenfele memzetesü.

    Válasz
  5. Dobai

    Egy pár évvel ezelőtt történt, hogy a somlyói bucsúra utazok, nem emlékszem
    pontosan milyen okból kifolyólag a román vasuthoz fordultak mozdonyért.
    Pekkesek voltak (mint Weiss Gizi), mert az öszes román mozdony épp akkor
    romlott el.
    1918-ban szerencsétlenségünkre, az összes MÁV mozdony üzemképes volt.
    Sőt, a MÁV külön vonatokat indított a románoknak Gyulafehérvárra.
    Ötpontos kérdés: vajon egyáltalán megtörtént volna ez a
    “Nagygyülés” a MÁV segítsége nélkül?

    (KABÓS ÉVA)
    “Szegény földem, megszámlálod tétova léptemet,
    ahogy a barázdába új magot vetek
    és felemeled könnyű, őszi-súlyomat,
    erdélyi széllel megsimogatod
    reádboruló arcomat –
    s ahogy meghajlok hordozó-erőd előtt,
    gyomos, szomorú, szántatlan szívünk
    összedobban egy új átok alatt:
    mi tudjuk ketten, hogy Téged megtagadtak!”
    (hozzáteszem: Téged elárultak)

    Válasz
  6. Mikulás

    Hát nem vagyok elragadtatva ettől a román értelmiségitől sem, mert ez is csak egy nyájas tolvaj.
    Az Aradi 13 Vértanú között voltak akiknek német, horvát, szerb volt az anyanyelvük, de hazájuknak Magyarországnak hű fiai voltak és életüket adták érte.
    Ezek a románok viszont úgy tűnik egytől egyig tolvaj hazaárulók.
    Elmentek a törökök, elmentek az árulóvá lett szászok Erdélyből csak I(J)ohannis-t hagyták itt rossz emlékül és emlékeztetőül az árulásukra. Majd sor kerül a románokra is, fordul még a történelem kereke.

    Válasz
  7. NNZZ

    Hímes Tojásnak igaza van. Hihetetlenül demagóg és sunyi nyilatkozat egy állítólag toleráns román történésztől. Egyébként nincs az a román történész aki objektivan itélné meg a legkézenfekvőbb tényeket ezzel a témával kapcsolatban. Lucian Boia is, aki elismeri hogy a románoknak semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre, azt mondja hogy demográfiai joguk volt és ezzel éltek is. Igenám, de ez a demográfiai többség egyáltalán nem állt fenn Észak-Erdélyben, csak Dél-Erdély bizonyos területein. Ezért Észak-Erdély elcsatolásának semmi épeszü alapja nem volt. Egyébként, unom magamat ismételni, de ez egy tévhit hogy erről a románok döntöttek dec. 1-én. Ök csak arról döntöttek hogy mit szeretnének. Az elcsatolásról trianonban döntöttek, mert a nagyhatalmaknak az volt az érdeke hogy szétverjék Magyarországot. Megbékélésről meg valóban nem lehet beszélni amig a magyarokat 1000 éves hazájukban minden nap megalázzák és szemükbe köpnek, minden féle értelemben. Vagy minek neveznénk azt hogy Nagyenyeden annak az Axente Severnek állitanak szobrot aki lemészálolta a város magyar lakosságát 1849-ben? Ugyanez igaz a számtalan Avram Iancu, meg Mihai Viteazul szoborra is, de talán ez a nagyenyedi a legpofátlanabb. Egyértelmüen a magyarság mindenféle válogatott eszközzel való elnyomásával próbálnak felülkerekedni, de még igy sem sikerül nekik, mert ezer év hátrányt nehéz behozni. Ők egy teljesen más kultúrkörhőz és civilizációhoz tartoznak, semmilyen nyugat-európai áramlat nem érte el őket és a legsőtétebb feudalizmusból léptek egyenesen az ugyanolyan sötét kommunizmusba és nincsenek polgári hagyományaik. Ezért a kissebrendüségi érzésük gyülőletben nyilvánul meg. Azon még nem gondolkoztak el hogy meglehetősen furcsa hogy a román kultúra bölcsője a Magyar Királyság területén volt, és hogy mi mindent köszönhetnek a magyarságnak. De ahogy a közmondás tartja “ha ellenséget akarsz magadnak szerezni akkor tegyél jót valakivel”.

    Válasz
    • hÍMES TOJÁS

      A legutolsó mondatot kivéve egyetértek. Nagyon jó NNZZ összefoglalója.

      Válasz
  8. Tóducz

    Kedves h.T., az Erdélyben betolakodott romákok nem Ábrahám Jankóval kezdték a magyarirtást, legalább már az 1500-as évek végén és az 1600-as évek elején Vitéz Mihály megtette az első lépéseket, aztán folytatták az 1700-as években Horia, Closca és Crisan és csak ezek után következett Ábrahám Jankó az 1880-as években. Utánuk is volt elég sok főromák, akik bántották az erdélyi magyarokat szóban és tettben is. A teljesség igénye nélkül szóban, a nemzeti költőjük Mihai Eminescu, szóban és cselekedetben, Andrei Saguna görökeleti főpap, az erdélyi iskolás romákok, Miron Cristea görögkeleti főpap és miniszterelnök, Nicolae Iorga, Nicolae Ceausescu, etc.

    Válasz
    • Tóducz

      Helyesen 1800-as években

      Válasz
  9. hÍMES TOJÁS

    A magát toleránsnak HÍVŐ román történész gondolatainak végkövetkeztetése alig különbözik a legvadabb román “nackó” hülyeségeitől.
    Sorin Mitu NEM ISMERI EL, hogy a többség-kisebbség viszonyát mindig a többség tudja döntően formálni. De Romániában az nevetséges, hogy a román többség retteg folyamatosan a magyar kisebbségtől, és ezért 99 éve a románság legfontosabb célja (csak ezen munkálkodik eltökélten) a magyarság “lenyomása a víz alá”, és az asszimilálása.
    Arról sem beszélt Sorin Mitu, hogy miért választanak olyan fegyveres banditát román nemzeti hősnek, aki éjszaka érkezett haramiáival fegyvertelen civil magyar nőket, gyerekeket tömegesen gyilkolni. Elfelejtette Sorin Mitu elmagyarázni nekünk, hogy ezt a “nemes román gesztust” milyen megfontolás alapján kellene a magyaroknak ezt a “HŐST” tolerálni, elfogadni???

    Szerintem a románság a saját ostoba hazugságait éltetve valójában a saját csapdájában vergődik, és ma már kényten mindenkit hülyére venni, hülyének nézni. Semmi remény arra, hogy ez a népség valaha eljuthat a múlttal való szembenézésig. Erre előre láthatóan soha nem válik alkalmassá. Nekünk EHHEZ A TÉNYHEZ KELL illúziók nélkül, tudatosan KIALAKÍTANUNK A VISZONYULÁSUNKAT. ((A magyarországi politika mintha ezt felismerte volna. Valamelyest ez tükröződik politikájában.))

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük