Talán a járvány és a bezártság hozta pszichológiai folyamatokkal magyarázható az, hogy az elmúlt egy hétben a román politikumnak elgurult a gyógyszere, de előfordulhat, hogy egy új nemzetépítési stratégiáról van szó, amiben az erdélyi magyaroknak nem sok jót szánnak, ezért nagyon fontos, hogy a magyar közösség és vezetői higgadtan kezeljék a helyzetet, és egyebek mellett Európa politikai világának is megmutassák Románia igazi arcát – véli Antal Árpád.

Antal Árpád a magyarellenességről - Pánik vagy új nemzetépítési stratégia?

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a román politikum pánikba esett a járvány, a várható gazdasági válság, valamint a közeledő választások miatt, ezért kell nyugodtnak maradni, és kihasználni a helyzetet egyebek mellett arra, hogy a kisebbségellenes döntéseket Európa tudomására hozzák.

Az elöljáró szerint feltételezhető, hogy egyesek azt szeretnék, ha a következő időszakban felgyorsulna az erdélyi magyarság asszimilációja. Erre a közösségnek meg kell legyen a válasza, és a pánik nem megoldás, higgadtan kell kezelni a helyzetet.

Antal Árpád szerint nagyon úgy tűnik,

jelenleg a realitás senkit nem érdekel, mert miközben Románia egy ideje már közpolitikai csődök sorozatával néz szembe, a politikai osztály azzal foglalkozik, hogy Erdély elszakításának „nagy veszélyét” elhárítsa.

A polgármester tételesen fel is sorolt párat az említett közpolitikákból: Románia az elmúlt harminc évben elveszítette aktív lakosságának egyharmadát, az egykoron nulla közeli államadósságot mostanra GDP-arányosan 37 százalékra sikerült feltornászni, ami 2021-re a gazdasági visszaesés miatt meghaladhatja az ötven százalékot, a külkereskedelmi mérleg siralmas, az ország demográfiai csődben van, a lakosság jelentős részét a mélyszegénység fenyegeti, és több száz településen „közbiztonsági és szociális bombák” ketyegnek.

A magyar közösségnek és vezetőinek higgadtan, az önbecsülés elvesztése nélkül fel kell mérniük, kire számíthatnak a továbbiakban. Belföldön ez most nagyon kérdéses, ezért a Székelyföldi Önkormányzati Tanács nevében megkeresik a nagyköveteket, az európai politikai családokat – jobb és baloldalt egyaránt. Arról szeretnék megkérdezni mind a két oldal európai politikusait, hogy mi a véleményük arról, hogy néppárti román társuk egy politikai szervezet betiltását javasolja, illetve egy román baloldali pártelnök korlátozná a parlamentbe benyújtható törvényjavaslatok körét. Utóbbi kapcsán Antal Árpád kifejtette: nagyon durva demokráciaellenes elképzelés korlátozni egy honatyát, hogy milyen törvénykezdeményezéssel éljen.

„Ezzel a jogával minden parlamenti képviselőnek lehetősége kell hogy legyen élni, bármekkora hülyeséget is kíván beterjeszteni a törvényhozásba”

– tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva az elöljáró elmondta, a magyar közösség jogai addig korlátozhatóak, amíg azt a közösség és képviselői megengedik. Bár most pánik uralja a politikai életet,

Romániában már előfordult, hogy volt olyan politikus, aki csütörtökön a Bibliára esküdött, hogy nem szövetkezik az RMDSZ-szel, majd hétfőn megkötötte az egyezséget.

A polgármester szerint könnyen előfordulhat, hogy a most ellenséges pártok a választásokat követően az RMDSZ kegyeiért fognak jelentkezni. Addig is nem szabad kihagyni a lehetőséget, hogy megismertessék az európai politikai világgal a román politikusok túlkapásait, megmutatni Románia valódi arcát, amely az úzvölgyi események kapcsán már tavaly láthatóvá vált. Nagyon fontos, hogy a kisebbségellenes intézkedéseket felmutassák Európa felé, eddig ugyanis az a kép létezett, hogy Románia példásan megoldott minden kisebbségi kérdést, és mintaállam ezen a téren.

Leradírozható a német nyelv és örökség

A közigazgatási kódexet módosító törvényjavaslatnak a vita nélküli elutasítása kapcsán Antal Árpád az erdélyi német közösséget sújtó tényre mutatott rá. Az RMDSZ által beterjesztett módosítások között szerepelt többek között az is, hogy azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség aránya 20 százalék alatt van, az önkormányzat hozhat olyan döntést, hogy ennek ellenére az illető kisebbség nyelvén is feltüntetik például a település nevét.

Antal Árpád rámutatott:

Erdélyben nagyon kevés olyan település van, ahol a magyar nyelvet érinti ez a rendelkezés. 325 közigazgatási egységben a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, ott a településtáblák is tükrözik ezt. Viszont csak öt olyan település van, ahol a német közösség aránya meghaladja a 20 százalékot.

Az összes többi közigazgatási egységben, Brassótól Temesvárig, Besztercétől Krassó-Szörényig, ahol a településjelző táblákra felkerült a német név is, súlyos helyzet állhat elő. A kódex módosításának elutasításával, egy Dan Tanasă-féle, németnyelv-ellenes feljelentő a bíróságon kérheti a táblák eltávolítását, és az ítélőszékek pedig, ha következetesek – mint a magyar helységnévtáblák esetében – jóvá is hagyják a kérést, mivel a hatályban lévő jogszabályok szerint a német nyelvű táblák ezen esetekben törvényellenesek.

Klaus Iohannis és bandája megteremtette a lehetőséget arra, hogy a német nyelvet és örökséget eltöröljék Erdélyből, ha a józan ész nem tér vissza valamilyen szinten az országba – vonta le a következtetést Antal Árpád.

Nagy D. István / Háromszék

3 hozzászólás

  1. H. Ákos

    A magyarság megmaradásának kulcsa a gyermekvállalás. Erről kellene többet hallani!

    Válasz
  2. marczy

    A magyarellenesség mint nemzetépítési stratégia Romániában egyáltalán nem új, a XIX. század óta folyamatos.
    A szlovákokat még érteni is lehet valahol, de ettől még ugyanúgy elvetendő, ha egy nemzet a saját indentitását úgy építi fel, hogy egy másik nemzetet ellenségnek tekint.

    Válasz
  3. TÓDUCZ

    UDMR-és gyerekek, ti mindig ezután szeretnétek megtenni azt, amit már 30 éve meg kellett volna tegyetek, azért, hogy most mással, újabb dolgokkal tudjatok foglalkozni!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük